A fél ország úgy ismeri, mint tévés riportert, újságírót, dokumentumfilmest, de saját magát inkább már írónak látja. Kepes András szerepel a Forbes friss, júliusi címlapján. Lapindító rendezvényünkön, a Kilövésen beszélgettünk vele többek között a fontos mondatokról, a múzsákról és a negyven éven át tartó ideiglenességről.
A Forbes 2020. júliusi számának címlapja Kepes Andrással
Két online lapszámbemutató és a Legyél jobb! nap után újra visszatértek a Forbes eseményei az offline térbe. A júliusi Kilövésen a képernyő helyett már a színpadról nézhettünk a vendégek szemébe. Kepes Andrással Fekete Emese beszélgetett.
„Időarányosan jól állok. Két igazi múzsa van, az egyik a határidő, a másik az előleg. Nekem mindkettő van”
– mondja Kepes András az éppen készülő, legújabb könyvéről.
Olvasmányélményekről, személyes tapasztalatokról, családi dolgokról és a számára értékrendet meghatározó mondatokról szóló A boldog hülye és az okos depressziós című esszéregény őszre várható.
Fotó: Fekete Csaba
„Életünk során vannak olyan fontos mondatok, amiket vagy olvas az ember, és valamiért megragadja, vagy szülők, barátok, ismerősök mondtak, és beleégnek az ember tudatába.”
Ilyen volt például egyik kedvenc írója, Jerome David Salinger Seymour nevű regényalakjának kijelentése, aki ezt mondta az írónak készülő öccsének: „Nem pofás kis történeteket várok tőled. A zsákmányodra vagyok kíváncsi.”
A mondat sokáig ki volt függesztve az íróasztala fölé. Nem csak a szépirodalomra, hanem az egész újságírói pályafutására vonatkoztatta.
„Soha nem a közönségnek akartam megfelelni, hanem arra voltam kíváncsi hogy van-e valami, amit csak én tudok elmesélni. A tévében két típusú műsorkészítő van. Az egyik azt figyeli, hogy a közönség mit szeretne, mert meg szeretne felelni nekik.
A másik, amilyen típusú én voltam, aki mindig az után kutatott, ami érdekli. Úgy éreztem, ha arról elég kíváncsian és figyelemkeltően tudok beszélni, akkor talán mást is elkezd érdekelni. Szerencsére így volt.”
Ennek is tulajdonítja, hogy a pályája úgy alakult, hogy annak ellenére lett az ország egyik legismertebb tévés legendája, hogy soha nem hajhászta a sikert.
Fotó: Fekete Csaba
Tíz éve folyamatosan ír. Már inkább írónak vallja magát. „Fiatalon írónak készültem, csak egy szemérmes exhibicionista vagyok. Ebből kifolyólag úgy gondoltam, mint a magyar irodalomban nagyon sokan, hogy átmenetileg, ideiglenesen csinálok mást, amíg merek író lenni” – mondja arról, hogy a közvélekedésben ez nem is annyira egy szakma, inkább rang. Ma már Kepes maga is inkább szakmának látja.
„Ez a szó, hogy ideiglenes, nálam negyven évig tartott, de hát mással is voltunk így ebben az országban.”
Kepes Andrással a címlapon megjelent a júliusi Forbes, benne többek között egy körkép az egészségbiztosításokról és áraikról, a legértékesebb magyar sportolókról, és hogy hova érdemes menni a Dunakanyarban. Lapozz bele a magazinba!
Borítókép: Fekete Csaba
