Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Meg kell érezni a lélegeztetőgép ritmusát – interjú egy covidbetegeket kezelő gyógytornásszal

Ami egy egészséges embernek banális és ösztönös, azt egy kórházban fekvő covidbetegnek mind újra kell tanulnia: önállóan levegőt venni, kiülni az ágy szélére és megtenni néhány lépést – a járvány a gyógytornászokra is extra terheket ró és extra figyelmet irányít. Szendrő Gabriella gyógytornásszal, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága nemzetközi bizottságának tagjával beszélgettünk izomvesztésről, egy jó köhögés utáni dicséretről, orvosok közötti bajtársiasságról, a halál mindennapos látványáról.

Forbes.hu: A gyógytornászokról a legtöbben azt gondoljuk, hogy hát-, váll-, gerincproblémákkal dolgozik, most viszont önök is aktívan részt vesznek a covidbetegek ellátásában. Mi a feladatuk?

Hadd kezdjem onnan, hogy ez egy nagyon komplex terület, a mindenki által ismert nyaki- és más gerincpanaszok, valamint a sérülések utáni rehabilitáció mellett a járványtól függetlenül is a munkánk a betegellátás szerves része. Számtalan terápiás program felépítéséhez szükségesek a gyógytornászok, nélkülük a legtöbb szakterület nem érné el a legjobb eredményt.

Csak hogy mondjak néhány fontos példát: segítjük az infarktus utáni terhelhetőség visszanyerését, asztma esetén a légzésterápia betanítását, stroke után a rehabilitációt, tumoros betegségeknél a fizioterápiás kezelést, koraszülöttek fejlesztését, állkapocs-ízületi problémák megoldását, részt veszünk a hospice ellátásban, ez mind a gyógytornász munkájának a része. Nagyon sokrétű szemléletmóddal kell rendelkeznünk, amit segít, hogy a képzésünk az orvosképzéssel is foglalkozó egyetemeken történik, a Semmelweis Egyetemen ráadásul nemzetközileg akkreditált módon. Egy gyógytornász alapos anatómiai, élettani, mozgástani ismeretekkel is bír. A gyógyító team részeként, de önállóan is dolgozhat.

Most legfeljebb az történt, hogy a covidjárványban talán jobban látszik a munkánk.

Forbes.hu: Az intenzív osztályokon, covidosztályokon is dolgoznak most gyógytornászok?

Természetesen, most a járvány alatt nagyon fontos feladatunk van az intenzív osztályokon, covidosztályokon és később a posztcovid területen is. És persze továbbra is dolgozunk a csökkent kapacitással működő szakrendeléseken is, ambulanciákon, magánrendelőkben, kórházi osztályokon. De egyre többen veszünk részt a covidellátásban hetente több napon át 8-12 órás műszakokban. Ezt részben önkéntesen vállaljuk, részben szervezetileg átirányítva.

Szendrő Gabriella gyógytornász az Uzsoki utcai kórház intenzív osztályán covidbetegek kezelése közben 2021. április 1-jén. Korábban nem dolgozott intenzív osztályon, most rendszeresen vállal műszakot / Fotó: Sebestyén László

Forbes.hu: Mi pontosan a feladatuk egy kórházban fekvő covidbeteggel?

Mindenki más ellátást igényel, érdemes külön venni a feladatokat aszerint, ki milyen súlyos állapotban van. A lélegeztetőgépen és altatásban lévő betegeknél az egyik legfontosabb teendő a betegek megfelelő fektetése és testhelyzetük változtatása, szakzsargonnal a betegek forgatása. Ez így egyszerűnek hangzik, de rengeteget számít egy jól megválasztott testhelyzet, ami segíti a tüdő átszellőzését, és könnyíti a beteg lélegeztethetőségét. Párnákkal kitámasztva nyugalmi helyzetet kell találni, de körülbelül 12 óránként ezt a pozíciót váltani kell, forgatni kell a betegeket, hogy ne alakuljon ki felfekvés.

Az egyszerűnek hangzó „forgatás” sok gondosságot, szakértelmet igénylő tevékenység. Egyrészt nagyon kell figyelni, hogy a betegre kapcsolt különböző érzékelők vezetékei, csövek stabilan maradjanak, másrészt, ha például a betegnek beültetett csípő- vagy vállprotézise van, akkor nehogy kificamodjon.

A szedált, altatott betegek izomtónusa ugyanis csökken, nincs izomkontrolljuk, így különösen óvatosan kell eljárnunk.

És ez fizikai megterhelés a személyzet számára is, speciális technika és több ember kell hozzá, hogy egy-egy beteget óvatosan megmozdítsunk. Ilyenkor legalább 3-4 ember dolgozik együtt, ápolószemélyzet, orvosok, mindig valaki segít.

