Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ott akarunk lenni, ahol a diákok vannak – interjú a CEU Ilab vezetőjével

Kozma Andrea két évtizeden át dolgozott hosszúra nyúló és durva pereken, az elmúlt négy évet viszont már teljesen más közegben, feltörekvő startupok között töltötte. A CEU Innovationslabnél inkubált negyven csapat összesen hatmillió euró bevont tőkénél tart, és több mint 130 munkahelyet teremtett; van olyan startupjuk, ami havonta egy hamburger árát kereste meg, amikor hozzájuk került, az idei target egymillió euró. Andreával a szeptemberi Forbes mellékletébe, a Forbes Womenbe készítettünk interjút, ebből adunk most egy kis ízelítőt.

Névjegy: Az ELTE-n végzett, jogász, két ízben is járt a CEU-ra, először nemzetközi üzleti jogi, majd egy MBA képzést végzett el – de diplomázott filozófiából is, sőt elvégezte a konzervatóriumot ének szakon. A 90-es években a TV3 Magyarország jogi vezetője volt, 2000-ben Londonba költözött, hogy a csatorna új tulajdonosa, a Central European Media Entreprises (CME) jogi igazgatójaként dolgozzon. Innen az HBO Europe-hoz ment, ahol szintén jogi igazgató volt tíz évig, 2016-ban lett a Közép-Európai Egyetem (CEU) innovációs laborja, a CEU Innovationslab (Ilab) igazgatója.

Advertisement

Sokáig nehéz volt követni a CEU sorsáról szóló híreket, azt mindenesetre már biztosan lehet tudni, hogy Bécsbe költözik az egyetem. Mit lehet tudni az Ilab jövőjéről?

A startupgondolkodás jellemez minket ebben a helyzetben is: minden helyzet egy lehetőség, ez is. Az épület nem megy sehova, viszont lesz benne hely. Azt gondolom, hogy ez az épület, a Faculty Tower, így, ahogy van, inkubátorház lesz. Az oktatás Bécsbe megy, a kutatás itt marad 2025-ig – ekkor lesz kész a végleges bécsi kampusz, az Otto Wagner épületkomplexum. Ha az a gyönyörű terület elkészül, a CEU minden tevékenysége átköltözik.

Ti is?

Biztos, hogy marad a budapesti rész, de hamarosan megnyitjuk a bécsi Ilabet is.

Ez is a te irányításod alatt működik majd?

Igen. Végül is ugyanazt a modellt visszük át és építjük tovább. Bécsben egyelőre csak szűkösen férünk majd el, még az is lehet, hogy csak 2021-től kapunk helyet. De mindenképpen ott akarunk lenni, ahol a diákok vannak.

Húsz évet dolgoztál a jogi szakmában, média- és távközlési vállalatoknál. Hogyan kerültél bele ebbe a világba?

Először a távközlés izgatott: Amerikában, Angliában és Kanadában voltam gyakornoki programokon, ekkor találkoztam olyan ikonikus jogászprofesszorokkal, akik ennek a területnek a szakértői voltak. Ez a fajta specializálódás akkoriban itthon nem volt jellemző a jogi szakmára. Érdekelt, hogy egy jogász milyen módon tud hozzájárulni a kommunikációs infrastruktúra fejlődéséhez – ez nagyon aktuális volt Magyarországon abban az időben, a távközlés privatizációjának idején. Amikor hazajöttem, egy amerikai ügyvédi irodához mentem el dolgozni: ekkor privatizálták a Matávot, a kormány oldalán szakértőként dolgoztunk a tranzakción.


A kereskedelmi televíziós szabályozás kialakulása teljesen más típusú környezetet teremtett, ebben folytattam a pályámat: egy televíziós céghez, a Central European Media Entrepriseshez (CME) mentem dolgozni, Baló Györggyel. Ekkor volt az Írisz-pályázat is; mint tudjuk a történelemből, ezt elvesztettük,s amit egy nagyon durva per (1997-ben az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) kihirdette a kereskedelmi frekvenciákra kiírt pályázat eredményét, amit a CME-hez köthető Írisz TV (Baló György és csapata) annak ellenére veszített el, hogy magasabb koncessziós összeget ígért, mint a győztes RTL. A CME perre ment, és nyert, ám az ítéletet az ORTT nem hajtotta végre. A CME végül TV3 néven kezdett saját műsorszórásba, amit később a TV2 tulajdonosa felvásárolt, majd bezárt.) követett.

Ezzel párhuzamosan megvettük a TV3 nevű kábeltelevíziós csatornát, így próbáltunk a piacon maradni és versenyezni a két friss országos kereskedelmi csatornával, a TV2-vel és az RTL-lel. Ez természetesen lehetetlen vállalkozás volt, hiszen a kábeltelevíziónak nem volt országos lefedettsége. Nagyon izgalmas, startupos időszak volt.

Milyen értelemben?

Amikor elkezdtünk közösen dolgozni Gyurival, hárman ültünk egy irodában; kilenc-tíz évvel később, amikor eljöttem a cégtől, a CME a NASDAQ-on jegyzett vállalat volt, számtalan kelet-európai televízióval. Végül megnyertük az Írisz-pert, ami nekem szakmailag elképesztően nagy siker volt. Közben Magyarországról kivonultunk, a vezérigazgató pedig megkérdezte, megyek-e Londonba jogi vezetőnek. Pár évvel ezelőtt a Time Warner megvette a CME-t, ami azért érdekes, mert ezután az HBO-hoz mentem dolgozni, ami szintén Time Warner-cég. Elég belterjes a szakma.

A teljes interjút a szeptemberi Forbes mellékletében találod! (Vagy megveheted digitális formában is, itt.)

Három Ilab-sikersztori
Brokerchooser
„Amikor idekerültek, és a bevételről kérdeztem őket, azt mondták, van, hogy egy hónapban megkeresnek egy hamburgernyit. Az idei target egymillió euró, év végére több mint harmincan lesznek. Végig organikusan fejlődtek, sohasem vontak be külső tőkét.”
Bevont tőke:
0 forint.

Plantcraft
„Vegán delitermékeket gyártanak saját szabadalom alapján, bár hozzánk még gluténmentes tésztával jöttek. Tőlünk egy kifejezetten vegán németországi inkubátorba mentek tovább. Tavaly év végén kaptak egy 150 milliós finanszírozást, áprilisban még egyet; Amerikába készültek, amikor kitört a járvány.”
Bevont tőke:
260 millió forint.

Talk-a-bot
„Júniusban azzal a tervvel jöttek oda hozzám, hogy szeptemberben kész lesz a bot, októberre meglesz az első ügyfelünk. Mondom, Ákos, nagyon ügyes fiúk vagytok, de ez azért kicsit túl ambiciózus… De nem baj, gyertek. Augusztusra kész volt a bot, szeptemberben megvolt az első ügyfelük, novemberre volt egy exkluzív szerződésük a Viberrel.”
Bevont tőke:
2 millió euró (690 millió forint).

Fotó: Orbital Strangers

 

Jó ízlés! Milyen szörnyűséges dolog. Az ízlés a kreativitás gyilkosa.

Pablo Picasso