Lehet csavargatni, húzogatni, nyomkodni, máshogy csavargatni, mégmáshogy csavargatni, össze lehet dugni kettőt, hármat vagy istenigazából akármennyit. Lehet használni stúdióban, élőben, zenéléshez, hangosításhoz, de fényezéshez is. A legújabb cél pedig, hogy már ne csak a zeneipar, de szinte a teljes kreatív ipar ezt használja, ennek megvalósításához a héten újabb 200 millió forintot kaptak. Itt tart most az Intech Studio. Beszélgettünk, csavargattunk.
Huszonéves srácok kütyüznek egy belvárosi irodában. Kerti Kristóf és Sövény Gergely (Geri) gimnáziumi barátokból lettek lakótársak, majd cégalapítók egy elsőre szokatlan, de annál izgalmasabb területen: professzionális zeneipari eszközöket gyártanak.
A tárgyalóban ülünk le a srácokkal, ami leginkább egy mérnök apuka és egy zenei producerkedéssel kísérletező tinédzser közös hobbiszobájára hasonlít. Az asztalon az Intech Studio matt fekete moduláris midi kontrollerei és a prototípusok, amik legalább annyit mesélnek a cégről, mint a Kristóf és Geri.
A termék maga gyönyörű, de korántsem egyértelmű, hogy pontosan mire való. Először is, mi az, hogy midi kontroller? A midi kontrollerek (vagy vezérlők) olyan fizikai vagy szoftveres eszközök, amik ún. midi (Musical Instrument Digital Interface) jeleket generálnak és továbbítanak zenei eszközöknek. Ez lehet a hangok magassága, intenzitása, de más paraméterek is. Amikor például egy digitális szintetizátoron leüt az ember egy hangot, azt az eszköz egy ilyen jellé fordítja át („C-hang, ami 87/127 erősséggel lett leütve”). Ezt a jelet aztán a szintetizátorhoz bekötött szoftver vagy egy hallható hanggá konvertálja át, vagy amennyiben felvételt készítünk, időben elhelyezi és rögzíti.
Egy hangnak azonban van ezer más tulajdonsága is. A hangszíne, a hangereje, az effektek, amik módosítják a hangot (zengetés/reverb, visszhang/delay, filterek). Ezeknek a tulajdonságoknak is lehet midi-kódja, de ha élő zenélésben gondolkodunk, akkor a zenét támogató fények elindításához és effektezéséhez is tartozik ilyen kód, amiket mind irányíthatjuk a különböző kontrollerekkel.
Természetesen ezeket a paramétereket egy laptopon is beállíthatjuk, módosíthatjuk valós időben, de egyetlen egérrel vagy touchpadon ez elég körülményes, pontatlan és kényelmetlen. Az élőben történő zenéléshez, vizuálozáshoz és a profi stúdiómunkához ezért fizikai eszközöket használnak a zenészek, producerek, fényesek és hangmérnökök.
A most 29 éves alapítók még az Eötvös gimiben szembesültek ezzel a problémával, amikor a hagyománynak számító iskolai tehetségkutatót hangosították.
Kézzel kellett betekergetni az összes beállítást a két produkció közti kis időben, úgy, hogy a preset-eket, magyarán, hogy pontosan mit kell beállítani és hova, egy lapról olvastuk
– meséli kalandos, de annál fárasztóbb első bulijuk történetét Kristóf.
„A következő évben már laptopon keresztül futtattuk az effekteket és megépítettük az első saját kontrollerünket, amivel a számok preset-jei között tudtunk lépkedni. Az esemény közben pedig már csak meg kellett nyomni a következő produkció presetjéhez tartozó gombot és hátradőlhettünk” – foglalta össze a csapat első sikerét Geri. Kettejük közül ő inkább a technikai agy, Kristófnak a cég építésében és a felhasználóbarát megközelítésben van fontosabb szerepe.
