Néhány fővárosi srác gondolt egyet, és elkezdte a hazai termelők portékáiból készített ételekkel kényeztetni a budapestieket, így próbálva szorosabbra fűzni a vidék-város-kapcsot. Majd miután kiderült, hogy ezzel a koncepcióval egyelőre lehetetlen Magyarországon a hipszteretető kategóriánál nagyobbra törni, átálltak gyümölcslé-palackozásra – naná, hogy vidéken. A zöld álom így üzleti szintre lépett, és a Funky Forest márkájú préselt leveket és smoothie-kat hamar megszerették a specialty kávézók vendégei – Budapesten. Zöld sztori a júliusi Forbesban.
A júliusi Forbes címlapsztorija Geszti Péterről szól, de van a lapban például egy szuper sportlista és egy masszív összeállítás is fenntarthatóság témában.
„Mindig teljesen átszellemülök, mire ide leérek” – mondja Lozsádi Dániel, miután kellemes másfél órás autózás és tájban gyönyörködés után megérkezünk a Nógrád megyei Szécsény rozsdaövezetében található gyártelepre. Az üzemcsarnok és a hűtőház tetején napelemek, a palackozóban patikatisztaság, szigorúan védőruhában léphetünk csak be. A dolgozói öltözőkben is katonás rendben állnak a fehér gumicsizmák, a szekrényeken pedig szép nyomtatott táblán ott van a használójuk neve.
„Ezt látva egyszer egy fővárosi ellenőr jegyezte meg bosszankodva, hogy bezzeg őt ennyire nem becsülik meg a hivatalban” – meséli Dániel, miközben körbevezet. Ő az egyik tulajdonos, társaihoz hasonlóan csak ritkán jár le Szécsénybe. Mint a rendes cégtulajok és -vezetők, kék ingben ülnek le velem beszélgetni a gyártelep szélén külön épületben berendezett, színes falú, modern tárgyalóban, és nevetve mutatják az ablakból Bognár Botond ügyvezetőt, aki viszont gyakran tartózkodik Szécsényben. „Ezt csinálja egész nap: telefonál és fel alá járkál a gyárudvarban. De mindent megold.”
Ökofasizmus, niche-piac
„Én fújom a zöld habot, a többiek meg átvariálják életszerű modellé” – mondja a harmadik jelenlévő Funky-illetékes, Bertényi Gábor (akit mindenki csak Bertnek hív), amikor rákérdezek, mi a munkamegosztás a csapatban. Annyi alapja van a poénnak, hogy ő alapította és vezeti ma is az Agri Kulti kutatóműhelyt, amely 2010 óta dolgozik a város és a vidék kapcsolatának újraértelmezésén, és a szécsényi üzem elindítása előtt is rengeteg kutatómunkát végzett.
„Egy régi barátom tette fel egyszer a kérdést: miért van az, hogy a vidék szóról Angliában a nagyon gazdag humuszos táj és egy Landrover jut az eszünkbe, Kelet-Európában meg a wellness szálloda? Ennek valami komolyabb agrikulturális tradíciótörés lehet az oka, és mi ezen lovagolunk már vagy tíz éve.”
Bert tíz évvel ezelőtt egy másik barátjával, Zsendovits Ábellel alapította meg az első termelői piacot Nagymaroson, majd együtt hozták létre a pesti Szimpla Piacot és a balassagyarmatit is. 2014-ben pedig kitalálták a fővárosban a Házikó Cateringet és a Farmbistro nevű vendéglátóhelyeket, ahol kizárólag kistermelőktől származó alapanyagokból főztek és sütöttek. Így a gazdálkodóknak már piacozniuk sem kellett annyit – egyszerűen beszállították a terményeiket.
Aztán négy év és sok pénz árán Berték megtanulták, hogy – mint fogalmaznak – az elszánt ökofasizmusukkal csak egy niche piacot tudnak etetni. Így 2018-ban bezárták a Házikót.
Ugyanebben az évben megkereste őket az egyik benzinkúthálózat azzal, hogy szeretne friss dolgokat árulni, de a Cappy narancslénél nem jut tovább. „Megkérdezték, tudnánk-e nekik palackozni gyümölcs- és zöldségleveket, amik közvetlenül a termelőktől jönnek. Megdöbbentünk, mekkora a szakadék a palackozási piacon: ott van a Sió a hatalmas kapacitásával, aztán a másik végletet a kis garázspalackozók képviselik, amik nem automatasoron, hanem kézi töltőgéppel készítik a többliteres bag-in-box kiszerelésű leveket, és általában kis piacokon árulják azokat” – mondja Bert.
Bertényi Gábor, Lozsádi Dániel, Bognár Botond és László Judit a szécsényi üzemben. Fotó: Orbital Strangers
Csúnya pestiek
A szécsényi gyümölcsléüzemben a próbagyártás 2019 őszén indult, és kellett egy jó fél év, mire minden potmétert úgy be tudtak állítani, hogy a működés biztonságos legyen. Eközben eladásra még nem termeltek, lényegében maguk itták meg a leveiket. Aztán 2020 februárjában felvettek egy kereskedelmi vezetőt, László Juditot, és éppen el akarták indítani az értékesítést, amikor bekapcsolták a híradót, és ahogy a disney-s Kacsameséket megszakította annak idején Antall József halálának híre, úgy blokkolta a koronavírus megjelenéséről szóló hír náluk is, aminek épp csak nekiveselkedtek.
Három hónap üzemszünet következett, de nem küldtek el senkit, sőt, ahogy mondják, másfél órára sem csökkentették a dolgozók munkaidejét, mint más cégek tették.
„A fenntarthatósághoz szerintünk az is hozzátartozik, hogy felelős vagy az embereidért. Meg amúgy is, vidéken azért van az a sztereotípia, hogy idejönnek a csúnya pestiek, aztán kiszipolyozzák a helyieket – mi pedig szeretnénk ezt lebontani. És egy ekkora városban négy perc alatt elterjed, hogy mit lépsz” – mondja Dániel.
Arról, hogy mitől kanos sün az egyik préselt lé neve és mitől metálos vakond a másiké, valamint arról, hogyan kerültek be a Funky Forest márkájú gyümölcslevek és smoothie-k az Intersparokba, no és hogy miért szeretik őket a budapesti specialty kávézók vendégei, a júliusi Forbesban olvashatsz, többek között néhány másik, szintén fenntarthatóságról szóló cikk mellett. Itt pedig bele is lapozhatsz a magazinba:
