Egyre erőteljesebb a turisták lepte kis- és nagyvárosok, látványosságok közelében élő közösségek hangja. Elegük van a „rossz turistákból”. Tiltakozások, kitiltások és új rendszabályok a nagyvilágból.
Ahogy Ibiza és Mallorca is elkezdett nemet mondani az érkező partyturisták áradatának, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a világ legnépszerűbb utazási célpontjainak igényei és elvárásai is változni kezdtek.
Kevés nyilvánvalóbb üzenetet írhattak volna ki plakátjaikra a Kanári-szigeteken tiltakozó tömegek áprilisban annál, mint hogy „Turista: tiszteld a földemet!”. Ahogy az északi féltekén közeledik a nyaralások szezonja, úgy növekszik a népszerű turisztikai célpontok közelében élők ellenérzése is a turistákkal szemben. Európa sűrűn látogatott nagyvárosai, Barcelona, Athén és Málaga lakói is beálltak már a sorba – írja a BBC Travel.
Mit akarnak és mit nem
A helyieknek elegük van és tudják, mit akarnak: olyan látogatókat, akik a helyi boltokban költenek, akik a lokális gazdaságot lendítik fel és mindeközben tisztelik a helyi kultúrát és a természetet. És azt is tudják, mit nem akarnak: részegeseket, akik vállalhatatlanul viselkednek és negatív hatással vannak a helyiek életére. Akik olcsó sört isznak a strandon, aztán a homokban hagyják az üres sörösdobozt és a leszúrt cigicsikket.
Carine Ren, az Aalborgi Egyetem turizmuskutató professzora szerint mindig is voltak rosszul viselkedő turisták, csak most mintha többen lennének, mint valaha.
„A mozgásban lévő emberekre mindig is kívülállóként tekintettek. Az utazás együtt jár kultúrák és eszmék találkozásával és ütközésével. Igaz volt ez a 17-19. százai Grand Tourok idején és igaz ez most, a tömegturizmusban is. Egy dolog változott: a mennyiség.”
The Grand Tour
Először I. Erzsébet (1558–1603) kezdte arra ösztönözni az udvarához közel álló fiatal nemesembereket, az angol arisztokraták gyermekeit, hogy induljanak európai körutazásra, keressék fel a kor kulturális központjait jelentő városait.
Sűrűsödő intézkedések
Idén Barcelona hozott meglepő döntést: a Google Mapsről eltávolíttatták egy helyi busz menetrendjét, hogy a turisták ne tudjanak róla, ne zsúfolják tele és ne szorítsák le az idős helyieket. A spanyol Baleár-szigetek, ahol olyan bulihelyekként elhíresült városok vannak, mint Ibiza és Magaulf, az alkoholfogyasztást korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy visszaszerezzék az irányítást az utcák felett.
Velencében idegenforgalmi napijegyet kell fizetniük az egynapos látogatóknak, hogy fékezzék a beáramlásukat – bár nem éppen a kitűzött hatást érték el vele. Bali is új idegenforgalmi illetéket vezetett be, miután a látogatók szent helyeket gyaláztak meg és tiszteletlenül viselkedtek.
Ahogy folytatódik a turizmus világjárvány utáni fellendülése, folyamatosan dőlnek meg a látogatói rekordok. Az Utazási és Turisztikai Világtanács rekordévet jósol a turizmus számára 2024-ben. Spanyolországba, ahol tavaly 85,1 millió nemzetközi látogatót regisztráltak (az egy évvel korábbihoz képest 19 százalékos növekedés), várhatón még többen utaznak idén. Az idegenforgalmi hatóságok örülnek a fellendülésnek, de nincs ezzel mindenki így.
Az a kérdés kinek hoz pénzt
„A vita valójában nem arról szól, melyik turista a jó turista. Hanem arról, hogy biztosítani kell, hogy a helyi emberek hasznot húzzanak a turizmusból” – mondja Sebastian Zenker, a Copenhagen Business School fenntartható turizmussal foglalkozó munkatársa. „A Kanári-szigeteken a lakosság egyharmada a szegénység peremén él. A turizmus óriási bevételt jelent ezeknek a szigeteknek – de ki kap belőle? Nem lehet azt mondani, hogy mi csak a jól viselkedő, csendes és pénzt költő turistákat akarjuk fogadni. Az a kérdés, hogy hova megy a pénz. Jelenleg a lakosság nagy része nem részesül belőle.”
„Ha a helyieknek jó megélhetést biztosít a turizmus, látják az ebből származó infrastrukturális fejlesztéseket, amiket aztán ők is használhatnak – akár kedvezményesebb áron is, mint a turisták – , akkor beszélhetünk egészséges együttélésről.”
Antje Martins, a Globális Fenntartható Turisztikai Tanács (Global Sustainable Tourism Council – GSC) munkatársa szerint jó menedzsment kell, nem „jó turista”.
„Ha a helyiek a turistákra és a viselkedésükre panaszkodnak, az nem a turistákról szól. Azt jelzi, hogy a turizmusmenedzsment megbukott.”
Aggodalmának is hangot adott: ha nő a nyomás, hogy a helyek csökkentsék a befogadott turisták számát, valószínűleg elsősorban a gazdagabb utazók felé fognak fordulni. Ezzel pedig kiszorítják az alacsonyabb kategóriákat a piacról. A kutatók szerint ugyanakkor nincs arra bizonyíték, hogy a többet költők nagyobb mértékben járulnának hozzá a gazdasághoz, sőt.
„Az utazás nagyon jó dolog. Nem akarjuk, hogy csak a gazdagok számára legyen elérhető ez a látókör-szélesítő élmény, de felelős módon kell csinálni. Hogy mindeközben ne tegyük tönkre a bolygót” – fogalmazott Martins.
Van példa az elvárt viselkedés kommunikálásának soft módjára is, ami kiemeli, mi az elfogadható. Izlandon például nem tiltanak, hanem kérnek: hogy az utazók ne hajtsanak le a főútvonalakról, ne használják mosdónak a természetet.
Nem lesz hova menni?
„Ha nem kezeljük megfelelően a turizmust és annak hatásait, akkor valójában kivéreztetjük a turisztikai célpontokat. Fenntarthatóvá kell tenni az iparágat, mert ha nem, egy idő után nem marad értékesíthető termék.
Megfelelő odafigyeléssel kell járnunk a világot és segíteni, hogy célpontjaink is életben maradhassanak. Hiszen végső soron a helyieknek ez az otthona.”
Borítókép: A turisták számának korlátozását követelik tüntetõk a Kanári-szigetekhez tartozó Fuerteventura szigetén lévõ Las Palmasban 2024. április 20-án.
