Elnyűtt bőrkabátból divatos táska, a nagymama csipketerítőjéből menyasszonyi ruha, óceáni hulladékból fürdőruha, viharkárokból megmentett fából ékszer, jógamatracból és kávészsákból papucs. A júliusi Forbesban öt alkotót mutatunk be, akik az up- és recycling jegyében, a fast fashionnel szembemenve időtálló ruhákat és kiegészítőket készítenek.
A divat alapvetően nagyon környezetterhelő iparág, de odafigyeléssel igenis lehet transzparensen, az ökológiai lábnyomunk minimalizálásával is ténykedni benne. Szerencsére egyre több dizájner választja ezt a missziót, és sokan közülük már szezonális kollekcióra sem pazarolják az erőforrásokat, mert nem szeretnék, hogy a raktárban álljanak a ruhák és a divattárgyak. Sőt a gyártás során keletkező hulladékot is újrahasznosítják.
Újrahasznosítás és a természetközeliség
Mimikri
Úgy van használt bőrből, hogy közben vadiújnak néz ki, mintha épp valamelyik menő modell lengette volna a kezében a kifutón – így jellemezhetők a Nagy Krisztina műhelyéből Mimikri márkanév alatt kikerülő táskák és kiegészítők. Egyik bőrékszere nemrég egy Netflix sorozatban tűnt fel, Krisztina nem is tudta, hogy a Lucifer stylistja vásárolt tőle.
Bálint Sára Bridal
Bálint Sára szereti a régi csipkéket, mert majdnem mind tiszta pamut, így kicsit rusztikus a karakterük. Egyedi esküvői ruháiért bolondulnak a fiatal lányok, főleg azok, akik szeretik a kissé bohém vonalat. Pedig „nem is voltam az a típus, aki nullaéves korától esküvőkről álmodozott” – mondja magáról. „Szeretem a többgenerációs összefűződéseket, egy esküvőnek éppen ezekről kellene szólnia, nem a rongyrázásról. Ezt próbálom erősíteni a lányokban is.”
Philomén
Lényegében végtelenszer újrahasznosítható anyag a tengerekbe kerülő, az élővilágra veszélyes halászati háló – ebből készíti a divattervezők és véleményvezérek által is szívesen viselt fürdőruhákat Csabai Zita dizájner. Miután divattervezőként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a fővárosi termálfürdők iránti rajongásából jutott el végül a fürdőruhákhoz. De volt egy kifejezetten személyes inspirációja is: harmincévesen legyőzte az egyik legnagyobb félelmét, és megtanult úszni.
Csabai Zita. Fotó: Orbital Strangers
Plantethics
A növények közelsége jót tesz a mentális egészségnek, a lelkünknek, csökkenti a stresszt – vallja Dénes Barbara, akinek akkor jutott eszébe az ékszerkészítés, amikor nemzetközi munkái közben megismerkedett a növényetika fogalmával. Első, Rewood nevű kollekciójához viharkárokból és metszési munkálatokból megmaradt faanyagot használt fel, és a mai napig fából készít ékszereket és tárgyakat.
Hike Zone
Városi lábbelinek tűnnek, aztán kiderül, hogy hosszú sétákra, sokat menős munkahelyeken, sőt túrázásra is jók, és nem csak azért slow fashion termékek, mert a talpukban újrahasznosított jógamatrac van. Ezt mind „tudják” a tatabányai Ferenczi Zita papucsai. „Van itt ez a csomó kávészsák, nem csinálsz belőle valamit?”, ezzel a kérdéssel kezdődött minden. Zita úgy látja, az emberek egyre jobban eltávolodnak a természettől, picit közelíteni kellene a két világot. Innen a Hike Zone (túraövezet) márkanév is, Zita azt érezte, az erdő mintha egy határvonal lenne, amit átlépve nyugodtabb világba érkezünk.
A borítóképen Bálint Sára. Fotó: Orbital Strangers
