A Csirimojó kiadó alapítóinak egyik szándéka az volt, hogy olyan gyerekkönyveket adjanak ki, amiben a szülő is megtalálja az élvezetet, mind a szövegben, mind az illusztrációban, akár a sokadik olvasás során is.
„Olyan könyveket adunk ki, amiket minél többször olvasol el, annál több réteget fedezhetsz fel bennük. Ez a felnőtteknek és a gyerekeknek szóló kiadványainkra egyaránt igaz. Minden szülő találkozik azzal, hogy bizonyos könyveket néha hónapokon át naponta fel kell olvasnia, ezért fontos, hogy a gyerekkönyvek a felnőtteknek is élvezetesek legyenek” – mondja Peťovská Flóra.
Férjével, Farkas Zsolttal, és többedmagukkal még 2017-ben alapították a Csirimojó kiadót, ami nonprofit egyesületként működik. Nem a gazdasági érdekek hajtják őket. Azt szeretnék megmutatni, hogy a közép- és kelet-európai könyvek készítői sokszor mennyivel bátrabban nyúlnak a könyvkiadáshoz, mint a magyar piac szereplői.
Peťovská Flóra és David Dolenský, az Erdőjáró Rúfusz írója és illusztrátora // fotó: Szabó Márta
Nem divathullámok mentén válogatnak
Flóra az egykori Csehszlovákiában született, a Csirimojó alapítása előtt műfordítóként, nyelvtanárként és kulturális menedzserként dolgozott. A cseh és szlovák kultúra iránti érdeklődése családi hatásra alakult ki. Flórának idővel feltűnt, hogy a rendszerváltás után megjelent cseh könyvekre a magyar kiadók nem csapnak le. Ekkor indult a Csirimojó.
„A csirimojó egy játékos nevű, trópusi gyümölcs. Épp olyan egzotikus, mint a Csirimojó könyvei a magyar könyvpiacon.”
Egyik munkatársuknak sem ez a fő bevételi forrása, a Csirimojó szerelem és küldetés. „Ez sosem egy profitorientált vállalkozás volt, az alapításkor nem az volt a motivációnk, hogy hasznot termeljünk. Szélesíteni akartuk a látókört, megmutatni, mi van a magyar piacon kívül” – mondja Flóra.
Az első könyvük az Egérke enciklopédiája volt, ami még mindig az egyik best sellerük, ezt követte a Furda borz előbb részecskegyorsítót, majd részecskelassítót épít, majd ugyanabban az évben két további könyv. Jelenleg harminchét kiadványuk van, évente négy-tíz könyvvel jönnek ki, amiket cseh, szlovák, vagy lengyel kiadóktól hoznak be.
A jogok mindenre, így a szövegre és az illusztrációra is vonatkoznak, és ezeknek a könyveknek a Csirimojó a kizárólagos magyar forgalmazója. Szerzőik között szerepel a Nobel-díjas Olga Tokarczuk, a már klasszikusnak számító Petr Sís, és olyan világszerte fordított szerzők, mint Alena Mornštajnová, Petra Soukupová vagy Simona Smatana.
„Nem az aktuális divathullámok mentén válogatunk, olyan könyveket adunk ki, amik száz év múlva is ott lesznek a polcokon” – mondja Flóra. Ő, mint műfordító sokszor belefutott abba, hogy a kiadók nem mernek belevágni a szokatlan, a megszokottól eltérő megoldásokba, míg a régió többi könyvpiacán nem kirívó eset például egy drágább papír, vagy egy merészebb nyomdai megoldás alkalmazása. A Csirimojó több magyar, cseh és lengyel nyomdával is együttműködik.
Nehéz témák a groteszk humor mögött
Illusztrált köteteik esetében az előállítási költségek nagyjából nyolcvan százalékát a nyomtatás teszi ki, a fennmaradó húsz százalék fedezi a jogdíjat, fordítást, kontrollszerkesztést, szerkesztést, korrektúrát és grafikai munkát.
„Itthon is sok a tehetséges író és illusztrátor, vannak jó kiadók, de sokszor hiányzik a bátorság, amit leginkább gazdasági okokkal, például a magasabb gyártási költséggel indokolnak. Másrészt a kiadók sokszor a magyar olvasók vélt, vagy valós igényeit akarják kiszolgálni” – mondja ezt már Zsolt.
Ezt erősítette meg korábbi cikkünkben Polgárdi Ákos is, aki a Magyar Könyvtervezés díj alapítójaként kérte fel Flórát a 2024-es díj zsűrizésére. „Ha megfogod a könyveiket látod, hogy milyen a jó kivitelezés és tervezés” – mondta róluk Ákos.
