Őseink is körbetáncolták már az első jól sikerült tábortüzet, a kisbabák is hamar ringatni kezdik pelenkás popsijukat az ütemes dallamokra. Kijelenthetjük: a tánc, a ritmusos zenére vagy ütemekre végzett mozgás életünk szerves része akkor is, ha nem feltétlenül vagyunk ennek tudatában. A tánc világnapja alkalmából Rajnoha Szilvia pszichodinamikus mozgás- és táncterapeuta közreműködésével jártunk utána, mi a tánc és mit adhat nekünk a terápiás formája.
A tánc ereje
A táncnak, mint minden testmozgásnak, számos előnye van szervezetünkre. Talán nem nyilvánvaló mindenki számára, de a tánc sport. Nemcsak a testüket megfeszített munkával edző profi táncosok érezhetik ezt meg. Ha csak egy éjszakát táncoltunk át önfeledten, kötöttségek nélkül a kedvenc szórakozóhelyünkön, akkor is ezt tapasztaljuk.
A tánc elsődleges hatásai:
- javítja a testtartást és az egyensúlyt
- erősíti a testtudatot
- támogatja a társas kapcsolatokat
- ezáltal erősíti az önbizalmat
Agyunkban is jelentős változásokat képes elérni
A tánc, csakúgy, mint más testmozgások, csökkenti a stresszt, a depressziót és szorongást, valamint segít megakadályozni ezek kialakulását. Az agyunkban nemcsak maga a mozgás, hanem a többi emberrel való kapcsolat és kommunikáció, egymás megérintése hatására is növekszik a boldogság és harmónia, a magabiztosság és kiegyensúlyozottság érzését okozó és előidéző hormonok, úgy mint a dopamin, a szerotonin, az endorfin és az oxitocin szintjét.
Találkozni önmagammal
„A tánc számomra az az út, ahogy a lehető legőszintébben és lehető legbensőségesebb módon találkozhatok saját magammal” – mondta Rajnoha Szilvia a Forbes.hu-nak.
Az általa képviselt mozgás- és táncterápia a mozgást, a testtudatot és testérzékelést használja arra, hogy a résztvevők megéljék, mi az, ami bennünk rejlik. Hozzásegíti őket, hogy elérjék mélyebb érzéseiket, amiket sokszor nem tudnak szavakkal megfogalmazni.
„A mozgáson és a testtudati munkán, a másokkal való kapcsolódások során mély kapcsolati minták tudnak felszínre kerülni és a foglalkozások során tudunk rajtuk változtatni. Megélhetjük magunkat teljes egészként, rálátunk sokfajta működési módunkra, felfedezhetjük szükségleteinket, erőnléti forrásainkat és a munka során ezek felül is tudnak íródni természetes és spontán módon.”
Mi a különbség a tanult táncok és a táncterápiás mozgás között?
Az emberek többsége ha táncolni vágyik, úgy érzi, előbb meg kell tanulnia a szabályokat. Ma már talán nem is létezik olyan táncstílus, amit ne tanulhatnánk meg egy tánciskolában. Általában mindenki egy hozzá stílusban, temperamentumban közel álló táncformát vagy egy szimpatikus nemzet kultúrájához kötődő táncot választ. Ami közös bennük, hogy valamilyen kívülről jövő mozdulatsort, esetleg koreográfiát tanulunk meg az órákon.
Ebbe a külső igazodási formába is bele tudunk feledkezni, ha igazán közel áll hozzánk és valamilyen tudatos vagy tudattalan módon kapcsolódunk hozzá.
A terápiás tánc célja azonban az, hogy az ember rátaláljon a saját mozdulataira, melyek a leghitelesebbek és legautentikusabbak számára.
„Ezen belül is a pszichodinamikus terápiás tánc lényege, hogy nagyon erősen a testtudati munkán alapszik: nem megpróbálunk eltáncolni egy napsugarat, vagy az anyaságot, hanem kapcsolódunk a saját testünkkel, a bennünk rejlő mélyebb érzésekkel. Nem egy külső szimbólumhoz keresünk formát, hanem a belső testélményt keressük” – mondta Szilvia.
A pszichodinamikus mozgás- és táncterápiáról a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesületnél érdemes tájékozódni.