Forbes.hu: Van általános recept, hogy hogyan fekszik jól egy covidos tüdőbeteg? A háton fekvés például senkinek nem javasolt?

Általánosan legfeljebb annyit lehet mondani, hogy a háton fekvés helyett a hason vagy oldalt fekvést helyezzük előtérbe, mert úgy jobban át lehet lélegeztetni a tüdőt, de ez is nagyon egyéni. Sok múlik azon, hogy a tüdő mennyire és mely részén érintett a betegséggel. És természetesen az sem mindegy, hogy hason vagy oldalt fekve melyik kart és lábat hová helyezzük, hogy nyugalomban legyenek az ízületek, ugyanakkor ne alakuljon ki mozgásbeszűkülés sem. Ezt a gyógytornásznak pontosan fel kell mérnie és be kell állítania.

Az izmok a fekvéstől és a covidfertőzés hatására is gyorsan leépülnek, a betegeket rendszeresen és óvatosan át kell mozgatni / Fotó: Sebestyén László

Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy az altatott vagy éber lélegeztetett betegek ízületeit passzívan, de rendszeresen megmozgassuk. A mozdulatlanság hatására ugyanis az ízületek és az izmok rugalmassága csökken, romlik a keringés, és ez rövid idő alatt mozgáskorlátozottsághoz vezet.

Forbes.hu: Mennyi idő alatt épülnek le az izmok?

Az immobilizáció miatt az izomszövet leépülése már néhány nap alatt megindul, és ahogy azt több kutatás is igazolta, maga a vírus is okoz izomvesztést.

Forbes.hu: Ijesztő, hiszen sokan heteket töltenek kórházi ágyon fekve. Mit jelent a passzív átmozgatás?

A kis, törzstől távoli ízületektől indulva (kéz- és lábujjak) haladunk a nagyobb ízületek felé, és az élettani mozgásoknak megfelelő mozgáspályákon alaposan átmozgatjuk az ízületet. Ezt a gyógytornász manuálisan csinálja, hiszen a beteg nincs tudatánál, vagy nincs olyan állapotban, hogy maga tudná elvégezni.

Ez a tevékenység egy fél órát biztosan igénybe vesz, ebből is érzékelhető, hogy milyen sok gyógytornászra, ápolószemélyre van szükség ehhez az ellátáshoz. És ez csak egy része a gyógytornász munkájának.

Forbes.hu: Valóban, ha csak ezt csinálják, félórát dolgoznak egy beteggel és nyolc órát vannak bent, akkor 16 beteget tudnak átmozgatni, miközben most több mint tízezren vannak kórházban és majdnem 1300-an lélegeztetőgépen. Milyen egyéb tevékenységet végez a gyógytornász a covidosztályon?

Legalább ilyen fontos a mellkasi fizioterápia, amit a lélegeztetett betegeknél is végzünk. Itt nagyon fontos, hogy figyeljük a beteg életfunkcióit monitorozó műszereket, meg kell érezni a lélegeztetőgép ritmusát, azzal együtt kell dolgozni.

Azoknál, akik tudatuknál vannak, de még gépi lélegeztetésre szorulnak, ott vezetett aktív tornát kezdünk, hogy a keringést javítsuk, az izomerősítést megkezdjük. Ilyenkor a kezünkkel segítjük a mozgást, a beteg pedig megpróbálja követni. Ez kiegészül légzőtornával, vagyis irányított lélegeztetéssel, amikor a géppel együtt már maga a beteg is bekapcsolódik a légzésbe. Ezt furcsa így kimondani, hiszen a légzés ösztönös tevékenység, nehéz azt tudatossá tenni.

Aki jógázik, az tudja, hogy nem is olyan könnyű megtanulni a tudatos légzéstechnikát, a covidbetegeknél viszont ráadásul jelentős izomtömeg vész el, és ez a légzőizmokat is érinti. Azokat is aktivizálni kell, hogy minél hamarabb visszatérhessen a beteg a saját légzéséhez.

Forbes.hu: Mi van akkor, ha nem jut elég idő, energia és ember egy betegre, és ezek nélkül a gyakorlatok nélkül kerül le a lélegeztetőgépről? Mennyire létfontosságú ez? Adott esetben az a kockázat, hogy a beteg megfullad, mert nincs ereje önállóan lélegezni?

Ilyen természetesen nem fordulhat elő. Az előkészületek és gyakorlatok ezért fontosak, de nem mindig azért, mert különben súlyosbodik a beteg állapota, hanem mert sokkal könnyebb így visszaszokni az önálló életbe. Amikor valaki lekerül a lélegeztetőgépről, mindig oda van készítve az oxigénmaszk vagy más légzéstámogató eszköz. Tehát ezt az átmenetet kell megkönnyíteni a légzőgyakorlatokkal, és például azzal, hogy a gyógytornász irányításával a beteg megtanulja és gyakorolja azt is, hogy hogyan kell kiülni az ágy szélére.

