Karalyos Gábor kulcsos panelgyerekből lett iparművész, aztán színész, most mint Vegán Hegylakó él a Csúcshegyen. Tíz éve vegán, évek óta jógázik, és ezek nemcsak életformája pilléreit, hanem megélhetése egy részét is jelentik. Már nem akar véresszájú vegánként téríteni, a szkeptikus, de nyitott közönséget inkább a hasukon keresztül fogja meg.
Kapható az újságárusoknál a Zöld Forbes téli száma, ez a cikk egy ajánló a magazinból.
„Ez a ház rám várt” – mondja Karalyos Gábor. A tea, amit közben kitölt, a kertből szedett gyógynövényekből készült, a Csúcshegy sajátos klímáját a gyümölcsfákon kívül a gyógyfüvek és a fűszernövények viselik el leginkább. A hegy a Testvérhegy „puklija”, Gábor utcája már a Pilisi Parkerdőbe fut.
A hegy lábánál lakóparkőrület tombol, feljebb már – ahova erősen kaptatni kell – apró házak sorakoznak a dió- és gyümölcsfák között. Sok ezek közül évek óta lakatlanul áll, a gyümölcsfák miatt ezeket az ingatlanokat gyakorlatilag a vaddisznók vették birtokba. Az itt lakók velük osztoznak a hegyen.
A Budapest III. kerületéhez tartozó helyszínt ismerősök ajánlották Gábornak, miután eldöntötte, szeretne egy kertes házat. „Mikor idejöttem, éreztem, hogy ez lesz az otthonom. Minden nap jártam az utcákat, és ingatlanokat kerestem. Kétszer majdnem összejött, de nagyon makacs bácsikkal alkudoztam. Ha ezekbe belemegyek, lefosztottam volna magamat, anyámat és tesóm félretett pénzét is” – mondja.
Végül druszája, Gábor bácsi öt éve üresen álló ingatlanja lett az övé, miután az örökösök eladták neki. Az első telet még félig itt, félig a nyolcadik kerületi lakásában töltötte, a hegyvidéki lakot ekkor csak egy pici kályha fűtötte. Az első begyújtásnál még Gábor bácsi rőzséi is be voltak készítve, a fém gyújtóstartó pedig tele volt újságokkal.
„Az első, amit kivettem egy keresztrejtvény volt, amiben Balogh Edina volt a megfejtés, és a képen pont engem ölelgetett. (Gábor és a színésznő évekig játszottak az azóta véget ért Barátok köztben – a szerk.).
Előbb itt voltam, mint fizikai valómban, és ez libabőrös élmény”
– mondja Gábor. Amikor már csak mosni járt be a városba, de már kint teregetett ki, végleg kiköltözött. Bevezettette a vizet, felújított mindent. Itt tartja főzőtanfolyamait, vacsoráit is.
Fotó: Mohai Balázs
Gerald Durrell akart lenni
Túróstészta szalonnapörccel – ez lett volna Gábor utolsó húsos fogása. Végül ezt sem bírta megenni, kipakolta a hűtőt és mindent átvitt a szomszéd néninek. Tíz éve tette le a húst, elbúcsúzott a bőrcipőitől, és kidobta az állati eredetű kozmetikumokat is.
Mindig szerette az állatokat, és ugyan egy bonyhádi panelben nőtt fel, a közeli erdők, meg a vidéki nagyszülők miatt sokszor találkozott is velük. „Már akkor nagyon szerettem az állatokat, és velük akartam foglalkozni. Gyerekkoromban Gerald Durrell akartam lenni.” Végül nem követte a brit zoológus és író pályáját, először iparművész, majd színész lett.
A magazinban olvasható cikkből kiderül:
- mit kérdezett gyerekkorában a disznóvágáson?
- Hogyan épített üzletet a vegánságra és a jógára?
- Mennyire tud környezettudatos lenni színészi munkáiban?
- Kiakad-e, ha bőrruhába kell bújnia vagy lóra kell ülnie aktuális szerepében?
- Melyik film volt rá olyan nagy hatással, hogy vegán lett?
- Hogyan szelídült meg a saját szavai szerint is véresszájú vegánból?
- És hogyan él ma a Csúcshegyen?
Keresd a lapot az újságárusoknál!
