Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Az álhírek annyira bejöttek a politikának, hogy az üzleti világban is terjed a használatuk

Az álhírekből és összeesküvés-elméletekből felépülő post-truth logikával már nem csak a politikában vagy éppen az egészségügyi álhírek világában találkozhatunk. Üzleti szereplők is egyre inkább céltábláivá válnak a lejárató kampányoknak, és ez a jövőben csak erősödni fog – írja a Politikai Capital igazgatója a májusi Forbesban megjelent véleménycikkében. 

A nyugati világban egyre több példa van arra, hogy álhírkampányok nagyvállalatokat kizökkentenek az üzlet megzavarásával a napi ügymenetükből, akár jelentős profitveszteséget okozni nekik. Egyes hazai szektorok és vállalatok már most is is erősen ki vannak téve az álhírek fenyegetésének. Az álhírek népszerű és sikeres üzleti vezetőket tehetnek tönkre, vagy akár teljes vállalatokat vagy szektorokat dönthetnek be. Aláaknázhatják a vállalat kapcsolatait a döntéshozókkal, vagy éppen annak jó hírnevét használhatják fel gyanús termékek eladására.

Nem túlzás, hogy a dezinformációval vívott vállalati reputációs háború küszöbén állunk. 

Az álhír ugyanis gyilkos fegyver lehet. Az álhírek gyorsabban terjednek, mint a valódiak, hiszen újdonságot tartalmaznak, és érzelmeket váltanak ki belőlünk. Különösen akkor lehetnek hatékonyak, ha létező előítéleteinkre, félelmeinkre alapoznak. Az álhírek ráadásul könnyen megtapadnak, és sokszor a cáfolat után is nyomot hagynak a fogyasztók, ügyfelek emlékezetében. Befolyásolják a viselkedést is, sőt kutatások szerint még akkor is hatással lehetnek a hétköznapi döntéseinkre, ha nem is adunk hitelt a híreszteléseknek. A tényeknek ellentmond a közkeletű népi bölcsesség: „nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”, hiszen az álhír teljesen elszakadhat a valóságtól. Pszichológiai értelemben azonban sajnos igaz.

A közösségi médiában rosszakaróinknak egyre könnyebb más mögé rejtőzniük.

Erre teljes iparág is épült, sok millió – bármilyen politikus, párt, vállalat vagy termék mellett vagy ellen aktivizálható – hamis közösségimédia-profillal. Egyes black PR (a PR ellentéte, mások jó hírnevének tönkretétele – a szerk.) cégek pénzért készségesen segítenek bármilyen cég reputációjának hamis profilokkal és álhírekkel való erősítésében és még inkább riválisának befeketítésében.

Hogyan és miért válhatnak maguk a nagyvállalatok is dezinformációs kampányok célpontjává, és hogyan lehet felkészülni a hasonló fenyegetésekre? Krekó Péter cikke ezekre a kérdésekre keresi a választ. A teljes cikk a májusi magazinban olvasható, itt bele is lapozhatsz:





 

A szerző dezinformációs szakértő, a Political Capital igazgatója, az ELTE PPK docense, a washingtoni CEPA think tank külső munkatársa, a Tömegparanoia 2.0 könyv szerzője.

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Oszd meg!