Szendrő Gabriella és Duska Zsófia gyógytornászok. Minden mozdulat közben folyamatosan monitorozzák a beteg állapotát. / Fotó: Sebestyén László

Egészségesként ez megint banálisnak tűnhet, de ez is egy fontos lépés, aminek meghatározott szabályai vannak (le kell, hogy érjen a talp a földre, a derekat meg kell támasztani és hasonlók), miközben folyamatosan monitorozzuk a beteg állapotát. Figyeljük, hogy megfelelő-e az oxigénszintje, a pulzusa, nem verejtékezik-e, mert nagyon nehéz egyensúlyozni aközött, hogy aktivizáljuk a beteget, és aközött, hogy túlterheljük – többségük eleinte nagyon gyenge, nem tud egyedül megülni, felállni.

A felépüléshez az irányított gyakorlatok mellett kiemelten fontos a gyógytornász és a páciens közötti bizalom kiépülése. A gyógytornász ugyanis rendszeresen visszatérve hosszabb időt tölt a beteggel, mint az orvos vagy az ápoló, tehát ő az, aki pszichésen is támogatni tudja a beteget. Nagyon fontos, hogy a beteg akarjon meggyógyulni, és ehhez folyamatosan pozitív visszajelzést kell adni a legapróbb sikerekről.

Egy jó köhögést megdicsérni, vagy értékelni, ha két perccel tovább tud ülni az ágy szélén, mint tegnap, az óriási erőt tud adni. Biztatni, bátorítani kell, erősíteni a motivációját minden apró lépésre, mert akkor sikerül megtenni a gyógyuláshoz vezető következő lépést is.

Forbes.hu: Általában hány nap után jön ez el? Mikor kerülhet le valaki a gépről?

Ez is nagyon betegfüggő, de nyilván az a célunk, hogy minél előbb vertikális helyzetbe kerüljön, és már oxigénmaszkkal vagy más non-invazív légzéstámogató eszközzel tudjon gyógyulni. Itt már aktív tornára van szükség, újra fel kell építeni a légzőizmokat, mozgásban tartani őket, és fokozni az aktivitásukat. Ezzel a tüdőgyulladással járó covidhegesedést is lehet mérsékelni. Az intenzíves orvosok is sokszor kikérik a gyógytornász véleményét arról, kiadható-e az intenzív osztályról a beteg.

Szendrő Gabriella dr. Orosz Mátyás intenzívterápiás szakorvosjelölttel konzultál / Fotó: Sebestyén László

Forbes.hu: Hogy néz ki egy ilyen aktív torna?

Az orvossal egyeztetett óvatos mozdulatokról van szó, kezdve attól, hogy már nemcsak az ágy szélére ültetjük ki a beteget, hanem egy székre. Aztán felállás, leülés, helyben járás, apró lépések jönnek, hogy minél hamarabb elhagyhassa az oxigénmaszkot, és például önállóan kimehessen a mosdóba. Folyamatosan figyeljük a vér oxigénszintjét, hogy a mozgásterhelést megfelelő szinten tartsuk.

Szendrő Gabriella gyógytornász a Fonyódi Szakrendelőben rendel, amikor nem valamelyik kórház covidosztályán dolgozik. A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága nemzetközi bizottságának tagja és a World Physiotherapy (WP) nemzetközi gyógytornász társaság európai ügyekért felelős bizottságának vezetőségi tagja. A WP tíztagú vezetősége most a covid- és posztcovid-ellátásra vonatkozó közös iránymutatásokon dolgozik, próbálják egységesíteni az egyes országok protokolljait. Mint mondja, a magyar kollégák jelentősen hozzájárulnak ehhez a munkához. Ő az Uzsoki utcai kórház intenzív osztályán szerezte az akut ellátással kapcsolatos tapasztalatait. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet nemrég kidolgozott két irányelvet, továbbá a Semmelweis Egyetem Fizioterápia Tanszéke és Pulmonológiai Klinikája is készített anyagokat, videókat, amelyek szintén segítik ezt a tevékenységet.

Forbes.hu: Lépjünk egy kicsit tovább, a covidon átesettek ellátására. Sorra nyílnak a posztcovid-ambulanciák, ott van feladatuk?

Természetesen. Mára egyértelművé vált, hogy gyakran és hosszabb távon is számolnunk kell súlyos szövődményekkel. Ilyen esetek bármilyen életkorban előfordulnak, és sajnos akkor is, ha viszonylag enyhe lefolyású volt a betegség. Mivel hosszabb időt töltünk a betegekkel, eleve próbáljuk az ezekre utaló jeleket időben észrevenni.

A látszólag gyógyult betegeknél is jelentkezhetnek sokszor több szervet is érintő komplex tünetek, és nem feltétlenül egy időben.