Ebben a prototípusban viszont még nem volt meg az az újdonság faktor, ami ma az Intech Studio cuccait annyira különlegessé teszi. 2016-ra viszont már ez is beérett: a kábelmentes modularitás.
Nagyon sok féle audio- és vizuális paraméter állítása használhatók ezek a kontrollerek, sokrétű felhasználásuk miatt méretük és interfészük széles skálán mozog. A legkényelmesebb az lenne, ha sok, kicsi és variálható kontrollert tudna használni egyszerre az ember, a lehető legkevesebb kábellel. Kristóf és Geri ötlete ezt a problémát oldja meg.
Az egyes kontrollerek mágnesesen egy mozdulattal összekapcsolhatók, az egységek oldalán található érintkezőkön keresztül pedig mind az adat, mind az energia szabadon folyik.
Így a konfiguráció működtetéséhez az egységek darabszámától függetlenül egyetlen egy kábelre van csak szükség. Egy kontrollert rákötünk a gépünkre, az összes többit pedig, legyen szükségünk bármennyire is, már ehhez rakjuk hozzá, de külön kábel nélkül.
A kábelek egy idő után nagy káoszhoz vezethetnek, az Intech Studio-s cuccok esetében ez a veszély nem fenyeget. (A képen egy Bastl Instruments Softpop SP2 szintetizátor látható.)
Ez ma már az üzleti modellnek is egy fontos része: vegyél egyet, próbáld ki, ha tetszik vegyél még egyet és még egyet, hogy minél több helyzetben, minél könnyebben, a modularitást minél jobban kihasználva tudj „midizni”.
A srácok relatíve korán elkezdtek céges keretek közt működni, hogy nagyker-áron, áfa-mentesen tudják beszerezni az alkatrészeiket, de ekkoriban még inkább hobbiként futott a projekt. Cégszerű működésről csak az első befektetési körtől kezdve, 2019-től beszélhetünk.
„Már megvolt az alapötlet, az alaptermék, amikor először a Hiventures inkubációs programja végeztével 9 százalékért 9 milliós befektetést kaptunk, de kellett még 4 év, hogy egy erős dizájnnal, stabil szoftveres támogatással, skálázható módon be tudjon indulni a termelés és az értékesítés” – magyarázta Kristóf, hogy miért tartott ennyi ideig az inkubációs fázis. A gyártást csak tavaly év végén tudta kiszervezni a csapat Kínába, egészen addig maguk 3D-nyomatták, csiszolták és szerelték készre az elemeket. Az 1 órás gyártási idő a váltás óta nagyjából 5 percre csökkent.
Fotó: Sebestyén László
A céget a 2022 decemberében megérkezett, szintén a Hiventures-től behúzott seed (magvető) befektetés mellett önerőből finanszírozta Kristóf és Geri. Együtt laktak, igyekeztek spórolni és minél hamarabb pénzt csinálni a kütyükből. Ez eleinte kifejezetten nehéz volt, hiszen egy viszonylag szűk, prémium piacra kellet betörniük egy hardverrel, amit nem elég, hogy lefejlesztettek és legyártottak, de utána folyamatosan utógondozni, frissíteni, adott esetben szervizelni is kell. „Kis szérián nem igazán lehet nyereségesen hardvert gyártani, ezért az elsődleges célunk az volt, hogy minél nagyobbra nőjünk” – mondja Geri. Tavaly 1785, idén már több mint 3000 modult értékesítettek, az év végéig 4500, jövőre 10 000 a cél. A modulok típustól függően listaáron 130-210 dollárba (50-80 ezer forint) kerülnek.
