FördősZé@Forbes

  Fördős Zé apukája az első sorban ült le az áprilisi Kilövésen, ahol bemutattuk a lapot. A család büszke Zére és a közös cégre, ő maga is azok közé a […]

Bővebben

A csoporttudat, amiért extra felárat fizetünk – és amiért a fiatalok a mi cégünkhöz jönnek dolgozni

Van-e egy csoportnak lelke? Tud-e egy cég traumatizálódni? Meg lehet-e gyógyítani? Tényleg létezik magasabb rendű célja egy vállalatnak?

Nemrég egy céglélektani előadásomon felmerült, hogy vajon minden cégnek van-e, lehet-e magasabb rendű célja. A válasz előtt érdemes körbejárni, mit is értünk purpose alatt, és miért fontos. A purpose manapság sok cégnél employer branding projektekben kerül elő. Amikor egy cég rádöbben arra, hogy nem autentikus módon kommunikál a munkavállalókkal,  vagyis hogy nem az igazi arcát mutatja, akkor felmerül, hogy milyen jó lenne igazi, autentikus kapcsolatba kerülni azokkal, akik munkát keresnek. E kapcsolat alapköve a purpose: a küldetés, a magasabb rendű cél. Arra a kérdésre, hogy „Miért éppen itt dolgozzak?” a sikeres cégek a purpose-szel felelnek.

Hasonlóan jó válasz a purpose arra kérdésre, hogy „Miért éppen itt vásároljak?” Egyre több cég értéke származik abból a különbségből, amennyivel többet gondolnak a termékeikről a vásárlók.

Ez az extra érték, amit megvesznek, a magasabb rendű cél maga.

A sikeres cégek, mint az Apple, a Whole Foods vagy a Facebook, mélyebb kapcsolódást kínálnak a termékeiken keresztül a fogyasztóknak:”Higgy, amiben mi hiszünk”. Vedd meg a termékeinket és légy része és részese a közösségünknek, a közös hitünknek. Higgy te is a közös ideáljainkban. Amikor prémium árat fizetünk a termékeikért, ezt fizetjük meg.
A purpose a 21. századi differenciáló tényező. A purpose a valódi oka a vállalat létezésének. Mint ilyen, a purpose nem marketing üzenet, nem kifelé készül, hanem a belső összetartást teremti meg.

Az Y-generáció legjobbjai nem állást, hanem együtt-állást keresnek.

Azt keresik, hol tehetnek hozzá a maguk módján valamit a világhoz. Ha megtalálják a helyüket, ott a hitük miatt dolgoznak, és nem csak az anyagi ellenszolgáltatásért. Van tehát olyan is, hogy egyéni purpose, és ez mindenkinél valahol a tudatos szint alatt van. A külső agyi kéreg rengeteg információt tárol és feldolgoz, de a magasabb rendű célunkhoz érzelmileg kapcsolódunk. Márpedig az érzelmekhez eggyel mélyebben, a limbikus rendszerben tudunk hozzáférni. Ha valaki meg akarja tudni, mi is az ő személyes magasabbrendű célja, akkor arrafele kell keressük a választ.

Amikor egyének egy csoportot alkotnak, kialakul a csoporttudat.

E tudat lesz képes a csoport feladatait hatékonyabban megoldani, mint az egyének szimpla összessége. E csoporttudatosság a lelőhelye a csoport közös küldetésének.

Ha hozzáférünk e közös tudathoz, felszínre hozhatjuk, feltárhatjuk, megérthetjük a közös küldetést. Ehhez természetesen a csoporttagokkal együtt kell dolgozni. Össze kell ülni. Be kell kapcsolni a folyamatba a jobb agyféltekéinket. El kell mélyedni és mélyülni. Ez a céglélektan területe.

Bizony, a csoporttudat hordozhat régi traumákat is. Céglélektani munkámban dolgoztam egy vállalkozással, amelynek a vezetője börtönbe került csalás miatt több mint tíz éve. Máig érezhető a cégen, hogy nem biztos a saját tisztaságában. Nem meri elhinni, hogy a vezetőváltással megváltásra is sor került volna.

Figyeljük csak meg, hogyan beszélünk a cégről: „a cég nem meri elhinni”. Vagy: a márka így vagy úgy fog reagálni. A „cég eléri céljait”. Lehet, hogy a cégek tényleg emberek, mint az amerikai jogban, és vajon megilleti őket a szabad véleménynyilvánítás joga?

Karafiáth László Balázs,
lélekjelenlét coach

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.

Olvasd el Legyél jobb rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő