Meglepő célcsoportokra lőnek a dél-európai államok: télre nemcsak a digitális nomádokat édesgetnék magukhoz az alacsonyabb megélhetési költségekkel, de a gazdag nyugat-európai nyugdíjasokat is. A számok is azt mutatják, megéri ezekbe a turistákba fektetni.
Az orosz születésű, de 2016 óta a lengyelországi Gdańskban élő Viktor Varlamov a téli szezonban a spanyolországi Gran Canariából jelentkezik be az online megbeszéléseire. A férfi feleségével és tinédzser lányával költözött a szigetre és két jó oka is volt erre: a meleg mellett az alacsony árak.
Az orosz-ukrán háború kitörése után történelmi csúcsra emelkedtek az energiaárak és nemcsak emiatt, de ennek is köszönhetően rekord szintre emelkedett az infláció szerte Európában. Az energiaárak tetőztek, és most már lefele konvergálnak, de az biztos, hogy az olcsó energiát elfelejthetjük a kontinensen, az árak pedig magasan maradnak – még az orosz energiahordozókról erőltetett ütemben leváló Lengyelországban is.
Varlamov a következő hónapokat még biztosan Spanyolországban tölti. Kiköltözése előtt az 50 éves szoftvermérnök úgy számolt, hogy csak a bérleti díjon 250 eurót spórol havonta,
a rezsire (az internettel együtt) pedig havi 140 eurót kell majd fizetnie. Lengyelországban csak az áramszámlája 200 euró volt az elszálló árak miatt.
A Reutersnak nyilatkozva azt mondta, a valóság felülmúlta a korábbi várakozásait. Nagyokat sétál ebédszünetben a tengerparton és jókat eszik – hiszen a megspórolt pénzből bőven telik rá.
A Kanári-szigetek Spanyolország autonóm tartománya, ahol a helyi vezetés úgy döntött, hogy kihasználja az európai energiaválság okozta helyzetet. A regionális turisztikai tárca összesen 12 országban indított kampányt – köztük amúgy az Egyesült Államokban is –, a cél, hogy a szigeteket hosszú távú úti célként pozícionálják.
Két, egymástól nagyon eltérő célcsoportjuk van: a nyugdíjasok és a digitális nomádok.
„A Kanári-szigeteken nem kell fűteni, magas az életminőség, az egészségügyi ellátás kiváló, vagyis mindent meg tudunk adni az ide látogató idősebb turistáknak és a távmunkásoknak, amire csak szükségük van, miközben hazájukban hideg van és minden sokkal drágább” – vezette fel a kampányt a nyáron Yaiza Castilla, a helyi turisztikai miniszter.
Később egy ágazati konferencián beszélt arról, hogy a vendégtípusok „diverzifikálásával” érhető el, hogy a turizmus ellenálljon a szektort jellemző bizonytalanságoknak, változásoknak.
A Kanári-szigetek büszkén hirdeti magáról, hogy a digitális nomádok egyik menedéke lett, de Castilla nem tart attól, hogy a sziget megtelne, szerinte bőven van még tér a növekedésre és a cél, hogy ezt fenntartható pályán tartsák. A turisztikai stratégiájukat éppen ezért időközönként folyamatosan felülvizsgálják majd a helyi lakosok bevonásával.
A digitális nomád jó turista, és egyre több van belőlük
A munkáltatók egyre rugalmasabbak, nagy lökést adott ennek a covid is, de az újonnan a munkaerőpiacra érkezők sem 9-től 17 óráig tartó irodai munkanapokban gondolkodnak. Önmagában szabadúszóból is több van az európai munkaerőpiacon, vagyis egyre szélesebb az a célcsoport, akinek teljesen mindegy, hogy hol van, amikor dolgozik.
Új elem, hogy
pár éve még a digitális nomádok 85 százaléka egyedül érkezett a szigetre, most a harmaduk vagy a párjával vagy a családjával jön.
Ez nem véletlen: az itt dolgozó távmunkások átlagéletkora is emelkedett: egyre inkább a 30-40-es korosztályból kerülnek ki, vagyis olyanok, akik tervezik, vagy már túlvannak a családalapításon.
A helyi adminisztráció szerint a távmunka a németek (27%) és a britek (12%) körében a legnépszerűbb, de a régiónk is képviselteti magát az élmezőnyben: a Gran Canariára érkező távmunkások 8 százaléka cseh.
A hosszú távra a szigetre érkezők a helyi turisztikai minisztérium szerint átlagosan 3171 eurót (közel 1,3 millió forint) költenek per fő, per utazás, ez 2021-ben összesen közel 150 millió eurós bevételt hozott a tartománynak. Az összes turisztikai bevételnek ez csupán valamivel több mint 2 százaléka, de bőven van benne növekedési potenciál.
A Nomad List becslései szerint a Kanári-szigetekre idén nyárig több mint 35 ezren érkeztek távmunkások, vagyis a növekvő trend kitart és az év első felében csak innen 110 millió eurós bevétele származhatott már a helyi turizmusnak. Érhető, hogy a helyi kormány is meglátta ebben az üzleti potenciált.
Busásan megéri minden cent, amit az ezüst turisták idecsábítására költenek
De új célpiacot jelentenek az „ezüst turisták”, ahogy Yaiza Castilla (képünkön), a helyi turisztikai miniszter az 55 év feletti vendégeket hívja. Ők jellemzően módos, nyugat-európai nyugdíjasok.
A legfontosabb célpiac itt Nagy-Britannia és Németország, utána jönnek a skandinávok. De mi értelme hirdetésekkel a szigetre csábítani őket? A helyi turisztikai tárca adatai szerint ők nagyon is értékes vendégeknek számítanak:
átlagosan 50 napot maradnak (a 9 napos átlag tartózkodással szemben) és az átlag 1137 eurójához képest összesen 2907 eurót költenek el a szigeteken.
Ez a réteg ráadásul nagyon aktív, sokat utaznak a szigetek között, látogatják a turisztikai látványosságokat, költenek az éttermekben és borászatokban – és nagyon szívesen járnak vissza. Vagyis megéri őket a szigetre csábítani. Nagyjából 350-400 millió euró közé tehető, amit itt hagynak évente.
A Kanári-szigeteken úgy számol a kormány, hogy az idei évet 14 millió turistával zárják, ez pedig még mindig 6 százalékkal alatta van az utolsó, covid előtti évnek, 2019-nek. A szektor bevétele mégis emelkedett, 17 milliárd eurós forgalommal zárhatnak. Ebben persze benne van az infláció is. De az alacsony energiakitettség miatt ez jóval alatta van a brit vagy a német mutatónak.
Eleve a spanyol infláció négy hónapja folyamatosan csökken, novemberben csupán 6,8 százalék volt.
Novembertől jövő márciusig a légitársaságok összesen 9,4 millió utast hoznának a szigetekre a meghirdetett járataikon, ez több mint 30 százalékos emelkedés éves alapon.
A már idézett Castilla szerint
elkötelezettek abban, hogy menedéket nyújtsanak az Észak- vagy Közép-Európából a jóléti korlátozások, a rossz idő és a magas energiaköltségek elől menekülőknek.
A tartomány gazdaságának számos területére kihat, hogy hosszú távra többen maradnak: a külföldieknek nyitott iskolákba több gyermek jelentkezett idén, ahogy a co-working irodák kihasználtsága is magasabb. Castilla és csapata azon dolgozik most, hogy ebből a felívelő trendből minél több ágazat részesülhessen.
A görögök és a portugálok is várják az energiaárak elől menekülőket
Persze nem csak Spanyolországban látták meg az üzleti potenciált. A görög GDP 2021-ben 6,5 százalékkal nőtt, az élénk belső keresletnek és a vártnál jobb turisztikai szezonnak köszönhetően. A szektor 8-9 százalékát teszi ki a görög gazdaságnak.
Szeptemberben Vassilis Kikilias, görög idegenforgalmi miniszter személyesen látogatott Ausztriába majd a skandináv államokba, hogy a téli hónapokra népszerűsítse Görögországot. A görög kormány célja, hogy minél jobban megnyújtsa a turisztikai szezont. Idén szeptember-októberben a szektor kimagaslóan teljesített, a nyárhoz hasonlóan.
Az energiakrízisnek köszönhetően a fenntarthatóság a turizmusban is erős hívószó lehet. Ez a görög szektorstratégiának is része, Tilos szigetével pedig már most, mint a zöld sziget roadshow-zik Kikilias, hiszen napelemeinek és szélturbináinak hála a népszerű célpont energiafüggetlen, és ez az árakban is érződik.
Azért még nem ez az általános
A digitális nomádokat egyre több európai országban látják szívesen, így számukra sok helyen külön vízumot is kiadnak (Görögország például nemrég indított erre programot). A globális versenyben a relatíve szigorú bevándorlási szabályok miatt Európa hátrányban van, de van elég erőforrás bőven az 500 milliós közösségen belül is, ahogy azt Varlamov esetében is láttuk.
Azok, akik megengedhetik maguknak, hogy bárhonnan dolgozzanak, jellemzően magasan képzett szakemberek az IT vagy a kreatívipar területéről, magas jövedelemmel. Ki ne akarna ilyen turistákat minél hosszabb ideig vendégül látni?
Ebben a versenyfutásban Portugália is részt vesz, ők is kampányt indítottak és nagyon optimisták a skandináv turistákkal kapcsolatban. Nem alaptalanul.
A HomeToGo lakásbérleti keresőmotor által a Reuters számára gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a tavalyi évhez képest az olyan országokból, mint Nagy-Britannia, Németország és Hollandia, 36 százalékkal, 13 százalékkal és 3 százalékkal nőtt a Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában található téli szállások iránti kereslet.
A mediterrán menedékek így is csak a kimagasló jövedelemmel rendelkezők számára elérhetőek – Nagy-Britanniában vagy Skandináviában is komoly kiadást jelent a társadalom nagy részének a magas infláció. A brit kiskereskedelmi adatokból, például az látszik, hogy a többség inkább elektromos takarókkal vagy újfajta fűtési megoldásokkal kísérletezve próbálja meg átvészelni a hidegebb hónapokat.
Persze a rezsimenekültekre játszó mediterrán országoknak így sem kell aggódnia. Európa felkészült ugyan erre a télre, ami minden jel szerint enyhe lesz. A gáztározók ugyanakkor ki fognak ürülni, a technológiaváltás pedig nem fog egy-két év alatt megvalósulni, a következő tél lehet, hogy még keményebb lesz, mint a mostani. A magas szinten stabilizálódó energiaárak és költségek pedig továbbra is arra késztethetik majd a kontinens hidegebb felén élőket, hogy egy időre a déli partok mellé költözzenek.