Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett.
Mi történt? Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett. Ráadásul közben a többiek sem tétlenkedtek, így európai összehasonlításban egy tapodtat sem jutottunk előrébb, hajszálra ugyanannyi öreg kontinensbéli ország fogyasztóiár-indexe alacsonyabb a miéknél, mint egy hónappal korábban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Részletek. Az mindenképpen kedvező, hogy az infláció áprilisban alacsonyabb lett, mint márciusban. Ráadásul a 0,5 százalékponttal alacsonyabb értéket sem szabad lebecsülni, az ennek eredményeként kiadott 4,2 százalékos éves fogyasztóiár-index ugyanis több mint tíz százalékkal van lejjebb a márciusi 4,7 százalékos rátánál. Ugyanakkor lehetne jobb is: ugyanis mindenki a Központi Statisztikai Hivatal által közöltnél alacsonyabb áprilisi éves inflációs adatra számított, abból kiindulva, hogy a március 17-től az egyes élelmiszerekre érvényes árrésstop ezúttal már egy teljes hónapon át fejthette ki hatását. Volt olyan elemző, aki emiatt a 3,5-3,6 százalékos rátát sem tartotta elképzelhetetlennek.
Miért fontos ez? Ekkora mértékkel már nemzetközi összehasonlításban is nagyot javult volna Magyarország helyzete, a kormány pedig meggyőzőbben bizonygathatta volna az árrésstop létjogosultságát. Egy 3,5-3,6 százalékos áprilisi fogyasztóiár-indexszel hét vagy nyolccal több európai országot előzhettünk volna meg, mint márciusban. Ezzel szemben a 4,2 százalékos áprilisi magyar ráta hajszálra ugyanoda volt elegendő, mint a 4,7 százalékos márciusi, vagyis még a 0,5 százalékpontos havi csökkenés sem volt elegendő ahhoz, hogy akár egy helyet is előrelépjünk – derül ki a legfrissebb Privátbankár körképéből.
Ezek a számok. A körképben szereplő 39 európai országából mindössze hétben volt magasabb az éves fogyasztóiár-index áprilisban, mint nálunk. Közülük ketten – Észtország és Románia – tagjai az Európai Uniónak (EU). Bár négy ország – Bosznia-Hercegovina, Egyesült Királyság, Feröer-szigetek, Málta – adatára még várnunk kell, az már most nagy bizonyossággal rögzíthető, hogy egyikük sem fog mögénk kerülni, lévén, hogy márciusi pénzromlásuk 1,3 és 3,2 százalék között volt. Vagyis még a legrosszabb mutatójú bosnyákoknál is nagy földindulásnak kellett volna bekövetkeznie ahhoz, hogy az éves szintű inflációs rátájuk egy hónap alatt több mint 1 százalékponttal megugorjon. A kvartettből egyedüli EU-s tag Máltának pedig még ennél is nagyobb, több mint 2 százalékpontos hátraarcot kellett volna véghezvinnie, ami azt jelenti, hogy Magyarország áprilisi éves inflációja a 25. legmagasabb volt az unióban.
