Nagyon úgy fest, hogy szinte az egész életünket az idegrendszerünkre és fizikai egészségünkre nagyban ható zajban töltjük, még akkor is, ha ez már lassan fel sem tűnik. Fülöp Györgyi fül-orr-gégészt, audiológust kérdeztük arról, hogy az életünket láthatatlanul átszövő zaj milyen hatással van az egészségünkre, hogyan lehet védekezni, és hogy az előírások szigorítása segítene-e bármiben. Interjú.
Nemrég egy zajszintmérővel jártuk be a fővárost, és vizsgáltuk meg, hogy milyen zajterhelést kapunk egy forgalmas út, építkezés vagy zúgó porszívó mellett. Sokkoló eredmények születtek, vagyis nagyon úgy fest, hogy szinte az egész életünket nagy zajban töltjük, még akkor is, ha ez már lassan fel sem tűnik.
Azért kerestük fel Fülöp Györgyi fül-orr gégészt, audiológust, hogy megtudjuk, mindez milyen károkkal járhat. Vajon kényszerűen együtt kell élnünk a zajterheléssel? Káros lehet a füldugó? Van értelme a manapság igen divatos zajszűrős fülhallgatónak? De olyan kérdésekről is beszélgettünk, mint hogy a hatóságok lehetnének-e keményebbek a zajvédelem ügyében.
Forbes: Milyen hatással van az ember szervezetére, hogy állandóan kisebb-nagyobb mértékű zajban él?
Dr. Fülöp Györgyi: Ez függ attól, hogy milyen erős a zaj, és egyénenként változik az is, ki mennyire érzékeny rá. De azt mondhatjuk, hogy ha valakit hosszú távon állandó, zavaró, úgynevezett krónikus zajterhelés ér, akkor az számos probléma okozója lehet. Károsíthatja a vegetatív idegrendszert, kiválthatja vagy felerősítheti a pszichés betegségeket, illetve azok tüneteit. Emellett rossz hatással lehet a vérnyomásra, az emésztésre, és ebből fakadóan különféle szervi panaszokat is okozhat.
Változik ez annak függvényében, hogy nappal vagy éjjel éri zaj, azaz hogy ébren van-e az ember vagy alszik?
Az alvásnál nagyobb problémát okozhat a zaj, hiszen pihenés közben kellene a szervezetünknek regenerálódnia és ha valami zavarja az alvásunkat, akkor ez csorbát szenved. Bármi, ami zavarja az alvásunkat, hatással van az idegrendszerünkre, immunrendszerünkre, így befolyásolja napi tevékenységünket, stressztűrő képességünket, de még az anyagcserénket is. Egy enyhébb mértékű, de krónikus alvásidő-csökkenés is okozhat csökkent stressztűrő-képességet, koncentrációzavart, szorongást.
Dr Fülöp Györgyi audiológus, fül-orr gégész. Fotó: Sebestyén László
Hozzá lehet szokni fizikailag és pszichésen az állandó zajhoz? Vannak erre különféle technikák?
Igen, léteznek olyan módszerek, amelyekkel csökkenthető a zajérzékenység, azaz ellenállóbbá teheti magát az ember. Bár erre inkább csak akkor lehet szükség, ha valakinél ténylegesen fennáll egy zajérzékenység, azaz a mások által még normálisnak ítélt zajokat is zavarónak, bántónak éli meg.
Pszichológusok segítségével elsajátíthatóak különféle kognitív terápiás módszerek – mint például a mindfulness –, melyek segítségével ez a probléma kezelhető. Ez nem megy egyik napról a másikra. Több hónapot, vagy akár fél évet is igénybe vehet, hogy a tanulási és gyakorlási folyamat eredményt mutasson, és így leküzdhetővé váljon a túlzott érzékenység. Hangulati zavarok, szorongás esetén ez az érzékenyített állapot könnyebben lép fel, ezért is van szükség pszichológus bevonására.
Léteznek gyorsabban ható védekezési módszerek? Mi a helyzet például a füldugóval?
A füldugó hasznos lehet, de sokan vannak, akiket irritál, nem tudják elviselni. Mindenesetre tény, hogy nem engedi szellőzni a hallójáratot, amelyben így a magasabb páratartalom miatt a bőr felázik, könnyebben alakulnak ki fertőzések.
Ám vannak más módszerek is. Például megpróbálhatjuk elnyomni a kellemetlen külső zajokat valamilyen kellemesebb hanggal. Léteznek olyan eszközök és applikációk, amelyeken zömmel természeti eredetű hangok hallhatóak, mint például vízcsobogás, szélzúgás, eső, tűzropogás, bálnahang, tehát bármi, ami megnyugtató lehet, és ezt hallgatva könnyebben el tud lazulni és aludni az ember.
