Kirúgni valakit sosem egyszerű, valaki olyat pedig, akit kedvelsz, különösen nehéz. Sokan ahelyett, hogy bevállalnák, addig húzzák a dolgot, ameddig csak tudják.
Vezetőnek lenni jó – kivéve, ha meg kell válnod egy munkatársadtól, akit kedvelsz. Felmondani egy alkalmazottnak több szempontból is nehéz: lehet, hogy akit éppen kitenni készülsz, szeret veled dolgozni. Lehet, hogy olyan emberről van szó, akit régről ismersz, vagy akivel a munkán kívül is barátok vagytok. És szinte biztos, hogy az illető igyekszik a a lehető legtöbbet kihozni magából.
Tricia Emerson, a Forbes.com külsős szerzője összeszedett három dolgot, ami jelzi, mikor érdemes lépned.
1. Közepes eredmények
Ha nem látod az eredményeket, az illető nem biztos, hogy hozza azt, amire felvetted. A sikertelenséget ilyenkor nem nehéz külső tényezőknek betudni, de végső soron eredményekre van szükséged. A számok pedig nem hazudnak.
2. Te csináld meg a munkáját
Ő az, aki neked delegál? Te vagy az, aki csökkenti az ő terheltségét? Úgy érzed, hogy egyszerűbb, ha te csinálod meg a munkáját? Az ilyen általában lassan kezdődik, de a vége ugyanaz: úgy érzed, te csinálod azt a munkát, amire valakit már felvettél. Kettőtök közül valaki feleslegesen van ott.
3. Az, amit csinál, nem tükrözi a céged értékeit
Ha az alkalmazottad viselkedése nincs összhangban a cég értékeivel, akkor rombolja a márkát mind a többi alkalmazott, mint a fogyasztók számára. A Forbes.com cikkében Emerson William Duffot, egy San Fransiscó-i építésziroda vezetőjét hozza példának. Duff egy iparági találkozón látta ezt az ábrát, ami szerinte jó lakmuszpapír annak eldöntésére, kitől érdemes megválni:
Azaz: ha valakinek hasonló értékeket tart fontosnak, mint a cég, ahol dolgozik, és jól teljesít, érdemes megtartani. Ugyanennyire egyértelmű az is, hogy attól, akinek mások az értékei és nem teljesít jól, meg kell válni. De mi a helyzet azokkal, akiknek az értékei egyeznek a cégével, de nem teljesítenek jól, vagy fordítva, akinek az értékei nem egyeznek a cégével, de jól teljesítenek?
Az előbbieket érdemes új pozícióba helyezni, utóbbiaktól viszont azonnal meg kell válni.
Általában ezek azok az emberek, akiket a főnök kedvel, és szemet huny afölött, hogy nyilvánvalóan nincs kémia. Amikor először találkozott az ábrával, Duff is pont egy volt egyetemi csoporttársát írta ebbe a rubrikába, akit egy évvel azelőtt vett fel. Először áthúzta a nevét és átírta egy másik téglalapba, mondván, hogy túlelemezte a helyzetet. Utólag jött rá, hogy a válasz végig ott volt az orra előtt, egyszerűen csak nem akart szembenézni a problémával.
Mindenki szereti, ha szeretik, de gyakran előfordul, hogy egyébként tehetséges és jófej emberek egyszerűen nem passzolnak oda, ahol éppen vannak. Fontos felismerni a jeleket, és megválni a nem megfelelő emberektől – nem csak a cégnek lesz jobb, hanem nekik is.
