Részletek. A New York Times és más amerikai lapok szerint az amerikai hírszerzés hónapok óta követte Hamenei mozgását, míg az izraeli oldal évek óta figyelte a teheráni rezidencia környékét. A Financial Times úgy értesült, hogy az izraeli hírszerzés gyakorlatilag Teherán térfigyelő kameráinak jelentős részét feltörte, az adatokat pedig saját szerverekre irányította. Bonyolult kapcsolatháló-elemzéssel és matematikai modellekkel részletes célpontlistákat állítottak össze. A légicsapás előtt amerikai és izraeli kormányzati hekkerek megbénították az iráni biztonsági erők kommunikációját, és zavarták a mobilhálózatot a célterület környékén. A bombákat az izraeli légierő dobta le: harminc nagy pontosságú eszköz csapódott be Hamenei rezidenciájába helyi idő szerint 9 óra 40 perc körül, majd egy percen belül két másik helyszínt is támadtak. A műveletben az Egyesült Államok közvetlen katonai szerepet nem vállalt, ezt több amerikai politikus is hangsúlyozta.
Informatikai háború. A kibertámadások azonban a fizikai csapással párhuzamosan zajlottak: a Wall Street Journal szerint egy népszerű muszlim imaidő-alkalmazást is feltörtek, amely tömeges értesítésekkel próbált zavart kelteni, emellett iráni állami felületeken is manipulált tartalmak jelentek meg.
Hosszú előkészítés. Az izraeli hírszerzés már 2001-ben stratégiai prioritássá tette Iránt, és azóta kiterjedt ügynökhálózatot, technológiai megfigyelési rendszert és célzott likvidálási kapacitást épített ki. A korábbi években atomtudósok, katonai vezetők és terrorszervezeti parancsnokok ellen is hajtottak végre precíziós műveleteket.
Trump jóslata. Donald Trump szerint másfél nap alatt 48 vezetővel végeztek, és a legnagyobb csapáshullám még hátravan. Nyilatkozataiban hangsúlyozta: nem hivatalosan rezsimváltás a cél, ugyanakkor azt mondta, olyan vezetőt szeretnének Irán élén, aki „visszaadja az országot a népnek”. A következő hetek így nemcsak katonai, hanem politikai értelemben is meghatározók lehetnek a térség jövője szempontjából.
