Világmegváltó ötlettel, kockázati tőkéből, gyors növekedéssel, exitig – nagyjából ez a definíció állna a startup szócikk mellett egy enciklopédiában. Pedig van más út is, ezt az Innonic startup stúdió azzal bizonyítaná be, hogy megmutatja, hogy néz ki a Szilícium-völgy Debrecenben.
A Köztemető közelében, egy elhagyatott vasúti erdősor mellett bizarr férfiakt magasodik egy gyárépület melletti betontalapzaton. Két lándzsaszerű oszlop tartja a derekánál, míg ő az ég felé törve hirdeti a szocialista ipar nagyságát – ha elfelejtettük volna. A debreceniek csak Superman-emlékműként ismerik a szobrot, igazi maradványemlék 1965-ből, ami nemcsak az esztétikájában, de a nevében is a múltat idézi: 20. század. Hiába a zord látkép, a debreceni Clark Kent és a Gördülőcsapágy Művek tőszomszédságában ma már a 21. századot építik.
Nem kell hozzá metropolisz, Debrecen is pont elég. Sem menő iroda csúszdával és babzsákokkal, az Innonic startup stúdió székhelye inkább hasonlít egy tinédzser szobájára, aki a példaképei plakátjával tűzi tele a szobáját, hogy emlékeztessék, mi a célja. A folyosón motivációs idézetek és kitüntetésektől roskadozó polcok, dzsungel, James Bond és New York tematikájú szobák.
Zajdó Csaba, az Innonic alapító-tulajdonosa. Fotó: Orbital Strangers
Az ő esetükben a cél: megmutatni, hogy Magyarországról is lehet nagy, nemzetközi sikercéget építeni. És hogy ennek a víziónak egy objektív mérföldkövet is szabjanak: szeretnék, hogy az első magyar unikornis, azaz az egy milliárd dollár értékelést elérő cég innonicos berkekből kerüljön ki. Az sem baj, ha lassan, nem a klasszikus startup életutat követve teszik ezt,
az Innonic tapasztalata alapján ideje újragondolni a pénzégető, előre menekülő startupmodellt.
Ők párhuzamosan, több céget építenek, mindet az e-kereskedelem iparágban. Ígéretes ötlet–alapító kombinációkat keresnek hasonlóan egy akcelerátorhoz, a stúdiós működésben azonban nem rövid, három hónapos vagy féléves intervallumban támogatják őket, hanem hosszú távon, évekig. Sok év kemény munka, számos irányváltás, újragondolás és finomhangolás után az Innonic portfóliócégei önfenntartóvá váltak, az Optimonk tavaly átlépte a két millió dolláros előfizetésekből származó éves bevételt, ami a startupok stabilitásának egy fontos mutatója, a Shoprenter webáruházain keresztül pedig a teljes magyar internetes kereskedelem 20 százaléka realizálódik.
Ezekben a sikerekben nagyobb szerepe volt a bevételből fejlődésnek és a megfontolt haladásnak, mint a kockázati tőkének.
A startupkonvencionalisták szemöldökfelhúzását ezen a ponton Csaba már megszokta, de egyértelmű érvei (és eredményei) vannak a modelljük mellett.
Arról, hogy mik ezek az érvek, mi a Magyarországról történő startupépítés realitása, milyen haszna van a Starcraft videojátéknak a bizniszépítésben és hogy az exit vagy a hozzáadott érték a fontosabb abban, hogy valamit startupnak hívjunk az Innonic Group sztorijában olvashatsz az áprilisi magazinban!
