A niche parfümök egyik zászlóshajó boltjaként nyitott a Salon de Parfum az egyre több luxust kínáló Ferenciek terén. Varga Zoltán tulajdonossal beszélgettünk márkaexkluzivitásról és a niche világról, Lipovszky Csenge illatesztétával pedig három plusz egy tippet nyújtunk azoknak, akik még mindig karácsonyi ajándékra vadásznak.
Kissé avíttas, már-már szemforgatásra okot adó kifejezés az Andrássy utat a magyar Champs-Élyséesnek hívni. Az egykor a luxus parádéját ígérő sugárúttól ugyan távol állnak még a rossz napok. Hiába húzta le a rolót jó pár éve a Gattyán-féle Il Bacio, és mintha egyre több kirakat állna üresen, azért még kellemesen csörömpölve kotorásznak pénztárcájukban egy-egy Louis Vuitton-megjelenésnél a bolt előtt ácsorgó külföldi turisták.
Az enyhén megkopott Andrássy-miliővel szemben azonban szinte versenytársként bukkan fel egy másik városrész, ami a luxus kapuja, sőt új központja lehet. A Ferenciek tere eddig csak a vízválasztó volt a két – a menő és frekventált, valamint a kevésbé látogatott – Váci utca között.
Mára azonban a Matild Palace-szal, a Párisi Udvarral és az épülő St. Regis Hotellel felvirágzó környék lassan a Deák tér Kempinski-Ritz fényűző tengelyét is maga mögött tudja.
A Salon de Parfum polcai. Fotó: Sebestyén László
A páratlan szépségű Párisi Udvar utcafronti üzletsorán nyílt új luxusparfüméria erre a felvirágzásra erősít. A Salon de Parfum remek célpontja lehet azoknak, akik túllendülnének a Chanel és Dior illatvilágán, hogy valami igazán egyedi, niche élményben részesüljenek.
A bolt októberi nyitóünnepsége után Varga Zoltán tulajdonossal ültünk le beszélgetni az üzlet megalapításáról, iparági kihívásokról. Lipovszky Csenge illatesztétával pedig három, karácsonyi ajándékötletnek is nyerő választást ajánlunk a niche parfümériák világából.
Vigyázat, ujjeltartós kontent! Ez itt a Martin Deluxe, a Forbes luxus világával foglalkozó rovata. Fájndájning, burzsoázia, hedonizmus – a világ legdrágább csecsebecséi, menő éttermei, luxushotelek és egyéb kifinomult finomságok a Forbes.hu-n.
Hét éve vár a pillanatra
„Nagyjából 2015-ben már kerestük a megfelelő lokációt” – kezdi Varga Zoltán a Párisi Udvar impozáns kávézójában. Nagyon nem volt mindegy, hol nyitnak üzletet, mondja.
A bérleti díjak a hat-hét éve igazán felpörgő turistaforgalom miatt hirtelen nagyot ugrottak, de a bolt profilja miatt mégis olyan helyet érdemes keresni, ami tökéletesen rátapint ugyanezen forgalom ütőerére.
Több alternatíva közül volt, akivel már épp szerződtek is a járvány előtt, de még épp időben látták meg az épület problémáit. Így kerültek a Ferenciek terére: már a felújított épület egyik üzlethelyiségét nézték, viszont egy másik bolttal kötött kizárólagossági szerződés miatt végül nem tudtak itt nyitni.
Nagyon nem volt mindegy, hol nyitnak üzletet, mondja Varga Zoltán, a Salon de Parfum tulajdonosa. Fotó: Sebestyén László
Aztán jött a járvány, ami jelentősen átírta a bérleti lehetőségeket a piacon. Ma már szerencsésnek tartja magát Zoltán, hogy a körültekintő lokációvadászattal nem közvetlen a pandémia előtt nyitott. A koronavírus után a Párisi Udvarban kiszemelt üzlethelyiség is felszabadult, így végül idén októberben ünnepelhették a Salon de Parfum debütálását – a parfümériához híven a ház kávézójában tartott elegáns megnyitón.
Habár a koronavírust sikerült kikerülni, az üzlet az energiaválság, a ralizó bérleti díjak és a várható gazdasági visszaesés környezetében született végül. Ez természetesen kihívások elé állít mindenkit – ugyan árváltoztatásra a nyitás óta nem volt szükség, a beszerzési áraik az árfolyam és a gyártói oldalon jelentkező infláció miatt nagyjából tíz–húsz százalékkal is ugrottak.
