Milyen okai vannak annak, hogy Magyarországon az egyik legrosszabb a várható élettartam Európában? Mi vezetett oda, hogy a magyar a régió leginkább elhízott nemzete, és mit tehetnénk ezek ellen? Vagy éppen mi az utolsó időpont az életmódváltásra? Ajánló a júliusi Forbes magazinból.
Azt szoktam mondani, hogy húszévesen nagyon könnyű még egészségesnek lenni és jól kinézni. Harmincévesen már egy kicsit több tudatosságot igényel, de igazából nincsen sok következménye egy-két húzósabb napnak. Negyvenévesen már elkezdenek változni a dolgok. Elkezdődik egy hanyatlás a szervezetben. Csomó olyan dolog, ami korábban megtermelődött a testünkben, az már nem termelődik. Elmúltam ötven éves, és most kezd igazán látványos lenni az, amit beleraktam magamba az elmúlt évtizedekben.”
– mondja MacPherson Éva okleveles természetgyógyász, fitoterapeuta és funkcionális táplálkozási tanácsadó a júliusi Forbes magazinban. Szállodaipari karrierjét hagyta ott az egészségért, hazai tanulmányai mellett színvonalas nemzetközi képzéseken is részt vett Németországban és Angliában. Szakterülete a civilizációs betegségek, a női hormonrendszer változásai, problémái, illetve az amatőr és a hobbisportolók. Mint fogalmaz:
„nem azt mondom, hogy bármikor is késő lenne, csak ezért érdemes odafigyelni már harmincévesen. Például a nőknél kitolódott a gyerekvállalásnak az időszaka, aztán rá lehet csodálkozni harminchat évesen, hogy ez most miért nem jön össze? Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy huszonhattól harminchat éves korig mi történt annak érdekében, hogy a hormonrendszer egészségét fenntartsuk? Nyilván minél korábban el kell kezdeni a tudatos egészséget, de szerintem az utolsó időpont az, hogy negyvenévesen a megfelelő állapotban kell lenni.”
Részletek az interjúból:
Az egyik fő területed a civilizációs betegségek, ezek mit takarnak?
Az elhízás, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas koleszterin.
Ezek mitől civilizációs betegségnek?
Ahogy fejlődik a civilizációnk, változik az életmódunk, és hogy egyre inkább szakad el a természettől, és a civilizációnak a káros hatásai, a feldolgozott manipulált élelmiszerek, az extrém stresszhatások, a szennyezett környezet, a mozgásszegény életmód, ezek elindítanak bizonyos tipikus elváltozásokat, amelyek nem lennének akkor, ha kecskét legeltetnél egy hegy tetején.
Ezek szerint nem voltak elhízott sumerek Mezopotámiában?
Nem volt jellemző. Egy nagyon érdekes képet láttam nemrég, egymás mellé tettek két fotót egy balatoni strandról. Az egyik ma készült, a másik a hetvenes években. A régin ugyanúgy tömeg van, de egyetlen túlsúlyos embert nem látsz. Mindenkin látszik, hogy van izomzata. Normális testalkatúak, nincsen hasuk. Azt gondolom, ma már ritkaság középkor felett egy olyan férfi vagy nő, akinek nincsen súlyfeleslege.
És mi van, ha egymás mellé tesszük az Aranycsapat és a mai fociválogatott képét?
Értem, mire gondolsz, de élesen el kell választani az élsportot és a hétköznapi embereket. Régen az élsportolókat kiválasztották a tehetségük alapján, és az akkori tudományos lehetőségek és ismeretek szerint próbálták őket továbbképezni. Az orvostudomány, a sportélettan, a táplálkozástudomány nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, és aki élsportoló, az megkapja ezt a támogatást.
Ez egy érzékeny téma, de nem lehet egyenlőségjelet tenni az élsport és az egészség közé.
A beszélgetés további részei a Forbes júliusi számában olvashatók, többek között arról is, hogy:
- miért a magyarok Európa legegészségtelenebbül élő népe és miért siralmas a magyarországi várható élettartam;
- miért számítanak civilizációs betegségnek az autoimmun betegségek;
- miken múlik, meddig és milyen minőségben élünk;
- mi a helyes evésmennyiség, és mit együnk;
- vagy éppen, hogy mit tehetünk még magunkért?
