Rengeteg szabálytalanságot tárt fel az ÁSZ a Kásler- és Pintér-féle rákellenes alapítványnál, de a büntetőfeljelentés elmaradt.
Mi történt? Hiányzó elszámolások és leltár, szabálytalan működés, nem működő felügyelőbizottság – a többi között ezeket a megállapításokat tette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Kásler Miklós korábbi humánerőforrás-miniszter, majd Pintér Sándor belügyminiszter felügyelete alatt álló Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány vizsgálata után. A büntetőfeljelentés azonban elmaradt, írta a Népszava.
Kontextus. A hivatalosan a prevenció, a diagnózis, a kezelés, az oktatás és a kutatás területén a rák elleni küzdelmet nemzetközi együttműködés keretein belül elképzelő alapítványt 2019-ben alapította a kormány, mindenkori felügyelőjévé az emberi erőforrás minisztert, majd a tárca megszűnése után ezen részfeladatait átvevő belügyminisztert megtéve. Ami azt jelentette, hogy Kásler Miklóstól 2022-ben Pintér Sándor vette át a felügyeletét a kezdeti években összesen 1,95 milliárd, vissza nem térítendő állami támogatással kistafírozott szervezetnek.
Miért fontos ez? A közel kétmilliárdos összeg kapcsán tárt fel igencsak komoly hiányosságokat az ÁSZ az alapítvány 2021-2023 közötti működését vizsgálva. A számvevőszéki jelentés szerint a szervezet nem különítette el az államtól kapott közcélú és működési támogatásokat, így utólag azok felhasználásról sem állapítható meg, hogy a civil törvény szerinti célokra költötték el. Egyes számlák szúrópróbaszerű ellenőrzése során kiderült, hogy a támogatás felhasználásának igazolását dokumentáló eredeti számlákra, bizonylatokra, egyéb okiratokra nem vezették rá, hogy azokat mely támogatás keretében számolták el. Az alapítvány székházfelújításához kapcsolódó tervezési díj a szervezet könyveiben számla nélkül lett elszámolva, ugyanis a számlát az alapítvány által alapított akadémia nevére állították ki, noha a költségeket az Alapítvány számlájáról fizették ki. Az ÁSZ azt is kifogásolta, hogy az alapítvány állami támogatásokból közelebbről meg nem nevezett, ismeretlen értékű tárgyi eszközöket szerzett be, holott ezt nem tehették volna, ugyanis az állami támogatást nem erre kapták.
Mit tártak még fel? A számviteli beszámolókból kiderült, a szervezetnél kihasználták az alapítvány és az akadémia összekapcsolódását, ám egyben különállását. A kezdetekkor az alapítvány éves szinten 15 millió forint körüli bérköltséget számolt el dolgozói után, ám a 2023-as könyvből kiderült, már nincs foglalkoztatottja. A kuratóriumi tagoknak ekkor 12-13 milliót fizettek, az elnök bő 2,5 millió forintban részesült évente. Két éve viszont radikálisan lecsökkent az alapítvány személyi költsége, ugyanakkor az akadémiáé 38-39 millióra nőtt, s utóbbi elnöke a legutóbbi, nyilvánosan elszámolt esztendőben már 5,2 milliót kapott.
Mi jön ezután? Lehet, hogy semmi. Ennyi jogsértés egy átlagos alapítvány, cég vagy éppen ellenzéki párt esetében vélhetően komoly retorzióval járt volna, ezzel szemben az ÁSZ nem tett az ügyben büntetőfeljelentést, noha állami, azaz költségvetési pénzek szabálytalan felhasználására derített fényt.
