Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, megfoghatóbb, és hamarabb kiderül, felforgatja-e az életünket. Addig is marad a tudatos médiafogyasztás lehetősége, hogy korlátok közé szorítsuk a – lapzártánkkor még csak a fejünkben létező – bajt. Igyekszem keveset, célzottan és kritikusan olvasni minden ilyen szorongató kérdésről, így most a vírusról is. Hogy tájékozott maradjak, de az online hírvilág ritmusából fakadó lüktetés ne váljon bennem lüktető pánikká.
A feladat nem könnyű, de egyre inkább szükséges, ha szeretném megtartani a rálátásom és kiegyensúlyozottságom. Ha ez így neked is tetszik, jó helyen jársz. Enyedi Ildikó, Borbély Alexandra és Gera Marina közös interjújában rég nem látott bölcs, higgadt és időnként önkritikus gondolatok hangzanak el a női esélyegyenlőség és a metoo témájában. Reménykeltő, amilyen önbizalommal és őszinteséggel beszélnek férfiak és nők felelősségéről és szerepéről. Ha ez többeknek menne, gyorsabban megértenénk egymást, és a női esélyegyenlőség kérdésben a haladók és a konzervatívok szélsőségesei sem tudnának olyan hangosan kiabálni, hogy a középen állók csak a nyakukat húzzák be.
Tanulságos, ahogy hárman szintén egységben osztják meg élményeiket, hogy a szabadság, a bizalom, az önazonosság és az intimitás milyen fontos volt számukra ahhoz, hogy különleges teljesítményt tudjanak nyújtani. A legtöbb vezető (és akinek gyereke van, már vezető) máshova helyezi a hangsúlyt, amikor csapata irányításáról gondolkodik, pedig ezek a szempontok (vagy inkább alapok?) is figyelmet érdemelnek. A legbefolyásosabb magyar nők listáját Bánlaki D. Stella szerkesztette. Egy apró újdonság idén, hogy végignéztük a legnagyobb magyar cégek vezetőinek névsorát is. Léteznek helyek, ahol vannak női vezetők, de például a Mol és az OTP vezetői körében alig találni.
Most lehetne itt neves amerikai egyetemek kutatásait idézni arról, hogy miért jó egy cégnek, ha vannak nők a vezetői között, de aki ült már olyan megbeszélésen, ahol csak férfiak (vagy csak nők) voltak a teremben, pontosan tudja, hogy jobb ötletek és döntések születnek, ha a nemek szempontjából is sokszínű egy csapat. A márciusi számban találjátok még Smejkál Péter beszámolóját a CERN-ben tett látogatásáról, Bagi László cikkét az egyik legsikeresebb magyar filmes vállalkozásról, a Mid Atlantic Filmsről és Sándor Krisztián írását egy meglepően jól menő és eddig itthon alig ismert magyar startupról, a Wasabi Walletről. Aki pedig a nyári utazásokra készülne tudatosan, Ács Gábor kártyatanácsadós cikkét fogja szeretni a lap vége felé.
