Kolozsvár belvárosa pezseg. Nincs róla statisztika, de szinte biztos vagyok benne, hogy az egy főre jutó specialty kávézók száma itt jóval nagyobb, mint Budapesten. Rossz kávéba tuti nem fogsz belefutni, de nem csak emiatt érdemes Kolozsvárra látogatni. Kocsmák, könyvek, dizájn: a májusi Forbesban összegyűjtöttük a belváros legérdekesebb helyeit.
Sosem tudtam tájékozódni. Minél szabályosabb egy város térképe, annál kevésbé. Jó nagy bajban voltam tehát márciusban Kolozsváron: annak ellenére vétettem el folyton az irányt, hogy már jártam itt, ráadásul nagyrészt a belváros néhány utcáján kellett elboldogulnom. Az óváros felülnézetből olyan szabályos és szimmetrikus, mintha legalábbis vonalzóval és szögmérővel tervezték volna. Nem volt ez másképp a II. században sem, amikor a város története megkezdődött.
Kolozsvár egy fontos útkereszteződésnél alakult ki, kelet-nyugati és egy észak-déli irányú kereskedelmi utak mentén, a Szamos partján.
Traianus római császár 106-ban hódította meg a Dák Királyságot, és hozta létre Dacia provinciát. Az ide érkező telepesek alapították a többi római városhoz hasonlóan precízen kialakított Napocát. A fórum, azaz a város főtere nagyjából a mai Szent Mihály-templom helyén volt. Itt állhatott a három legfontosabb római isten, Jupiter, Júnó és Minerva templomát, és helyet kaptak a városban fürdők, színházak és amfiteátrum is.
A római város tündöklése rövid ideig tartott, a III. században egyre gyakoribbá váltak a kívülről érkező betörések. A következő századokban megfordultak itt a vizigótok, a hunok, gepidák, avarok és szlávok, a Napocából lett romváros környékén végül a keletről érkező honfoglaló magyarok telepedtek le a X. században. A tatárjárás után V. István király ösztönözte a szászok betelepedését, a románok pedig valószínűleg a XIV. században jelenhettek meg a környéken.
A város történelme legalább annyira eseménydús volt az utóbbi ezer évben, mint az elsőben. Itt született meg például Mátyás király, egy módos polgár, Méhfi Jakab szőlősgazda házában (ma is áll, Kolozsvár egyik legrégebbi épülete). Itt jött létre Erdély első főiskolája, és – bár történelmi szempontból talán kevésbé jelentős, de egy újságíró szívének mégis fontos infó – itt alapították meg az első olyan nyomdát, ahol a nyomdász, Heltai Gáspár a technikai részletek mellett külön odafigyelt a helyesírási szabályok betartására is.
Kolozsvár most is őrzi a státuszát
Kolozsvár a római időkben közepes, de gazdag városnak számított. Kétezer évvel később is őrzi a státuszát,
sokszínűsége és gazdag történelme miatt kulturális szempontból nemcsak Erdély, de Románia egyik legkiemelkedőbb városa.
A belváros arculata nagyon sokat változott az elmúlt években, a Ceaușescu-éra után megörökölt szürke, poros, koszos városképet szinte teljesen felülírták a nagyszabású felújítások, mondja Gál Zsófia kolozsvári művészettörténész. „Ez nagyon sokat lendít az első benyomáson. De az elmúlt évtizedekbenegyébként gazdasági szempontból is felívelő pályát járt be a város. Főleg a számítástechnika az, ami nagyon markánsan jelen van.” (Kolozsvár a régió egyik IT-központja, összesen húszezren dolgoznak a szektorban, az egyik helyi szoftverfejlesztő, a milliárdos árbevételű Softech történetét meg is írtuk.)
Persze fejlődni mindig van hova. Zsófia a részben az IT-szektor által is felhajtott lakás- és lakbérárakat emeli ki. Szintén probléma, hogy az elmúlt években az infrastruktúra nem tudta követni a változásokat, pl. az autók fokozatos kiszorítását és az egyre több ingázót. Így gyakran előfordul, hogy gyorsabb letudni egy távot gyalog, mint tömegközlekedéssel.
Az viszont kétségtelen, hogy Kolozsvár pezseg.
A városról szóló cikket még 2019 végén terveztük el, aztán a covid keresztülhúzta a számításainkat. Utólag nézve talán nem is baj. A járvány alatt is sorra nyíltak az új helyek, így legalább ezeket is bele tudtuk venni az összeállításba.
Folytatás a májusi Forbes magazinban!
A cikket Kolozsvár legkultikusabb helyeiről a májusi magazinban találod. (Koffer, Meron, 1568 Bistro, Enigma, Bulgakov, Planetárium, Insomnia, Idea könyvtér – csak hogy néhány példát említsünk.) Az újságba itt tudsz belelapozni.
