Ami egy egészséges embernek banális és ösztönös, azt egy kórházban fekvő covidbetegnek mind újra kell tanulnia: önállóan levegőt venni, kiülni az ágy szélére és megtenni néhány lépést – a járvány a gyógytornászokra is extra terheket ró és extra figyelmet irányít. Szendrő Gabriella gyógytornásszal, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága nemzetközi bizottságának tagjával beszélgettünk izomvesztésről, egy jó köhögés utáni dicséretről, orvosok közötti bajtársiasságról, a halál mindennapos látványáról.
Forbes.hu: A gyógytornászokról a legtöbben azt gondoljuk, hogy hát-, váll-, gerincproblémákkal dolgozik, most viszont önök is aktívan részt vesznek a covidbetegek ellátásában. Mi a feladatuk?
Hadd kezdjem onnan, hogy ez egy nagyon komplex terület, a mindenki által ismert nyaki- és más gerincpanaszok, valamint a sérülések utáni rehabilitáció mellett a járványtól függetlenül is a munkánk a betegellátás szerves része. Számtalan terápiás program felépítéséhez szükségesek a gyógytornászok, nélkülük a legtöbb szakterület nem érné el a legjobb eredményt.
