Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

A magyar mezőgazdaság igenis jó életpálya-modell, mondja az év üzletét összehozó Tranzit-tulajdonos

A lap szeptemberi számában hosszú interjú olvasható Szabó Miklóssal, a Tranzit csoport alapítójával – az év egyik legnagyobb üzletét hozta össze azzal, hogy cége 70 százalékát eladta Európa legnagyobb baromfi-feldolgozójának, a francia LDC csoportnak. A hír röviden a Reuters-en jelent meg, azóta most először adott interjút. A magazinba nem fért be minden, itt van az, ami kimaradt. 

Megjelent a szeptemberi Forbes, a címlapon Barabási Albert-Lászlóval. Szabó Miklós mellett beszélgettünk Kiss Attilával, az E.On Hungária új vezérigazgatójával is, és összeállítottuk szokásos listánkat legnagyobb magyar családi vállalkozásokról.


Milliárdos üzlet: francia baromfifeldolgozó száll be a magyar milliárdos családi cégébe

Mekkora tartalékai vannak a magyar baromfiágazatnak?
A termelőknek ma nincs arra forrása, hogy istállót építsenek vagy takarmányt gyártsanak – célzottan kellene ezt támogatni, ami fontos lenne a vidék megtartása miatt is. Ez összhangban van a politika céljaival is. Szerencsére az ágazatban ma már vannak tőkeerős szereplők, épültek új takarmánykeverők, vágóhidak, telepek – ami az erős szinten tartáshoz megfelelő volt, de ennél több kell!

Humán erőforrást tekintve van tartalék?
Ez lesz a neheze. A fiataloknak az állattenyésztés nem vonzó alternatíva, ezt ki kell, hogy mondjuk.

Ez a munka, mivel élőállatról van szó, egész embert kíván, nincs olyan, hogy vasárnap vagy ünnepnap.

Komoly baj van. Ez a világon mindenütt súlyos probléma. Az ágazat keresi Európában azokat a helyeket, ahol könnyebben tud alapanyagokat előállítani – első körben a szabad árumozgás miatt nyilván az EU-ban, de azon kívül is.

Tehát akkora az alapanyaghiány, hogy az sem baj, ha Szerbiában vágják le az állatot…
Abszolút nem. Itt tartunk éppen. Hozzáteszem, ott sem lesz jobb a helyzet.

Ha nincs ember, jönnek majd a robotok? Mennyire hightech iparág ma a magyar agrárium?
A robotizáció és az automatizálás kikerülhetetlen, akárcsak a hightech megoldások, ennek egy része már bejött, például keltetőknél, vágóhidaknál. Meg kell nézni azokat, amik itt az utóbbi időben felépültek, mind a világpiacon kapható legmodernebb megoldásokkal van tele. Ehhez viszont megint csak kibocsátás kell, hogy megtérüljenek ezek a beruházások, mert ezeknek irdatlan üzemeltetési költsége is van. Mi szívesen felvállaljuk, hogy a „Baromfiipar 4.0” legyen a mi saját kezdeményezésünk, azaz: fektessünk be az iparág technológiai fejlesztéseibe még többet! De az alapanyagnál kezdődik minden, ennek biztosításához meg kell adni minden támogatást, de nem úgy, hogy a rendszer a támogatásra épüljön, mert abból baj lesz. Olyan jövedelemtermelő-képességgel rendelkezzen a termelő, hogy a pénzénél legyen, és ha az EU ehhez ad támogatást is, mert az neki fontos, annak örülünk.

Meg lehet élni abból, hogy valaki létrehoz egy baromfitelepet, ami beszállít a feldolgozási kapacitással rendelkező nagyobb cégeknek? A sertéságazatban azt látni, hogy épp ez a része nem működik.
A leghatározottabban mondom, hogy a mezőgazdaság, azon belül is az élelmiszeripar jó életpálya-modell. Az nagyon rossz álláspont, hogy csak a támogatásokra alapozva felépítünk ágazatokat, gazdaságot, iparágakat, urambocsá’, egy szűkebb réteget, legyen az a sertés- vagy a baromfi, mindegy is. Nem lenne szabad, hogy igaz legyen az, hogy valaki azt mondja egy-egy ágazaton belül, hogy ha nem kapok támogatást, akkor nem élek meg. Mivel állattartásról van szó, az ágazat volatilitása – például állategészségügyi okok miatt is – elég nagy, ezért nem egy-egy évet, hanem 4–5 éves ciklusokat érdemes vizsgálni. Több év átlagát nézve minden szereplő meg tud élni a magyar mezőgazdaságban, kezdve a növénytermesztőktől egészen az élelmiszer-feldolgozásig.

Gyorsmérleg a milliárdos kacsabizniszről: inkább beszálló, mint kiszálló


Névjegy
A Tranzit Rt-t a rendszerváltás után a testvérével elindító Szabó Miklós azt mondja, szerencséje volt, „fiatalon voltam vállalati főmérnök és megtanultam megszámolni, hogy mit miért éri meg. Itt is mindig azt mondom a kollégáknak, üljenek le a kockás papírhoz és írják fel, hogy mibe kerül, és mit hoz? Ilyen egyszerű”. Ebből az alapvetésből igazi vállalatbirodalmat húzott fel, két évtized alatt a víziszárnyas (vagyis a kacsa és liba) tenyésztés teljes vertikumát kiépítette a debreceni központú, a Goldenfood termékeket előállító családi cég, amely a broilercsirke-piacra is belépett a nyírbátori Bátortrade eszközeinek felvásárlásával. A Forbes által tavaly 7 milliárd forintra becsült tranzakció keretében megszereztek több telepet és egy takarmánykeverőt is, valamit az idei évre elkészült a nyírgelsei vágóhíd felújítása is. Az összesen 13 milliárdos fejlesztési program eredménye meglátszik a számokban is: a forgalom több mint 22 milliárddal ugrott meg egyetlen év alatt, elérve az 53 milliárd forintos nettó árbevételt. „Már azt is tudjuk, mire költjük el a következő 13 milliárdot, sőt az akvizíció miatt ezt megduplázzuk.”

Lapozz bele a magazinba!

 

A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.