Fotó: Sebetyén László
Alapvetően az is sokat számít, hogy milyen helyen élünk. Megfelelőek-e a nyílászárók, kellően hangszigeteltek-e a falak, áthallatszik-e a szomszéd tévéje, beszéde vagy kopácsolása.
A hangszigetelés minőségére, a környék zajforrásaira ugyanúgy oda kellene figyelni egy lakás vagy ház megvásárlása, kibérlése során, mint ahogyan a hőszigetelést is ellenőrizni szoktuk.
A mai modern fej- és fülhallgatók rendelkeznek aktív zajszűrés technológiával, amelyek „ellen-zajt” bocsátanak ki. Ez káros lehet?
Ami valójában káros lehet, az a nagyon hangos zenehallgatás. Sokszor azért emelik fel a hangerőt egy fejhallgatóban, hogy a külvilág zaja ne legyen zavaró. Ha az aktív szűrésnek köszönhetően, a külső zajok kiküszöbölésével nem kell olyan hangosan hallgatni zenét, akkor én csak támogatni tudom a használatát. Persze nem minden körülmények között gondolom ezt előnyösnek, hiszen például közlekedéskor komoly gondot okozhat, ha nem halljuk a veszélyforrást jelentő zajokat.
A fej- és fülhallgatók manapság jelzik, ha túl hangosan alkalmazzuk őket és erre érdemes is figyelni. A 80 dB-nél nagyobb hangerő tartós alkalmazása mellett már jelentkezhetnek problémák. Sok olyan fiatal van, aki játékok miatt, hosszú órákon át gép előtt ülve, lövéseket hallgatva folyamatosan árt a saját hallásának.
Ön szigorítana a zajszintekre vonatkozó jelenlegi szabályozást?
Ami óriási probléma, hogy amíg például az építkezésekre, üzemekre vagy az egyéb szolgáltató egységek működésére meghatározott szabályok vonatkoznak, addig ez a különféle szórakoztató, vagy szabadidős eseményekről nem mondhatóak el. Egészen nonszensz, hogy például a koncertek és pláne a gyerekkoncertek maximális hangerejére nem létezik előírás.
Nemegyszer tapasztaltam, hogy például egy főleg óvodások számára rendezett eseményről a felnőttek is úgy távoztak, hogy zavaróan hangos volt számukra a zene vagy zúgott a fülük. Most képzeljük el, hogy akkor mit élhet át ilyenkor egy gyermek!
Elég sok zenével foglalkozó páciensem és ismerősöm van, és elég sajnálatos tény, hogy szinte nincs köztük olyan, akinek 20-30 éves pályafutás után ne lenne valamilyen gondja a hallásával. A fiatalok között is, akik összeállnak és csak rövidebb ideje zenélnek, egyre nagyobb probléma ez. Sajnos általában a zenei rendezvényeken sem áll rendelkezésre megfelelő szakképesítésű ember, hangmérnök, aki a jó hangzást biztosítani tudja. Ilyenkor a hangerő emelésével igyekeznek „élményt” nyújtani, de ez kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
Nem tudhatjuk, hogy az első, vagy a huszadik túl hangos koncert után alakul-e ki valakinél fülzúgás, vagy hallóideg károsodás, de sajnos sok ilyen páciens fordul hozzám.
A zaj rengeteg problémát okozhat, de lehet ellene védekezni. Kép: Sebestyén László
Egy egyszeri alkalommal történő, úgynevezett akut zajártalom akár nagyobb kárt is okozhat, mint az éveken át tartó krónikus zajterhelés. Például, ha valaki mellett lövészeten véletlenül zajvédelem nélkül sül el fegyver, vagy egy fesztiválon a dübörgő hangfal közelébe kerül, az elegendő ahhoz, hogy a hallóidege károsodjon. Ha a zajhatás mellett esetleg alkohol, vagy drogfogyasztás is volt, azzal a sérülékenység tovább fokozódik.
Ezek gyógyítható károsodások?
Ha valaki egy ilyen eset után el nem múló fülzúgást vagy füldugulást, halláscsökkenést tapasztal, akkor érdemes mielőbb felkeresnie egy fül-orr-gégészetet. Az akut zajártalom esetén megfelelő kezeléssel van esély a folyamat visszafordítására, de sajnos nem garantált. Amennyiben tartós marad a probléma, akkor az értelemszerűen negatívan befolyásolhatja hosszú távon az életminőséget, ezért itt is prevencióra kellene jobban ügyelnünk. Vigyázzunk a hallásunkra és mások hallására is.
