„Mi nem a következő 2-3-4 évre tervezünk, hanem 20–30–40 éves városi stratégiában gondolkodunk. Nem egy-egy utca, intézmény, vagy gazdasági szegmens fejlesztését, hanem a város strukturált fejlődését tervezzük” – fogalmaz határozottan és ambiciózusan Dr. Dézsi Csaba András professzor, Győr 1,5 éve megválasztott polgármestere. 2021 fontos év a város életében, hiszen idén ünnepli 750 éves fennállását. Ebből az alkalomból ültünk le egy áttekintésre a polgármesterrel, hogy Győr régiós szerepéről és a jövőbeli tervekről beszélgessünk.
„A SZISZTEMATIKUS GONDOLKODÁS és a kemény munka nem új a győriek számára, generációkra visszamenőleg látszik a város gyarapodásán. Ezért is fontos számunkra az évforduló. Ez jó alkalom arra, hogy számot vessünk az eddig elért eredményekkel és új tervekbe fogjunk bele” – fogalmaz Dr. Dézsi Csaba András, mikor a „győriség”, a lokálpatriotizmus szóba kerül, hiszen az idetartozás alapértéknek számít.
NYITOTT GYŐR, VÁROSI KÖZÖSSÉGEK
Dr. Dézsi beiktatása után nem sokkal bevezette a Nyitott Városháza fogalmát. „Orvosként hozzá vagyok szokva – mondja –, hogy megkérdezem a betegeket, hogyan érzik magukat, milyen panasszal fordulnak hozzám. Ezt a hozzáállást ültettük át a polgármesteri hivatalba. A városháza képviselői, az alpolgármesterek és én is minden héten szánunk arra időt, hogy az egyes körzeteket meglátogatva feltegyük a városlakóknak azt a kérdést: hogyan segíthetünk, hogy jobb legyen Győrben élni.” A lakossági fórumokat már a kampányidőszakban elkezdte Dézsi, és ezek azóta is fontos elemei a város jövőjével kapcsolatos terveinek és a fejlődésnek.
A polgármester filozófiája szerint a közösségek tartják életben a várost, viszont a pandémia alatt hajlamosak voltak elkényelmesedni az emberek. Pedig a megoldandó feladatokból nem lett kevesebb, sőt a vírushelyzet rávilágított néhány korábban elhanyagolt területre. Az elmúlt időszaknak nemcsak gazdasági, hanem lelki hatása is van a társadalomra, amit a győriek összefogással tudnak ellensúlyozni. Míg a legtöbb ember az Audi gyárat és a kézilabdacsapatot hozza fel Győrrel kapcsolatban, addig a polgármester a város történelmére és lakóira a legbüszkébb.
A KÖZÖSSÉG MAGA AZ ÉRTÉK
„Győr sokak által irigyelt, gazdagnak mondott város, szerintem viszont az igazi értékünk a kultúránkban és a közösségünkben van” – fogalmaz a polgármester. Ezért is fektet nagy hangsúlyt az önkormányzat a közösségi terek és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. „Azt a fantasztikus adottságot, hogy négy folyó ölel körül minket, nem használjuk ki sem a városi terek, sem a közlekedés kapcsán eléggé” – mondja a polgármester, utalva a jövőbeli tervekre is.
A városfejlesztés egyik legnagyszabásúbb terve a volt Rába-gyár területén egy új városrész, egy kulturális központ megépítése. „Egy olyan kulturális negyedet álmodtuk meg a folyóparton, amely a belváros meghosszabbításában a jelenleg is színvonalas győri kultúrát európai léptékűvé emeli, az itt élőknek és a hozzánk látogatóknak is különleges miliőt biztosít a kulturális feltöltődésre, valamint a művészeknek is új távlatokat nyit. Többek között színházat, balett-, koncert- és konferenciatermet, valamint egy nagy ifjúsági közösségi teret is tervezünk ide” – folytatja Dr. Dézsi Csaba András. A kulturális központ a tervek szerint nem egy „nyitvatartási idővel” rendelkező elszigetelt negyed, hanem a város vérkeringésébe jól illeszkedő használati tér lesz. A környezetében új lakóparkokat, városi sétányokat és megújuló közlekedési infrastruktúrát is tervez az önkormányzat.
MEGNÖVEKEDETT FELELŐSSÉG
„Győr messze túlhaladta azt a szerepkörét, hogy a város tábláin belül gondoskodjon az emberekről” – fogalmaz a polgármester. Több más régiós központhoz hasonlóan, Győrben is megfordult a közlekedés iránya. A kertvárosokba, közeli falvakba költöző családok már nem a város adófizető polgárai, mégis Győr útjait, tömegközlekedését, iskoláit használják. És nagyrészt győrinek is vallják magukat. „Miattuk is fontos régióban gondolkodnunk. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy ezek az emberek kényelmesen és gyorsan tudjanak eljutni a munkahelyükre, iskolába, napi ügyeiket intézni. Mindig azt mondom, hogy a munkának egy titka van: csinálni kell. Ha a dugóban ülnek az emberek, vagy parkolóhelyek után kutatnak a belvárosban, akkor nem tudják a munkájukat végezni. Pedig anélkül nem tudunk fejlődést elérni” – mondja a polgármester.
A kertvárosiasodás miatt is gondolja úgy a városháza, hogy nem a bicikliutak építése fogja megoldani Győr közlekedési problémáit, hanem az egyéni és a tömegközlekedés teljes átalakítására van szükség. A legjobb alternatívát a kötöttpályás közlekedés és az elővárosi vasút építésében látják. Egy olyan sínpálya-hálózati tervet alkottak meg, ami több kört és útvonalat is bejárhatna a városközponttól az ipari parkig. A Győrt felszabdaló folyók komoly mérnöki kihívást jelentenek, de lehetőséget is adnak az innovatív megoldásokra és a különböző városrészek összekapcsolására. Ugyanakkor a várost középen kettészelő vasutat szeretné levinni a föld alá. „Győrt az emberek, a generációk kötik össze. Ezért sem mindegy, hogy milyen várost hagyunk magunk után. A vízióink már megvannak, most az a feladatunk, hogy azokat meg is megvalósítsuk” – mutat rá Dr. Dézsi Csaba András.
Új fizetőeszköz: a 750 forintos
A Magyar Nemzeti Bank az évforduló alkalmából 750 forintos érmét ad ki, ami hivatalos fizetőeszközként is használható lesz. Az ünnepi programsorozat keretein belül minden 20 év alatti győri lakos – több mint 25 ezer fő – kap majd egy jubileumi érmét.