Flóra szerint a legnagyobb problémát az olyan olcsó, jellemzően Európán kívül gyártott tömegtermékek jelentik, amiknél sem az illusztráció, sem a szöveg minősége nem ér el egy bizonyos színvonalat. Ezek a kiadványok a piac felhígulásához vezetnek, és elveszik a teret az igényes termékek elől, amik fejlesztik a gyerekek képességeit.
„A könyveink a képi világuknak és a kivitelezésüknek köszönhetően első ránézésre felismerhetők. Az ismeretterjesztést és a szórakoztatást egyaránt fontosnak tartjuk. A szép képek, a könnyed műfajok vagy a groteszk humor mögött ugyanakkor sokszor nehéz témák rejtőznek, például a félelmeinkkel, a magánnyal, a kiégéssel vagy a halállal való megküzdés, a tetteinkkel való szembenézés.
A felnőtt kiadványaink között van például olyan képregény, ami a meddőségről szól, foglalkozunk a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal. Olyan könyveket adunk ki, amikkel példát mutathatunk, és megmozgatják a gondolatainkat és az érzelmeinket” – mondja Flóra.
A Csirimojó gyerekkönyvei között eredeti magyar könyvek még nincsenek, a szépirodalmi sorozatuk esetében azonban hazai alkotókkal is együttműködnek. Utóbbi esetben a külföldi kiadványoknak Flóráék csak a szövegét veszik át, a formátum saját fejlesztés, és ők kérik fel az illusztrátorokat is.
Több, mint egy kiadó
Az egész tevékenységükben a személyességre és a kisléptékre törekszenek, a cseh, szlovák és lengyel kiadókkal baráti a viszonyuk. Évente kétszer, tavasszal és ősszel a kisebb helyi könyvfesztiválokon szerzik be a legújabb megjelenéseket. „Természetesen ezekben az országokban sem az összes könyv kiemelkedő minőségű, monitorozzuk a helyi kínálatot, és azt is figyeljük, hogy hol mit fordítanak le” – mondja Flóra.
Ezeknek a kis fesztiváloknak egész más a hangulata, mint a Frankfurti Könyvvásárnak vagy a Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásárnak, ami az európai gyerekkönyvvásárok legnagyobbika. „A kisebb könyvvásárokon szinte kizárólag családi műhelyek vesznek részt, van idő nyugodtan beszélgetni, belelapozni az újdonságokba és közös terveket szőni” – mondja Zsolt.
Farkas Zsolt (balra) és Peťovská Flóra (jobbra) a prágai XAO kollektívának (középen) szervezett kiállításuk megnyitóján // fotó: Szabó Márta
Flóráék az eladásban is a kicsiket keresik, a nagykerek helyett független könyvesboltokban, játék- és dizájnboltokban árulják a könyveiket.
„Van gazdasági megfontolás is abban, hogy nem dolgozunk nagy láncokkal.
Ők a terjesztésért nettó ötvenkét-ötvenöt százalékot kérnek, és akkor valószínűleg még csak az alsó polcra kerülnénk” – mondja Zsolt. A nagy könyvesboltláncoknak saját kiadóik vannak, nyilván a saját kiadványaikat teszik ki előnyösebb helyre. A bizományos alapon működő könyvpiacon pedig egyik kiadónak sem mindegy, hogy mennyi ideig áll az el nem adott könyveikben a pénz.
Nemcsak kiadással foglalkoznak, sok eseményt is szerveznek (5 kép)
A Csirimojónál kis árréssel dolgoznak, könyveik 2000-6000 forint között mozognak. Akciózni sem szoktak. (Egyedül A nagy pisikönyvre adnak tíz százalék kedvezményt, ha sárga ruhában érkezik a vásárló.) Lassan építkeznek, és egyszer szeretnének egy showroomot is, mert még mindig a kedvencük a személyes árusítás. De nemcsak árulnak a könyvvásárokon, könyves eseményeken, gyakran tartanak kézműves foglalkozásokat a gyerekeknek és szakmai, illusztrációs workshopokat a felnőtteknek.
Kiállításokat és koncerteket szerveznek, meghívják Budapestre a külföldi alkotókat, jövőre irodalomterápiás csoportokat szeretnének indítani. A felnőtt képeskönyvekben úttörőknek számítanak a hazai piacon, de a gyerekkönyveik és ifjúsági kiadványaik is keresettek. „Nem egy gyár vagyunk, tudjuk, hogy nem minden könyvünk fogy el gyorsan, de nem is ez a cél” – mondják.