Fáradtság, nehézlégzés, ízületi fájdalmak, neurológiai panaszok, memória- vagy alvászavar, de akár szervkárosodás is, a szív, a tüdő, a vese károsodása. A gyógytornász is hozzájárulhat, hogy a posztcovid panaszokat enyhítsük.

Forbes.hu: Hogyan?

A posztcovid protokollokon még éppen dolgozunk, de az akut szakaszban alkalmazott átmozgatásokhoz, keringésjavító tornákhoz hasonlóan itt is különböző mozgásokkal tudunk segíteni. Nemzetközi szinten is folyamatos az együttgondolkodás a megfelelő terápiákról. Mivel a covid még mindig új jelenség, óriási szükség lenne olyan nemzeti adatbázisokra és kutatási projektekre, amelyekkel még többet tudhatunk meg az elhúzódó covid betegség kockázatairól, okairól és időbeli lefolyásáról. Ezt a betegekkel együttműködve, az ő tapasztalataikra építve tudjuk csak megtenni.

A posztcovid-ambulanciák rendszere tehát még kiépülőben van, egyelőre sokkal több a teendőnk az akut covidbetegek ellátásában, amellett, hogy a szokásos ambuláns tevékenyégünket végezzük. Például baleseti sérülések most is történnek, egy gipszlevétel utáni gyógytornára ilyenkor is szükség van.

Forbes.hu: Milyen korú covidbetegekkel találkoznak most leggyakrabban?

Egy ideje egyre több fiatal kerül súlyos állapotba, akik sokszor alapbetegség nélkül kerülnek kórházba. Pontosabban sokszor nem tudjuk, hogy van-e alapbetegségük, mert egy negyvenéves még nem feltétlenül ellenőrizteti magát. Egy hatvanévesnek jellemzően már kezelt betegségei vannak, a fiataloknál viszont rejtve maradhatnak a problémák, emiatt sokszor nagyobb kihívást jelent az esetük.

Forbes.hu: És a gyerekekre még mindig áll, hogy könnyen, gyorsan legyűrik a covidot?

Sajnos ez már megdőlt, mert éppen a késői szövődmények alapján szokott kiderülni, hogy bizony az ő szervezetüket is megviselte. Van például a MIS-C-nek nevezett többszervi gyulladásos szövődmény, igen változatos tünetekkel, ez pont a fiatalokat sújtja. Ezért nagyon oda kell figyelni, ha a gyerekeknek bármi panaszuk van.

És nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy náluk is nagyon fontos az oltás. A jelenlegi szakvélemények és szabályok szerint 14 éves kor felett már ők is beolthatók, és talán lejjebb is megy a korhatár, ha a klinikai kísérletek olyan fázisba kerülnek. Ez szakmailag jelenleg is intenzíven kutatott terület, a közeljövő kihívása.

Az Uzsoki utcai kórház előtt 2021. április 9-én. Szendrő Gabriella a Balaton partján él, a Fonyódi Szakrendelőben végzett munkája mellett rendszeresen utazik Budapestre és Kaposvárra, hogy covidbetegek kezelésében vegyen részt. / Fotó: Sebestyén László

Forbes.hu: Egy intenzíves gyógytornász nyilván eddig is sok halálesetet látott, de feltételezem, hogy nem minden gyógytornász van arra trenírozva, hogy haldokló betegekkel foglalkozzon, vagy nap mint nap találkozzon a halállal. Önnek mi ad erőt?

Ezt valóban nem egyszerű megélni, főleg, amikor azt látom, hogy idősebbek mellett már nálam fiatalabbak is naponta többen súlyos állapotba kerülnek. Gyógytornászok, orvosok, ápolók különböző szakterületekről vesznek részt a covidellátásban, rengeteg szakma dolgozik most együtt.

Mindenki ugyanazért küzd, nincs hierarchia, nincs szakmai féltékenység, ez nagyban segíti a gyógyítómunkát, és nagy segítség a résztvevőknek. Olyan bajtársi közösség és kapcsolódás alakul ki ezáltal, ami nagyon nagy erőt ad. Biztató, hogy így is lehet.

Persze a saját egészségünket is meg kell közben őrizni, és kiszakadni néha ebből a közegből. Én nagyon szerencsésnek érzem magam, mert a Balaton partján élek, és legalább a kevéske szabadidőmet a természetben tölthetem. Télen is kajakoztam, nagyokat sétálok a Berekben, van egy sas pár, akiket egy ideje figyelek, most készülök megnézni, hogy kiköltötték-e a fiókáikat. Nekem ez a feltöltődés.

Nyitókép: Szendrő Gabriella, az Uzsoki utcai kórház intenzív osztályán covidbetegek kezelése közben 2021. április 1-jén // Fotó: Sebestyén László

Oszd meg!