A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Fotó: Sebestyén László

246 ezer forint a magyarok nettó átlagfizetése – mekkora albérletre elég?

238-246 ezer forint körül mozog jelenleg a magyarok átlagfizetése. Az Otthon Centrum megnézte, mekkora albérletre elég a nettó átlagkereset a fővárosban és a vidéki régióközpontokban.

A KSH minap kiadott gyorstájékoztatója alapján 2019 augusztusában 358 900 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, 11,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nemzetközi szakirodalom a nettó jövedelem legfeljebb negyven százalékát tekinti a lakhatásra fordítható keretnek, azok, akik ennél magasabb arányban kénytelenek erre költeni, a lakhatási szegénység kategóriájába esnek. Az Otthon Centrum szerkesztőségünkhöz eljuttatott adatai alapján az idei év első 9 hónapjában a pesti belső kerületek mellett jónéhány külső kerületben is 10 százaléknál magasabb mértékben nőtt az átlagos négyzetméterenkénti albérleti díj, míg a vidéki városok közül Győr, Debrecen és Miskolc albérletei drágultak jelentősebben.

A KSH adatai alapján 2019 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 358 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva ez az összeg 368 700 forintot tett ki, míg a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 238 700 forint volt, kedvezményekkel együtt 246 ezer forint körül alakult. Ez utóbbi 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A 246 ezer forint negyven százaléka 98 ezer forint, ebből 83 ezer forint marad, ha levonjuk a rezsit (kb. 15 százalék).

Ebből az összegből a téglaépítésű társasházban legfeljebb 30-35 négyzetméteres lakást lehet bérelni a külső pesti kerületekben, a budai oldalon és a belvárosban ez a keret legfeljebb 24-27 négyzetméterre elegendő akkor, ha valaki önállóan bérel. Egy átlagos jövedelmű pár esetében, feltételezve, hogy jövedelmük harmadát használják fel lakhatásra a külső kerületekben 41-52 négyzetméteres lakásra futja,

a belső kerületekben és a népszerűbb budai részeken viszont 35-40 négyzetméteresnél nem találnak nagyobb lakást ezért az összegért.

Úgy tűnik, az albérletpiacon a panelekkel sem járunk lényegesen jobban, az átlagjövedelemből kalkulált 83 ezres lakbér-keret a belső kerületekben (például a VIII., a XI. és a XIII. kerület paneljeiben) szinte ugyanakkora panel bérlésére elég, mint amit a tégla társasházaknál láttunk. Ha valaki hajlandó jóval távolabb költözni, például a XVIII. kerületbe vagy Csepelre, már jóval nagyobb a különbség: a panelben egész szobával nagyobb lakást engedhet magának, mintha téglaépítésű társasházban bérelne.

Az egyedül lakást bérlő átlagos jövedelműek Székesfehérváron és Győrben csak 35 négyzetméteres lakást, Debrecenben 41, Miskolcon 44, Szegeden 50, Pécsett 54 négyzetméteres lakást tudnak bérelni, ha panelbe költöznek, akkor ennél átlagosan félszobával nagyobbra is futja. A kétkeresős átlagjövedelmű pár Pécsett és Szegeden akár 3 szobás lakást is kap a pénzéért, de az albérlet szempontjából drágábbnak számító Győrben is legalább 2 szobás lakást bérelhet.

Durva visszaesés a fővárosi lakáspiacon – itt a régóta várt fordulat?

 

„Soha ne fektess olyan cégbe, amit a tulajdonosról neveztek el!”

Tóth Zoltán, Euroventures