A veszteséges és lassú építkezésen sokat segített, hogy a fejlesztések következő fázisát, a kiszervezett gyártást és értékesítést – és ezáltal sok új kolléga felvételét, jelenleg 15-en vannak – megfinanszírozta a Divat & Design Tőkealap. Az 5 milliárd forintos tőkével rendelkező alapot szintén a Hiventures kezeli, az Orbán Ráhelhez közelinek mondott Magyar Divat & Design Ügynökség szakmai partnersége mellett. A két állami befektetési alap így összesen 250 millióval szállt be Kristóf és Geri cégébe, amiért összesen 13+20 százalékos részesedést kaptak, de egy utolsó kör még hátra volt. Ezt 2024 október végén, épp interjúnk felvétele után, nyélbe is ütötték a felek, a cég további 200 milliót kapott, azóta a befektetők 43,68 százalékos, míg az alapítók 56,32 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek.
Intech Studio. Honnan a név?
Az inaktív Intech és társa Kft.-t szüleitől örökölte Kristóf, amikor az otthoni bütykölést az inkubátor program keretében már csupanagybetűs K+F-ként űzte a csapat. Az eredetileg információs-technológia rövidítés új tartalommal lett megtöltve: innovációs-technológia. A Studio-t domain-név keresés közben találták.
„A növekedés komoly gátját jelentette a gyártási kapacitás bővítése. Ezen alkatrészek fröccsöntéssel történő gyártása és az eddig házon belül elvégzett összeszerelési munkafolyamatok fokozatos kiszervezése nagyot lendített. 2024 őszén megszületett az első közép- és nyugat-európai disztribútori szerződés, ahova havi szinten kétszáz darab terméket fognak szállítani az eddigi webshopos értékesítés mellett” – ezt már Csehi Tamás, a Hiventures befektetési menedzsere mondta a cégről.
Szerinte jelen állapotában már önerőből is fejlődni tudna az Intech, de nem szeretné a céget abba a helyzetbe hozni, hogy választaniuk kelljen a megrendelések és a termékfejlesztés megfinanszírozása között. A kapacitás növelését, az ellátási láncok kiépítését és a szélesebb piacokat elérni képes új termék, a VSN1 (Vision One) és a vele egy időben elérhetővé váló integrációk lefejlesztését már az újabb, 200 millió forintos befektetési körből fogják finanszírozni.
A baloldalt található két kontroller, a PO16 és az EN16 továbbra is forgalomban marad, a jobb felső TEK2 helyét a jobb alul található VSN1 fogja átvenni a termékpalettán. A VSN1 rendelhető lesz a képen látható két képernyős, de egy képernyős és egy TEK2-jéhez hasonlító, nagyobb csavarós változatban is. Fotó: Sebestyén László
„A zeneipar egy szűk szegmens, ezért bővíteni kell az ágazati fókuszt. Szeretnénk elmenni streaming, videójátékok irányába, a fotós és videós, félprofi és hobbista vásárlók felé.
Mindenki potenciális célcsoport, aki napi szinten használ Adobe alkalmazásokat, Photoshopot, Lightroomot, Illustratort, Microsoft Office-t vagy videószerkesztő szoftvereket” – mondja Csehi.
Az első lépés az Adobe Photoshop integrációja lesz, ezen már dolgozik a csapat, egy-két hónapon belül az összes eddig forgalomban lévő termékre letölthető lesz.
A exitstartégiáról Csehi elmondta, hogy hasonló perifériás cégeknél nincs kizárva a cég teljes felvásárlása sem, a szektortárs Loupedeck nevű céget például a Logitech vásárolta fel. A 2016-ban alapított finn cég 13,2 millió dollárt vont be befektetőktől és tavaly vásárolták fel. Az ő termékeik árban a magyar versenytárs felett kezdődnek (200 és 600 dollár között), igaz ők már 2016 óta fejlesztenek hardvert Adobe-szoftverekhez is.
Az Intech Studio ma még nem nagy cég, de forgalma eddig arányaiban nagyot nőtt minden évben, tavaly 79,2 millió bevétellel zártak. A növekedés pénzbe kerül, látszik ez azon is, hogy az addig nem jelentős veszteség tavaly már 80 millióra hízott. Innen kellene a következő szintre lépni üzletileg is. A társaságba eddig – a piac kiszáradása miatt állami alapoktól – 450 millió forint befektetés érkezett, forrás tehát lesz.
