Igazán csak a pezsgőjéről ismerjük, holott egy másik iparágban harminc éve sokkal nagyobb skálán építkezik. A márciusi Forbes címlapján Kreinbacher József, az iparépítő és Kreinbacher József, a pezsgőgyáros. A milliárdos vállalkozó mindkét arcát bemutatjuk: a sváb mérnökét és a hedonista gasztroguruét is. Ajánló.
A március 3-án megjelent Forbes címlapja
Ő építette az ország legtöbb csarnokát, ahová a többség vásárolni jár. Kreinbacher József a kilencvenes években indította építőipari vállalkozását, cége, a Metál Hungária Holding ma 35 milliárdos árbevétellel és 2 milliárd forinton felüli nyereséggel működik. Interspar, Auchan, Ikea, Metro áruházak, OBI-k, Praktikerek – ha ilyen könnyűszerkezetes épületekben jár az ember, ott szinte kivétel nélkül az MHH végezte a homlokzatburkolási és tetőhéjalási munkákat. Csakúgy, mint az ország legtöbb autógyárában, ipari és logisztikai parkjában.
„Szerintem szebben beszélek németül, mint magyarul, mert németül például soha nem káromkodom.” Kreinbacher Vaskeresztesen nőtt fel, a sváb község a múlt rendszerben a szigorított határsávban feküdt, folyamatos rendőri, katonai ellenőrzéssel. A települést fele részben németek lakták, Kreinbacher József német-magyar állampolgár, portrénkban sokat mesél családi hátteréről. Pályaválasztását így indokolja: „A mérnöki pálya teljesen megfér azzal, amit egy sváb gyerek hoz otthonról. Rend van, mindennek van eleje és vége, ami a tányéron van, meg kell enni”.
Építőipari cége rajta lenne a 100 legértékesebb magyar vállalkozás Forbes-listáján, ha tisztán magyar tulajdonú lenne. Mivel 50 százalékban az osztrák Josef Unger tulajdonában van a cégalapítás óta, nem szoktuk felértékelni, de most megtettük: 16 milliárdos becsült értékével a középmezőnyben foglalna helyet.
Ők építették a bécsi Hauptbanhof és a Puskás Aréna tetejét is. Az MHH nemcsak Magyarországon fontos építőipari szereplő, Türkmenisztántól Oroszországon át Bécsig sok helyen építkezett. Több millió négyzetméternyi beruházásnál voltak szakkivitelezők, és olyan jól ismert projekteken is dolgoztak, mint az új bécsi pályaudvar, a pesti Puskás Aréna, vagy a Magyar Zene Háza.
Még van pár üveg a pincében a nagybácsi pezsgőjéből. Inkább az volt a tipikus a hetvenes évek magyar vidékén, hogy pálinkát főzzenek, esetleg borászkodjanak, de Kreinbacher József nagybátyja pezsgőt készített. Erős gyerekkori képek, katarzissal felérő pezsgőbontások is kellettek a mai Kreinbacher pezsgőkhöz – részletek a magazinban.
A pezsgőhöz a Somló kellett. Azért vágott bele a borászatba, és azért építette fel birtokát épp a Somló hegy lábánál, mert eleve pezsgőt akart készíteni, márpedig ehhez e vulkanikus tanúhegy adottságai a legmegfelelőbbek. Közeli ismerősei hedonista gasztrogurunak tartják, aki a champagne-ok nagy rajongója és kifinomult értője, és már a 2002-es első kapavágáskor a tökéletes magyar pezsgő receptje lebegett a szeme előtt. Ő maga ezt mondja az alapgondolatról:
„A minőségnek nagyon nagy híve vagyok, és kezdettől tudtam, hogy Somló az egyetlen, ahol tisztességes pezsgőt lehet Magyarországon készíteni, és hogy a nemzetközi piacra a pezsgővel lehet kilépni.”
Úgy készíti a pezsgőt, ahogy 300 éve Champagne-ban csinálják. Nem manufakturális módszerekkel és nem is úgy, ahogy a nagyüzemi tankpezsgőket gyártják. „El kell fogadni, hogy mi nem tudunk mindent” – mondja Kreinbacher, miért érezte fontosnak, hogy 1 százaléknyi tulajdonrészt is adjon a Paul Bara pincészet tulajdonosának, Chantale Barának és kérje az ottaniak szakmai tanácsát. A folyamatokat az első pillanattól egy Champagne-i pezsgőmester felügyeli, cikkünkből kiderül, mit mond Monsieur Kreinbacherről és somlói birtokáról.
Maximalista és perfekcionista. A Kreinbacher palackok, ha nem is a legelső megmérettetésen, de a másodikon már aranyérmet hoztak el a legrangosabb világbajnokságokon, és azóta is többször remekeltek. Márkus György, a legismertebb hazai borszakértő (maga is zsűritag a világ legjobbjait mustráló londoni CSWWC bajnokságban) azt mondja, ez elég ritka a pezsgők világában, de Kreinbacher azt mondja:
„A pezsgőhöz nyugalom és végtelen idő kell, még csak az első cseppeket ízlelgetjük. Még minimum 20–25 év, hogy a világ legjobbjai között legyünk.”
Meg akarja építeni a Gellérthegy tetejére menő siklót. A terv már a 19. század közepén felmerült, az utóbbi évtizedekben is sokan nekiugrottak, legújabban Kreinbacher József állt bele az ötletbe. A Tabánból a Citadelláig tervezett sikló tervein körülbelül 12 embere dolgozik, 2023-ig megvalósítanák.
„Nemcsak egy egyszerű kötöttpályás közlekedési eszköz lenne, ami modern és nagyon zöld, hanem valami olyan hipermodern ledfallal ellátott fizikai és mentális élményutazás, ami minden szempontból megelőzi a korát, és nemcsak Budapestet látja el élménnyel, de Európát is gazdagítani fogja.”
Generációkon át öröklődik a József név és a férfiak egyforma, vékony bajusza. Apró mellékszál a sztoriban, de érdekes személyes adalék az egyedi bajuszról: „14 éves korom óta, tehát soha nem vágtam le”.
További részletek a Metál Hungária Holding és a Kreinbacher Birtok szisztematikus építkezéséről, az alapító-tulajdonos vízióiról, építőipari cége legfrissebb projektjeiről, és a tradicionális pezsgőkészítés precíz és roppant költséges műfajáról a magazinban. A márciusi Forbesban emellett friss lista a legbefolyásosabb magyar nőkről, porté az újonnan kiadót alapító Halmos Ádámról és exkluzív információk a Szamos, a Zing Burger, a Transferwise és a Banzai Cloud háza tájáról. Lapozz bele a magazinba!
Borítókép: Orbital Strangers
