A magyar élelmiszer-biztonsági hivatal tesztelt, bevizsgált, szakértőket hívott, és megállapította, melyik a legjobb sör most a magyar boltokban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a foci világbajnokság apropóján tesztelte a hazai boltokban kapható söröket (a részletes elemzést a hivatal “Szupermenta” néven márkázta fel). Népszerűsége miatt a világos, dobozos sörökre szorítkoztak és 12 nagyobb üzletlánc kínálatát mérték fel, ahol több mint 120 különböző márkájú vagy típusú világos, dobozos sört azonosítottak. Mivel a hazai szabályozás szerint a csomagoláson alig kell valamilyen információt feltüntetni a sörökről, a Nébih szakemberei úgy döntöttek, hogy alkoholtartalom alapján két 20-as csoportra szűkítik a mezőnyt, innen pedig a Szupermenta olvasói választhatták ki, mely termékeket vizsgálja be a hivatal, végül 14 magyar és 6 külföldi sört választottak ki.
A hatósági mintavételt követően számos laborvizsgálatnak vetették alá az italokat. Ellenőrizték a sörök sűrűségét, alkohol-, extrakt, szén-dioxid és energiatartalmát, valamint erjedési fokát, ahogyan a szín-megfelelőség és ochratoxin-A vizsgálat sem maradhatott el. Természetesen a csomagolás és az azon található jelölések ellenőrzésére is figyelmet fordítottak. Izotóp vizsgálattal ellenőrizték, valóban nem tartalmaznak-e pótanyagot azok a sörök, amelyeken csak a 4 főbb összetevőt jelölték meg.
Az eredmény meglepte a szakembereket is.
“Talán először tudjuk leírni eredményeink összefoglalójában, hogy a vizsgált termékek minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak. Azaz sem a laboratóriumi, sem a hatósági ellenőrzéseken nem találtunk kifogásolnivalót a 20 dobozos alkoholos italon.”
A Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján világosnak az a sör nevezhető, amelynek EBC egysége kisebb, mint 20. Az EBC-színszám a European Brewery Convention Bizottsága által elfogadott színskála szerinti. A 20 sör közül a legkisebb EBC egység 5,3, míg a legmagasabb érték 16 volt. A hatóság ezeket a kapott laboratóriumi értékeket is összevetette a termékek gyártmánylapjában és a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározottakkal, és mindent megfelelőnek talált.
Elvégezték az ochratoxin-A vizsgálatokat is, melyek minden esetben kimutatási határérték alatti eredményeket hoztak. Az ochratoxin-A bizonyos mikroszkópikus gombafajok (penészgombák) által termelt méreganyag (mikotoxin), amely főként gabonafélékben, gabonakészítményekben, hüvelyesekben, pörkölt kávéban, sörben, szárított szőlőben, szőlőlében, borban, kakaóban, mogyorófélékben és fűszerekben fordul elő.
Érdekes megállapítás ezúttal is született, nem minden sör leíró nevében található meg a minőségi jelző, annak ellenére, hogy eredeti extrakttartalma alapján jogosult lenne használatára.
Jó hír, hogy mind a 9 sör, amely viselte a minőségi vagy prémium jelzőt, megfelelt az előírásnak. Továbbá fontos kiemelni, hogy attól még, hogy pótanyagot tartalmaz egy sör, ha extrakttartalma eléri a 11%-ot, akkor jogosult a minőségi jelölés használatára.
A pótanyag használata ugyanis szabályozottan megengedett a sör előállítása során. Érdemes lehet azt is kiemelni, hogy nem minden esetben pótló anyagként szolgál, hanem például a kukoricagríz az édeskésebb íz elérésének egyik alapanyaga. Az pedig, hogy kihez mely sör áll közelebb, már egyéni ízlés kérdése is.
“Ehhez elengedhetetlen a kedveltségi vizsgálat, amellyel rangsort kapnak a tesztelt termékek. A sör esetében is meghívást kaptak az eseményre szakértő és laikus kóstolók egyaránt. Célunk, hogy minél többféle véleményt tükrözzön a végeredmény. A külső megjelenés, szín, illat, íz, csípősség és keserűség szempontokat pontozták a sörök esetében” – írja a hivatal.
Nézzük, mi lett a végeredmény.