Az Intech esetében egy szakmai befektető bevonása is opció lehet, akinek a kiépült ellátási láncaiba bekerülhetnénk a cég termékei. További intézményi körön nem gondolkodnak, a hamarosan kifizetésre kerülő kör a pénzügyi akadályokon túl fogja valószínűleg lendíteni a céget.
Minden megvan. Kész a termék, jó a design, hatékony a gyártás, van elegendő működőtőke. A srácoknak egyetlen egy kérdést kell a következő években megválaszolniuk: lehet világraszóló sikersztorit építeni egy pesti, sulis projektből?
Teszt
Mivel szabadidőmben én is zenélgetek, nagyjából értettem az alapkoncepciókat, amiről Kristóf és Geri beszélt, az EN16-os és az EF44-es modulokat a hozzá tartozó szoftverrel együtt pedig le tudtam tesztelni.
A modulok Eurorack-kompatibilisek (ezek azok a sokmilliós, akár szekrény méretűre is növelhető moduláris szintetizátorok, aminek az egyik elemét láthatjuk a képen), magyarul kényelmesen kicsik, oldalaik picivel nagyobbak, mint 10 centi. Fotó: Sebestyén László
Nyomkodni és csavargatni a potmétereket, húzogatni a fade-ereket kikapcsolt állapotban is nagy élmény, a számítógéphez csatlakoztatva pedig még nagyobb, mert egyrészt, ha megnyomod villog, másrészt mert a fényerősség követi a fader állását.
A mágnes meglepően erős, a két modulból elég az egyiket fogni, ha az ember arrébb rakná. A modulok egymást pillanatok alatt felismerik, de a laptopom és a zenekészítő szoftver (DAW) is nagyon kényelmesen fogadta a jövevényeket. Az adatátvitel tökéletesen gyors, a potméterek csavargatása meglepően pontos.
Ha elterjednek az Intech-es kontrollerek, a legtöbben valószínűleg azon a szinten fogják használni, amit az első öt percben, tökéletesen felhasználóbarát módon meg tudnak vele tanulni: hozzákötik a szoftveres potméterekhez a fizikaiakat és nagyon jól fogják magukat érezni tőle.
Vörös Ákos (Analog Balaton)
„Innovatív, nagyon jól kommunikálnak egymással a kontrollerek, jól kommunikál az Abletone-al (DAW), nagyon hasznos kis kütyü. Lehetne eggyel robusztusabb, masszívabb, de az hogy ennyire jól használja a szoftvert az példamutató. Fain kis cucc, szeretem.” – mesélte el a Forbes.hu kérdésére tapasztalatait a termékről az Analog Balaton szintiguruja. (A velük készült interjúnkat itt olvashatod.)
Viszont van egy sokkal mélyebb felhasználása a kis négyzet alakú szörnyeknek, amit egy kiegészítő szoftveren keresztül tudnak elérni a lelkes és képzett felhasználók.
Ezen a felületen a modul teljes mértékben személyre szabható, rá lehet menteni különböző parancsokat, amikkel úgy is irányíthatunk fényeket és hangszereket, hogy nincs számítógép a rendszerben.
A szoftverben azonban – elsőre akármennyire hívogatóan is néz ki – két kattintás után el lehet veszni, ha az ember nem programozó. Szerencsére a nem-programozók és a kicsit-programozók számára elérhetőek az Intech-es fejlesztők által előre megírt kódok, amikkel jópár feladat elvégezhető, sőt, a felhasználók egymással is meg tudják osztani az ötleteiket, kódjaikat, de ezek még mindig nagyon messze vannak mondjuk egy iPhone beüzemelésétől vagy egy email cím regisztrációtól, amilyen szintű hülyebiztosság bizonyára még szélesebbé tenné az eszköz piacát.