„A beszerzések függvényében kell majd módosítanunk, de nem szeretnénk sűrűn változtatni” – mondja Zoltán, aki szerint a kereskedelmi szegmensben lévő szakmailag megfelelő munkaerő hiánya az egyik legnagyobb probléma most a piacon.
„Nem szeretném csak a turistákra kiélezni az üzletet. A covid alatt már megtapasztaltuk, milyen könnyen el tudnak tűnni a piacról.” Fotó: Sebestyén László
A vásárlóerővel kapcsolatosan már jóval optimistább a Salon de Parfum előtt évtizedekig az illatiparban dolgozó szakember.
„A termékeink iránt érdeklődő vevői körnek vannak olyan tartalékaik, hogy ne essen vissza a vásárlási mennyiség. Ez egy luxus szegmens, az üzletünk kibontakozását, felfutását, márkánk építését nem fogja befolyásolni” – mondja Zoltán, aki hosszú távon az értékesítés egyharmadát külföldi, kétharmadát magyar érdeklődőknek tervezi.
„Szeretnénk egy nagyon stabil magyar vevőkört is – nem szeretném csak a turistákra kiélezni az üzletet. A covid alatt már megtapasztaltuk, milyen könnyen el tudnak tűnni a piacról.”
Nyerő a niche parfüm világ
A niche parfümériák piaca az elmúlt években szárnyalóban van.
Előrejelzések szerint a 2,3 milliárd dollárra értékelt szegmens 2027-re 5,4 milliárd dollárra nőhet.
A szűkebb körnek elérhető, magasabb árcédulájú és az egyediséget hirdető niche-világ az új generációk számára is egyre impozánsabb. Az illatokat ugyanis képesek vagyunk magunkkal azonosítani, és ki akarná egymilliomodikként nyakon önteni magát a Paco Rabanne One Millionnel?
„Ez a trend ráadásul nem csak a magas életszínvonalon élő rétegben figyelhető meg, és már nem is csak az ő kiváltságuk” – mondja Zoltán. Fotó: Sebestyén László
Ez a trend ráadásul nem csak a magas életszínvonalon élő rétegben figyelhető meg, és már nem is csak az ő kiváltságuk, mondja Zoltán.
„A kilencvenes években kezdtem a parfüm világát megismerni. Ha az akkori márkák mennyiségét összehasonlítanánk a mai, tradicionálisnak számító márkák számával, óriási különbséget látnánk. Egy nagyobb brand már a sikeres parfümvonalán belül is több iterációval jelenik meg a piacon. A jómódúak pedig már inkább a különlegességek felé kacsingatnak, egyértelműen ebbe az irányba mozdul a piac is.”
Magyarországon is egyértelműen virágzik a szegmens, ezt talán a niche parfümökkel foglalkozó boltok számossága is szépen visszaigazolja. Hogy elbír-e még egyet – a Salon de Parfumöt –, Zoltán helyeslően bólint. Itt kicsit másképp értelmezhető a verseny, hiszen szinte mindannyian más és más márkakínálattal rendelkeznek.
„Olyan termékeket tartunk az üzletünkben, amik kizárólag nálunk elérhetők. Nem ütköznek az érdekeink, és amikor kiválasztottuk a portfóliónkat, az egyik legfontosabb szempont volt az exkluzivitás.”
Szigorú követelményeknek kellett megfelelni
Bois 1920, Chabaud, Essential, J. F. Schwarzlose, Pierre Guillaume, Profumum Roma, Salle Privée, Valmont, Yvra – kiemelkedő szortimenttel sikerült nyitni a remekül berendezett üzletet.
Az egyes márkákkal Zoltánék hosszabb egyeztetési folyamattal szerződtek – kihívás volt bizonyos esetekben, mondja, a luxusiparban különösen szigorú feltételeket szabnak a megjelenésről, üzletkialakításról és ajánlott dizájnbútorokról. Sokszor még a boltokban kapható másik márkákat is szondázzák az anyavállalatok, és ha nem tetszik nekik, milyen társaságban kínálják őket, nem forgalmazhatják tovább a termékeiket.
