Athén. Fotó: rafael Hoyos
A jó élet

Mennyivel lesz drágább külföldön nyaralni?

Forbes
2022. április 13. 7 perc olvasás

Két komoly kockázat van, ami a nyaralás büdzséjét érinti: az európai energiaválság és a forintárfolyam. Megnéztük pár, a hazai turisták körében népszerű külföldi országot, hogy az inflációs pályából milyen drágulásra lehet számítani. 

Ugyan az itthoni időjáráson még kevéssé érződik, nemsokára indul a turistaszezon. Tegnap ajánlottunk is pár népszerű helyet, ahol viszonylag olcsóbban meg lehet oldani az utazást. Az idei nyáron ugyanis különösen fontos lesz, milyen országba megyünk: Európa-szerte nyakunkon az infláció, a kontinens energiaválságban van, ami felveri a közlekedés költségét, az ukrajnai háború jelentős kihatással lesz a gabonatermelésre, így az élelmiszerárakra is.

Megnéztük a legnépszerűbb, közeli turisztikai célpontokat, hogy milyen árszintre lehet számítani a nyáron a jelenleg inflációs ütemből.

Ahogy a megkérdezett szakértő fogalmazott: lassan itthon éri meg a legkevésbé nyaralni.

Ami közös a célpontok esetében: az európai energiaválság alakulása kiszámíthatatlan. A jelenlegi inflációs prognózisok még azzal számolnak, hogy nyárra véget ér a háború és az energiaárak csökkenni kezdenek. Ez jelentős kockázatot jelentenek a költségekre: a légi és közúti közlekedés is alaposan megdrágult, ahogy az importtermékek és a mezőgazdasági termékek árszintje is. Ráadásul az európai légi közlekedés komoly logisztikai kihívásokkal is küzd. A legnagyobb kockázatot azonban a büdzsére a forintárfolyam.

Horvátország

Horvátország a legnépszerűbb utazási célpont. A helyi infláció is felpörgött, bár a hazaihoz képest még alacsony: 6,3 százalékos volt a headline adat. Legjobban a turistákat érintő élelmiszerek ára nőtt, 10 százalékkal éves alapon, a hotelekben és éttermekben nagyjából 6 százalékos volt a drágulás. A kormány áfacsökkentéssel válaszolt, április 1-től kedvezményes, alacsonyabb áfakulcs vonatkozik az energiaárakra, az alapvető élelmiszerekre, egyes egészségügyi termékekre.

A csökkentés nem lesz képes örökké visszafogni a drágulást, de van még puskapor a helyi gazdaságban. Horvátország 2015 óta nem emelte az alapkamatot, még mindig 2,5 százalék, itt tehát bőven van tér, hogy visszafogják a drágulást ütemét. A szállások tekintetében még nem volt jelentős a drágulás, Orient Attila, a Horvátországinfó utazási portál referense nemrég a Dehírnek arról beszélt, hogy a helyi szállásadók még nem szabták át az áraikat a nyári szezonra, ami emelkedés látható tavalyhoz képest, az a forint-euró mozgásnak köszönhető.

Ez utóbbit nagyon megérezhetik az utazók. A forint a háború után elszabadult, az euróval szembeni 400-as szintig szaladt, jelenleg a 380-as árfolyam körül van, 6-7 százalékot drágult a háború elejéhez képest. Ezzel szemben a horvát kuna jól tartja magát, az árfolyama alig esett az euróhoz képest. A forint tehát gyengült a kunával szemben, míg a háború előtt 46-48 forintért lehetett venni egy kunát, ma ez 50 fölött van.

Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője kérdésünkre úgy fogalmazott: a horvát gazdaság a hazainál szorosabban kötődik az euróövezethez, komoly a gazdasági nyomás, hogy a kuna árfolyama ne ingadozzon az euróhoz képest.

„Nagyon komoly euróbeáramlást látunk az országba, így a jegybanknak bőven van forrása, hogy piaci intervenciókkal stabilan tartsa a kunát.”

Az Európai Bizottság csak 4,8 százalékos helyi inflációra számít, a piaci konszenzus valamivel alacsonyabb, 4,6 százalék az idénre. Virovácz szerint, hacsak nem szabadulnak el még jobban az energiaárak, akkor a horvát nyaralás költségvetésére a forintárfolyam jelenti a legnagyobb kockázatot.

Görögország

Az év elején nagyon felpattant az infláció, itt is az energiaárak állnak a háttérben. Közel 9 százalékot emelkedtek az árak márciusban, de a piaci konszenzus az idei évre csak 6 százalék. Tehát hacsak az energiaválság nem lesz súlyosabb a nyárra, úgy már nem fognak az árak horrorütemben nőni. Virovácz Péter kiemelte, hogy országban az importárak drágultak meg nagyon, míg például a hazai agrárium termékeit kevésbé érintette az infláció.

A forintárfolyam számít a legnagyobb kockázatnak, ha tengerpartra akarunk menni.

Azonban az energiához kötött termékek és szolgáltatások annyival megdrágultak a háború kezdete óta, hogy múlt héten egynapos sztrájk volt az országban.

Ez komoly kockázat a nyárra is: ha a szálláshelynek többet kell fizetnie a villamosenergiáért, azt azonnal áthárítják a fogyasztóra.

Egyelőre a szálláshelyek árain nem látszik drasztikus növekedés, de a Görögországba vágyóknak számolniuk kell az európai energiaárakkal. Ez az országon belüli közlekedés költségére is hatással lesz, míg az egyéb költségek tekintetében egyelőre nem látszik a drasziktus növekedés. A görög nyaralás tekintetében is jelentős kockázatot rejt ugyanakkor a forint-euró árfolyam.

Albánia:

Az egyik legolcsóbb tengerparti célpont a balkáni ország, ráadásul, ahogy tegnap írtuk, valami csoda folytán nem került még fel a turisták legnépszerűbb úti céljainak listájára, éppen ezért nemcsak a túlzsúfoltságot, de a magas árakat is elkerülhetjük itt.

Pedig az energiaárak bőven éreztetik hatásukat, Tiranában is volt már tüntetés az élelmiszerek és üzemanyagok drágulása miatt. Pedig a headline infláció alig hat százalékos – az energiaválság által nem érintett ágazatokban nem volt jelentős drágulás.

„A piaci konszenzus szerint 3 százalék alatti az idei infláció, jövőre csak 2,7. Önmagában azt lehet látni, hogy az üdülési szektor nem fog olyan ütemben drágulni, mint itthon” – mondja Virovácz Péter.

Ráadásul korábban nagyszámú turista érkezett Ukrajnából és Oroszországból, akik várhatóan az idén elmaradnak, kevesebb ember érkezik, akik felvernék az árakat. Az albán lek még erősödött is az euróhoz képest így a legnagyobb kockázat itt is a pillanatnyi forintárfolyam.

Olaszország és Spanyolország

Mindkét ország esetében hasonló folyamatokat látunk 6,5-7 százalék közti, maximum infláció a nyáron, majd utána csökkenés. Ahogy a többi országban is, itt is a közlekedés és a közüzemi díjak költségei szaladtak el legjobban, mindkét országban jelentős a hazai agrárium, így legalább az import költségei nem terhelik az alapvető élelmiszereket.

A forintárfolyam ugyanakkor komoly kockázat az olasz és spanyol célpontok esetében is, míg a szállásdíjakban eddig nem látszik komoly növekedés.