Mire mennek az éttermek a teraszok nyitásával? Mikor térhetnek vissza a turisták? Hogyan vészelte át a válságot eddig Gerendai Károly? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett a Sziget-alapító, vendéglátós vállalkozóval a Forbes Élőben Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője.
„Az elmúlt időszak nem mondom, hogy sok nyugalmat meg lassabb tempót hozott, mert kapkodni kellett a fejemet, hogy mi is történik. De abból a szempontból igen, hogy amióta a Sziget napi ügyeiből kiléptem, sokkal jobb volt, hogy magam oszthattam be az időmet, jobban megtehettem, hogy azt csinálom, amihez kedvem van. Volt két-három jó év, amikor sok szabad időm volt, de ezt az utóbbi egy év felülírta” – mondta Gerendai Károly a Forbes Élőben.
Amikor tavaly decemberben már egyszer ő volt a beszélgetés vendége, félmilliárd forintra tette azt az összeget, amit befektetésként, lyuktömögetésként igényeltek a vállalkozásai az első két járványhullámban. Azóta már jóval többet. Ahogy mondta, azóta folyamatosan finanszíroznia kellett a cégeit, hogy életben maradjanak.
„Decemberben még azt hittük, hogy hátha januárban jobb lesz, de kiderült, hogy még rosszabb is lehet. Most kezdjük azt remélni, hogy tényleg az alagút vége felé járunk, mert már elkezdtünk nyitni, meg sok helyen felszállt végre a köd. Ha nem is pozitív minden, mert például nem lesz Sziget, de legalább tudjuk, hogy nem lesz, nem csak várjuk a sült galambot. Most több bizonyosság van az életünkben.”
Gerendai vendéglátós érdekeltségei már elkezdtek kinyitni, és a nyáron balatoni kitelepüléseket terveznek, a Lupa-tavi strand a jövő héttől lesz nyitva, az Erzsébet téri óriáskerék pedig a jövő héten indulhat. Igaz, arra nem számít, hogy turisták hiányában utóbbira majd tömegesen fognak sorban állni a magyarok. „De amíg minden zárva volt, addig legalább kaptunk felmentést például a bérleti díj fizetése alól a terület tulajdonosától és a bérbeadótól, most viszont, hogy lehet működni, mindenki azt mondta: tessék fizetni! Jobb, ha valamennyi bevételt termelünk, mint ha semmit és csak a költségek vannak.”
Várakozásai szerint az ősszel már sokkal jobb lesz a helyzet a turisták számát illetően, mint a nyáron, de igazából már a nyár második felében folyamatosan várható élénkülés.
„Nyáron el fogjuk érni a korábbi forgalmak 30-40 százalékát, ősszel az 50-60 százalékát, és jövőre talán felzárkózunk az előző évekhez” – mondta.
„Nem szeretek klasszikus pesszimista módon állni a dolgokhoz, mert az nem vezet semmire, ha csak nézed a köldöködet és jajongsz. De a másik oldalról azt látom, hogy ha túlzottan bizakodó valaki és nem készíti el a forgatókönyveket, hogy mi lesz, ha ez vagy az lesz, akkor pofára eshet” – tette hozzá.
Szerinte azért annak is van esélye, hogy jön egy negyedik hullám, és esetleg az oltások nem védenek az új mutánsokkal szemben, és minden összeomlik. De nem szabad a végtelenségig húzni a veszteséges rendszerek fenntartását sem, mert egyrészt minden tartalékát feléli az ember. Hiába vannak a kedvezményes hitelek, ez nem azt jelenti, hogy minden vállalkozásnak fel érdemes azokat venni, ha nem látja, hogy majd lesz esélye megtermelni a hitel fedezetét. Mert nem jó úgy életben tartani egy vállalkozást, hogy az ember akár mindent kockára tesz.
„Alapvetően inkább érzelmi alapon közelítek a vállalkozásaimhoz, de meg kellett tanulnom az elmúlt egy évben, hogy az nem mindig szerencsés.”
Az utóbbi egy-két hétben kinyitott vendéglátóhelyek szerinte vegyes sikerrel működnek. A Costes Downtown kinyitott ugyan a múlt szerdán, de volt olyan nap, hogy egyetlen vendég sem jött, máskor pedig maximum napi nyolc. Igaz, terasza nincsen. Gerendai úgy látja, a teraszokat ugyan megrohamozták a vendégek, de a zárt terekbe még óvatosan mennek. „Mondogattam már korábban is, hogy nem lesz attól itt a Kánaán, ha megnyithatunk. Lehet akár több is a veszteségünk, és ez a Costesnél be is következett.”
Ellenpéldát is tud mondani: amikor a Rumour étterem foglalási rendszerét beizzították, több mint száz foglalás érkezett, igaz, volt, aki júliusra jelentkezett be. Bár Gerendai szerint az érdeklődés nagyban Rácz Jenő séf ismertségének köszönhető.
Igaz, csak kiszállításra, de november óta működött a Nudli magyaros tésztaéttermet, amelyet Jókuti Andrással alapítottak. „Miközben most valamennyire visszaesett a kiszállítás, bejött a helyszíni fogyasztás, de a kettő nagyjából annyit hoz, mint nyitás előtt a kiszállítás önmagában.”
Arra a kérdésre, hogy milyen stratégia vált be neki az elmúlt időszakban, azt mondta: egyszerre jó és rossz volt, hogy nagyon sok kollégát megtartottak az éttermekben. Most becslése szerint nagyjából 25 ezer hely próbált egyszerre megnyitni, márpedig a szükséges 250 ezer ember nem a telefon mellett ülve várta, hogy visszahívják dolgozni, így sokan nem is tudtak újraindulni. Azzal, hogy ők megtartották a munkatársakat, ugyan egy nagyságrenddel magasabbak lettek a veszteségeik az elmúlt egy évben, hiszen nem számítottak ilyen hosszú bezárásra, de legalább jó csapattal, gyorsan tudtak újranyitni.