A svájci Valmont gyakorlatilag a világ minden fontosabb pontján jelen van, de rendkívül szelektívek. Fotó: Sebestyén László
Az egyik legnagyobb büszkeség ilyen szempontból talán a Valmont svájci kozmetikai luxusbrand megjelenése. A parfüméria társterületeként tekint a prémium kozmetikai termékekre, ezért szerette volna megnyerni az illusztris Valmontot. Ők gyakorlatilag a világ minden fontosabb pontján jelen vannak, de rendkívül szelektívek.
„Reptereken, duty free boltokban, nagyobb parfümériákban és drogérialáncokban nem jelennek meg. Kifejezetten az exkluzív környezetet célozzák, ezzel is növelve a termék minőségi imázsát.”
Ez a fajta exluzív környezet érzése – a luxusparfümök illatmámora mellett – lengi körbe a Salon de Parfum kis üzletét a Párisi Udvarban is. Persze a luxus szegmensben szintén elengedhetetlen az online tér (ezért természetesen webáruházukban is forgalmazzák a termékeiket), de az üzletbe lépés élményét nem adja vissza az interneten való kattintgatás.
„Az illatmegismerés mindig onnan indul, hogy magadra fújod – mondja Zoltán. – Ezért is fektetünk nagy hangsúlyt az üzletünkre.”
3+1 parfüm, ha még karácsonyi ajándékot vadásznál
Illatrajongóként a Salon de Parfum megnyitóján lelkesen szimatolom végig a niche parfümök igényes sorát. Már itt eldöntöm, melyik a kedvencem, Zoltánnal való interjúnk után pedig Lipovszky Csenge illatesztéta segít kiigazodni egy-egy kreáció mögöttes tartalmában.
Lipovszky Csenge illatesztéta. Fotó: Sebestyén László
Első, kellemesen akvatikus illatként a Pierre Guillaume Swim/Sx parfüm fog meg, frissességével abszolút nyerő lehet a hétköznapokra ez az illat.
„Azért is zseniális, mert nincs benne az a nagyon sós, algaszagú akvatikus formula. A legvégére bújtatja el egy szép, bőrközeli állapotban. Az intimből közelít, a bőr melegségét és intimitását sugalló illat – az ápoltság jut eszembe róla. Nem kifelé hirdet, hogy ki az illető, hanem sokkal inkább a viselőjének szól, mintegy komfortként” – mondja Csenge.
Az abszolút kedvencem a Salle Privée Celluloid Heroes illata lesz a minták szagolgatása után. Hideg, kimért intellektus, stílusos választás a nagyon agyasoknak, mondja az illatesztéta. „Kevésbé a szívnek, sokkal inkább az elmének és az intellektusnak szól. Ha én a barokkosat, szürrealistát keresem a parfümökben, ez nekem a kubizmust testesíti meg.”
Fás, férfias illatok kedvelőit biztosan rabul ejtené az YVRA 1979 – citromolaj, bergamot, cédrus és guajakfa harmóniája jelentkezik a szimatnál. „Ebben már több a szív, kis dohány is megcsillan, kacsingat az érzéki-érzékelési oldal felé.”
Lipovszky Csenge illatesztéta szerint illatfronton nem túl bevállalósak a magyar férfiak, mondván, beskatulyázzák őket. Fotó: Sebestyén László
A három, nekem kedves illat bemutatása után Csengét kérdezem, illatesztétaként melyik győzte meg a legjobban az üzletben elérhető választékból. Oda érkezünk, ahonnan indultunk: a párizsi parfümőr, Pierre Guillaume Ispartáját (65 500 forint, 100 ml) emeli le a vitrinből. A török rózsa gyönyörű illata az elegáns, markáns hölgyek kitűnő, időtlen választása – vagy, mondja Csenge, akár férfiaké is. „Simán, ha a magyar férfiak vállalkozó kedvűbbek lennének. Még nem mernek ilyet hordani, mert azt gondolják, beskatulyázzák őket.”
„De volt szerencsém ismerni egy embert, akinek négy fia volt, akhal teke lovakat tenyésztett, és bár nála férfiasabb jelenséget keveset láttam a mai napig, volt mersze jázmint is használni. Szép egyensúlyt teremtett.”
Borítókép és fotók: Sebestyén László
