Eleve beszűkült a világ a 65 év feletti magyar lakosság számára, derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából. Ezt a helyzetet csak tovább rontja a járványhelyzet miatti kijárási korlátozás.
Messing Vera és Ságvári Bence a 2011-es népszámlálás és a KSH 2015-ös lakásfelmérése alapján úgy számolt, hogy nagyjából az ország 65 év feletti lakosságának egyharmada él egyedül. Ez 600 ezer embert jelent, ezt az eredményt vetették össze a European Social Suervey adataival – írja friss cikkében az MTA. Ez a legnagyobb szociológiai infrastruktúra a kontinensen: 2002 óta méri több mint harminc európai ország „attitűdjeit, életmódját és viselkedési mintáit”.
Nemcsak hogy egyedül élnek, de magányosak is
A magyar vonatkozásban is elvégzett felmérés során olyan kérdéseket tettek fel az időseknek, mint hogy mennyire vannak egyedül, vannak-e közeli barátaik, másokkal milyen gyakran találkoznak, és így tovább. Az eredmények szerint az érintettek 60 százaléka szinte nem is él szociális életet, európai szinten „kifejezetten zárkózottnak bizonyulnak” a magyar idősek.
A társas interakciókat olyan cselekvésekkel pótolják, mint hogy boltba, orvoshoz, lottózóba, fodrászhoz járnak, ami ugyan nem jelent valódi szociális életet, de a semminél mégiscsak több. Azaz hogy több volt.
„A járvány miatt most sokak számára a kapcsolatteremtésnek ez a lehetősége is megszűnt vagy minimálisra korlátozódott, s ezzel teljesen bezárult számukra a világ. Esélyük sincs rá, hogy személyesen találkozzanak valakivel, hogy valaki szóljon hozzájuk, beszédbe elegyedjen velük. Az egyedül élők körében korábban is magasabb volt azok aránya, akik kifejezetten magányosnak érezték magukat. Nagyjából hatból egy idős ember tartozott ebbe a csoportba. Ez az arány vélhetően növekedni fog az előttünk álló időszakban” – mondta Ságvári Bence.
Teljes magány: mi lehet a megoldás?
Erre az internet lehet a megoldás, a kutató szerint az idősek egy része a „legaktívabb felhasználók közé tartozik”. Ugyanakkor az internetet egyáltalán nem használók aránya is a 65 év felettiek között a legnagyobb.
„Egy két évvel ezelőtti felmérés alapján az 50–69 év közöttiek több mint 60 százaléka aktív internethasználó. Bár a 70 éven felüliek körében kifejezetten nehéz mérni, valószínűsíthető, hogy ebben a korcsoportban ez az arány jóval alacsonyabb, és többségben vannak a nem internet-felhasználók.”
Most azok az idősek vannak szerencsés helyzetben, akiket a családjuk még a járvány kitörése előtt bemutatott a digitális világnak. Messing Vera szerint a médiának is fontos szerepe van abban, hogy a hatósági tájékoztatás elérje az időseket, akiket online pszichológiai szaktanácsadás segíthet túl a nehéz időszakon. Ha ez nem érhető el, akkor a rendszeres telefonbeszélgetések segíthetnek.
Kép: Alex Boyd // Unsplash