Péteri Zsombor még csak 16 éves, de már száz fölött járnak az eladásai. Használt mászókötelekből készít öveket, újrahasznosítva és új értelmet adva annak, ami másnak már szemét.
„Nem is emlékszem, honnan jött. Apának volt egy használt mászókötele, és abból csináltam egy kezdetleges prototípust egy régi mászótáskának a csatjával, és elkezdtem hordani” – meséli Zsombor a kezdetekről, ami után az egyedi ruhadarab hamar üzletté eszkalálódott. Először a barátai figyeltek fel rá, majd hirtelen felindulásból szerzett csatokat, készített még néhány darabot, lefotózta őket, és mászással foglalkozó Facebook-csoportokban elkezdte hirdetni.
A prototípustól az első hirdetésig egy hét alatt jutott el. Most, egy évvel később már kész a webshop, Péteri Zsombor pedig már bőven túl van a századik eladáson a Clmb nevű márkájával.
A mászásba tulajdonképpen beleszületett, a szülei egy sziklamászó tanfolyamon ismerkedtek meg, és a gyerekekkel is szívesen járnak a hegyekbe kirándulni. Zsombort is beíratták sziklamászó táborba, így viszonylag hamar megismerkedett az eszközökkel is.
A Clmb ötlete egy hét alatt jutott el a megvalósításig. Miután a prototípust lelkesedés fogadta, azonnal elindult a gyártás
A mászókötelek műszálas anyagból készülnek, és képesek öregedni, ráadásul bizonyos számú esésre vannak csak hitelesítve. Ezek úgynevezett dinamikus kötelek, vagyis a nyúlásukkal tompítják az esés energiáját. Ha túl vannak a gyárilag előírt limiten, akkor ezt a nyúlási képességüket veszíthetik el, vagy éppen el is szakadhatnak. A használt mászókötél innentől kezdve szemét, Zsombor ezeknek ad új életet.
Minden idők legjobb mászója is túlhasznált kötél miatt halt meg
A közmegegyezés szerint máig a lengyel Jerzy Kukuczkát tartják a világ legjobb mászójának, aki 1989-ben, a Lhoce déli falán veszítette életét. Kukuczka fillérekből mászott és érte el lenyűgöző eredményeit. Négy nyolcezrest elsőként mászott meg télen, számos új út kötődik a nevéhez.
Mászótársával, Wojciech Kurtykával közösen honosították meg az alpesi stílust a Himalája hegyein. Hitvallásuk szerint a nyolcezres csúcsokat is táborlánc, palacos oxigén és rögzített kötelek nélkül kell meghódítani. Úgy mondták, hogy a hegyekbe nem aludni jár az ember, úgyhogy éjszaka is mászni kell, és minimális felszereléssel kell felszaladni a nyolcezresek falain. Ez összefüggésben volt azzal, hogy a lengyel mászók anyagi lehetőségei messze elmaradtak a nyugati kollégáikétól És így történt, hogy Kukuczka a katmandui piacon szerezte be azt a használt kötelet, ami már nem bírta a terhelést, és 8200 méteres magasságban elpattant.
Miután Zsombor a család használt kötélkészletét kiapasztotta, mászótermekből gyűjtötte be az alapanyagot. Az ilyen jellegű felajánlásokat továbbra is várja, már több kötelet kapott magánemberektől is, ezekért cserébe mindig ad egy-egy övet ajándékba.
Egy 110 centis övhöz valamivel több mint 220 centi kötél kell, hiszen duplán van a szál, illetve mindig van egy kis lehulló rész is. Mivel minden darabot ő készít, rugalmasan áll az egyedi igényekhez, például ha valaki gyereknek rendel, akkor megkérdezi, milyen hosszú legyen, és arra állítja be, persze ugyanígy a hosszabbat is meg tudja oldani.
A Clmb használt mászókötélből készít öveket, de van már Clmb kutyanyakörv is | Fotó: Sebestyén László / Forbes
Zsombor szemmel láthatóan nem gondolja túl a dolgokat, az üzletre egyelőre hobbiként tekint, esze ágában sincs bemenni a Cápák közöttbe, fontosabb számára, hogy örömet szerezzen azoknak, akik értékelik a munkáját és szeretik az öveit.
„Most az interneten egy csomó helyen az megy, hogy mindenki fiatal vállalkozó és csilliókat keres. De ez nem erről szól nekem, hanem egy hobbi, ami – mint kiderült – másokat is érdekel.”
A fenntarthatóság és a személyesség sokkal fontosabb neki, a nagy márkák közül például a Patagoniát és a Jones Snowboardot említi, mint számára követendő példákat. A Patagonia máig családi cégként működik, és gyári javítókészlettel valamint a használt ruhák visszavásárlásával próbálnak tenni a fenntarthatóságért. Zsombor éppen ezért kizárólag használt kötélből dolgozik, hiszen a Clmb az újrahasznosításról szól.
Emiatt a kínálat általában azon múlik, hogy milyen színű mászókötelet tud éppen szerezni. Néhány hónapja még hét-nyolc szín volt raktáron, most viszont éppen csak 4-5, mert karácsony előtt hirtelen lefosztották a készletet.
