Csendben világhírű, 200 éves és magyar. Mi az?

Talán olvastad – mert még a Washington Post és a New York Times is lehozta –, hogy januári számunkat idő előtt vissza kellett hívni az újságárusoktól. A Hell Energy tulajdonosai kértek ideiglenes intézkedést […]


Bővebben

5 ok, amiért érdemes vállalkozói készségeket tanítani a gyerekeknek

Minden szülő a lehető leghasznosabb tudást szeretné átadni a gyerekeinek. De mi a leghasznosabb? A problémamegoldás, a proaktivitás, a találékonyság, a kreatív gondolkodás és jó megfigyelőképesség mindig jól jöhet. Robyn D. Shulman, a Forbes.com külsős szerzője összeszedett öt okot arra, hogy miért járnak jól a gyerekek, ha minél kisebb koruktól vállalkozói készségeket tanulnak.

1. Több esélyük lesz a sikeres jövőre  

Ha valaki úgy nő fel, hogy soha nem hallott a vállalkozói készségekről, nem látott üzleti modellt, vagy nem volt olyan ember körülötte, akivel az üzleti személetről beszéljen, akkor fogalma sem lesz, hogy hogyan kezdjen vállalkozni vagy akár szabadúszni, amikor kikerül az iskolából. Egy tanulmány szerint a diákok 85 százaléka nagyon keveset vagy semmit sem hallott az üzletről középiskolás korában, és csak 30 százalékuknak volt meg egyáltalán a lehetősége, hogy ilyen típusú órákon vegyen részt.

Advertisement

2. Megalapozzák az élethosszig való tanulást

A vállalkozói szellem segítheti a fiatalokat abban, hogy jobban érdeklődjenek az egész életen át tartó tanulás iránt, hiszen a folyamatos tanulás és a vállalkozói készség együtt jár. Érdemes ellenőrizni a helyi iskolákat, szervezeteket és vállalatokat, hogy kínálnak-e a gyerekeknek vállalkozói készségfejlesztő programokat!

3. Jobb esélyeik lesznek a változó munkaerőpiacon

Talán soha nem változott ilyen gyorsan a munkaerőpiac, mint mostanában, a negyedik ipari forradalomnak köszönhetően. Nem tudjuk pontosan, hogy mely munkahelyek fognak megszűnni és mennyi új hivatás születik a következő években. Egy biztos: az a fiatal felnőtt sokkal nagyobb előnyben lesz az instabil környezetben, aki már kiskorától kezdve fejlesztette a problémamegoldó képességét.

4. Terjed a gig economy, azaz a haknigazdaság

Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint a gig economy „egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződő munkaerő, akit általában digitális piactereken keresztül bérelnek fel alkalmi munkára.” Ezt olyan cégek testesítik meg, mint az Uber és az AirBnb, ahol a vállalkozói készségek nélkülözhetetlenek, hiszen a munkavállalóknak maguknak kell ügyfeleket szerezni és megfelelő szolgáltatást nyújtani számukra. A Nasdaq szerint 2020 végégre a munkaerő 43 százaléka lesz valamilyen formában része a haknigazdaságnak.

5. Az egyetem nem készíti fel őket mindenre

Az oktatás sokkal lassabban változik, mint a gazdaság és munkaerőpiac. Azok az egyetemisták, akik már kiskorától kezdve azt tanulták, hogy mindenben meg kell látniuk a lehetőségeket és észre kell venniük a piaci rést, sokkal jobban kit tudják használni az egyetemi éveiket is arra, hogy minél több használható tudást szerezzenek és ki tudják szűrni azt, amire nem lesz szükségük.  

Fotó: Piron Guillaume / Unsplash


 

"Ha van valami, ami biztosan nem működik, az az, ha egy befektetőnek írsz a LinkedInen."