Kicsit felkészületlenül ért ez a karácsony. Tavalyhoz képest közel háromszoros raktárral indultam, és így is elvittek mindent majdnem. Utolsó darabok vannak még jelen pillanatban a webshopban”
– meséli még az ünnep előtt. Most havi huszonkét öv eladása a kitűzött cél, ami gyártás szempontjából is kényelmesen tartható, Zsombor ennél többet is le tud gyártani egy hétvége alatt. Egy öv nagyjából 15-30 perc alatt áll össze, attól függően, mennyit kell pepecselni vele, például néha csak későn veszi észre, hogy maradt egy folt a kötélen vagy egy sérülés elkerülte a figyelmét.
Maga a gyártás úgy zajlik, hogy hazajövök az iskolából, és leülök a varrógép elé varrni”.
A mászáshoz hasonlóan a varrás is hobbi számára, az édesanyjától tanulta meg az alapokat. Először kis cipzáras táskákat készített, az azokkal megszerzett tudás pedig jól jött, amikor elkezdte az övek gyártását. Jelenleg a harmadik varrógépét használja, először az anyja ruhavarrógépén kezdte, majd miután az kattogni kezdett, szereztek egy erősebb darabot, ám az is tönkre ment. Végül az egyik iskolai tanárától vett egy komoly, fém házas példányt, ami azóta is jól működik.
A Clmb nem csak övet, hanem életstílust és környezettudatos gondolkodást kínál | Fotó: Sebestyén László / Forbes
Eleinte a facebookos mászócsoportokban posztolt az övről, a híre szájról-szájra terjedt, és jó érzés töltötte el, amikor a mászóteremben látta, hogy valaki az ő övét hordja. A második lépés már a saját honlap volt, az első verziót még teljesen maga kódolta, sorról sorra írva.
Az üzlet akkor még a személyes átvételen alapult, ami nem igazán volt hatékony, de Zsombor szerint a kezdetkor fontos volt, hogy az emberek találkozzanak vele, megismerjék, lássák, hogy tényleg egy fiatal srác készíti az öveket. Az egyik ilyen korai személyes átadásnál kiderült a vevőről, hogy a NAV-nál dolgozik, és javasolta Zsombornak, érdemes lenne professzionálisabbá tenni az ügymenetet. Ezután készült el a mostani webshop, és ekkor került a Clmb név mögé vállalkozás.
Mivel Zsombor még csak 16 éves, az üzlet fehéren tartásában szüksége van felnőtt közreműködésére. Az édesanyja vállalkozása alatt viszi az üzletet, azon keresztül számláz. A szülei támogatják a munkában, néha megbeszélnek dolgokat, de hagyják, hogy Zsombor kipróbálja magát és élvezze, amit csinál.
„Amikor van valami elakadás, akkor kikéri a véleményünket, meg segítünk neki, például jogi dolgokban kérünk tanácsot ismerősöktől, de ez a saját ötlete, kitalálta, megvalósította, abszolút önállóan.”
– meséli Zsombor apja arról, hogyan látják a fiú sikereit.
Valóban mindent önállóan visz, a termékfotózástól kezdve a beszerzésig. Az övhöz passzoló csatot például hosszas keresgélés után egy túrabolt kínálatában találta meg. Szempont volt a megfelelő méret, hogy át lehessen fűzni a nadrág bújtatóján, valamint hogy erős és tartós legyen.
Zsombor úgy szokta prezentálni a csat strapabíróságát, hogy az övet átveti egy ágon és húzódzkodik rajta. Miután a hazai mászóbolt kifogyott a csatból, Ausztriából, közvetlenül a gyártótól szerzi be őket. Az övön látható logót (szaknevén: hővágott nyomott címke) egy hazai kisvállalkozás gyártja neki, őket egy sima Google kereséssel találta meg.
Nemrég boltok is megkeresték, hogy kitennék a polcra az öveit, az első megállapodás már meg is született. Így a Deák téri Lollipop Factory már árulja a Clmb öveket, és közben Zsombor tárgyal egy gödöllői partnerrel is. A nemzetközi terjeszkedésen is gondolkodik, hogyan lehetne eljuttatni a terméket külföldre, olyan országokba, ahol komoly kultúrája van a mászásnak, például az alpesi országokba, vagy éppen Csehországba vagy Lengyelországba.
Zsombor a kora miatt még édesanyja cégére számláz, de az ötlettől a megvalósításig az ő munkája a Clmb | Fotó: Sebestyén László / Forbes
A gyártás kiszervezését is fontolóra vette, de egészen egyedi módon. A távolkeleti bérgyártás vagy hazai varrónők helyett inkább diákmunkában gondolkozik, és hozzá hasonló középiskolásokat vonna be.
Akkor megmarad az a varázsa a dolognak, hogy vevőként diákot támogatsz vele. Csak onnantól nem egyet, hanem többet. De biztos, hogy Kínába nem fogom kivinni a gyártást”.
A fenntarthatóság része, hogy az övek jó minőségűek, egy év alatt még nem volt garanciális hiba vagy elégedetlen vevő. Zsombor büszke rá, hogy nem jött vissza termék, de ha mégis történne ilyen, ingyen cseréli a csatot vagy varr újra egy szakaszt, mert ez számára tényleg az újrahasznosításról szól.
Nemrég a webshopba felkerültek a kutyanyakörvek is, és már keresték, hogy hámra is lenne igény. Zsombor ezzel óvatos egyelőre.
„Az egyik probléma az, hogy féltem és szeretem az állatokat, így nem futnék neki csak úgy. Egy hámot jól kell kitalálni, hogy az rendben legyen. Ez sok idő, és a karácsonyi rohanásba nem fér bele, de januártól jönnek új színek és az új termékek”.
