Két évtizede már Magyarországon is tombolt a telefon láz. Az akkor domináló, csúcson lévő márkák sorsa igen eltérően alakult: egyesekre dicsfény, másokra sötét, keserű vég várt. Jöjjön néhány konkrét példa, színpadon a Nokia, a Sony-Ericsson, a Siemens, a BlackBerry és a többiek!
A kétezres évek elején már a vak is láthatta, hogy a mobiltelefonok kora eljött! E termékcsalád ki tudott törni a gazdagok börtönéből, és átszivárgott a szélesebb társadalmi rétegek mindennapjaiba Magyarországon is.
Amíg egy évtizeddel korábban csak az üzletemberek, politikusok és köztisztviselők egy szűk csoportja használt ilyen eszközt, addig 2003-ra már nem számított szokatlannak, ha egy diák vagy bolti eladó is mobilozott. sőt. Az irígyelt „bunkofon” tömegtermékké vált.
Ebben az évben globálisan 533,4 millió készülék fogyott, ami 23,3 százalékos növekedést jelentett az előző évi adatokhoz képest. Ez pedig nem meglepő módon minden idők legjobb eredménye volt a maga korában. Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy tavaly mintegy 1,3 milliárd telefon talált gazdára. De a piac nem csak emiatt volt más, mint manapság.
20 év alatt sokat változott a mobil univerzum.
Egyrészt az okosnak nevezett telefonok már megjelentek, de egyáltalán nem olyanok voltak, mint a 2023-as rokonaik, és csak egy egészen szűk szeletet tettek ki a hatalmas tortából, hiszen összesen csupán nagyjából 10 millió ilyen készülék fogyott. Másrészt pedig szinte teljesen más vállalatok uralták ezt a szektort, ebben a cikkben pedig pont rájuk fókuszálunk.
Tehát azt vizsgáltuk meg röviden, hogy mi lett azokkal, akik 2003-ban a Mobiltelefónia nagy királyai és hercegei voltak.
Nokia
Kezdjük a legnagyobb császárral! Manapság ez már szinte elképzelhetetlennek tűnik, de 2003-ban a Nokia volt a legerősebb szereplő, 33,6 százalékos piaci részesedéssel, és az okostelefonok közül is a finn cég adta el a legtöbbet. Ebben az évben jelent meg a Nokia 1100, ami minden idők egyik legsikeresebb telefonjának számít, mind a mai napig.
A Nokia volt a legnagyobb király, köszönhetően az ilyen telefonoknak.
A cég még 2011-ben is piacvezető volt, hogy aztán egy évvel később már alig pár százalékra zsugorodjon a részesedése. Ennek számtalan oka volt, amik közül kiemelkedik, hogy a konszern vezetése nem hitt az Androidban és az érintőképernyőkben, ráadásul a marketingjük is botrányos volt, a szörnyűséges fejlesztési stratégia mellett.
A legendás “Mátrix Telefon”. A fél világ ilyet akart akkoriban.
2013-ban pedig az anyacég a telefonos szekciót el is adta a Microsoftnak. A redmondi óriás sem tudott semmi érdemlegeset kezdeni az egykor gyémántként csillogó branddel. 2017-ben a HMD Global szerezte meg a telefonokra vonatkozó névhasználati jogokat.
Ez a kapcsolat ígéretesen indult, de néhány komoly kudarc után idénre végképp világossá vált, hogy a Nokia jó darabig nem lesz tényező a mobil fronton.
Ennyi maradt a dicsőségből. Ekkora volt idén a HMD-Nokia stand a világ legnagyobb mobil expóján.
A termékek egyszerűen nem jók, a választék kicsi, a vállalat pedig gyakorlatilag semmi extrát nem kínál. Szomorú látni a Nokia bukását, tényleg olyan, mint egy egykori boxvilágbajnok, aki a vébé címe után húsz évvel egy külvárosi kuplerájban kidobóskodik.
BlackBerry
Ez is szívfacsaró történet lesz! A kanadai RIM (Research In Motion) 1999 dobta piacra első, BlackBerry márkájú okostelefonját, amely a beépített billentyűzetének, és okos funkcióinak, valamint ultra biztonságos operációs rendszerének köszönhetően hamar feltűnést keltett.
A BlackBerry nagyon menő volt a maga idejében. Kép: RIM
A brand hamarosan a topkategóriás üzletemberek és politikusok egyik kedvencévé vált, és sokáig megkerülhetetlen szereplőnek számított a smart szegmensben.
Aztán a 2010-es évek elejére kicsúszott a lábuk alól a talaj.
A vállalat vezetése nem bízott az Androidban, erőltették a saját rendszerüket, erre pedig nem voltak vevők a felhasználók nagy számban. A rossz döntések gödörbe sodorták a céget, ami végül katasztrófához vezetett. A csőd elkerülése érdekében a telefonok névhasználati jogát értékesítették, de ezt is a legkevésbé elegáns módon tették.
A BlackBerryt nem sikerült megmenteni. Erre a vonalra már nincs igény .Kép: TCL
A dél-ázsiai régióban az Optiemus Infarcom szerezte meg, Indonéziában a Merah Putih nevű cég, a világ többi részén pedig a gigantikus kínai TCL konszern. Az ilyen megoldások általában rossz véget érnek, és itt sem történt másként, hiszen igazán senki sem érezte magáénak a brandet, és 2022-re mindenki le is mondott róla. A szépen induló BlackBerry telefonok története gyászos véget ért.
Siemens
2003-ban még a negyedik legerősebb piaci szereplő volt 8,5 százalékos részesedéssel, azonban ez nem hatotta meg a német anyacéget. Az ugyanis nem kívánt foglalkozni a telefonokkal, így a részleget 2005-ben eladta a BenQ-nak. A tajvani cég azonban nem akart vagy tudott érdemben kezdeni a branddel. Egy darabig futottak a BenQ-Siemens név alatt telefonok, de ezek nem zavartak sok vizet.
Sony Ericsson
2001-ben bútorozott össze az iparág két erős embere, hogy együtt vegyék fel a harcot a Motorolával, Nokiával és az egyre izmosabbnak tűnő Samsunggal. Így született meg a Sony Ericsson márka a svéd és a japán cég nászából.
A közös lónak hamar túrós lett a háta.
A koncepció az volt, hogy a svédek hozzák a több évtizedes telkó tapasztalatukat, a Sony pedig a tömeggyártással és marketinggel kapcsolatos tudásukat, és együtt majd leigázzák a világot
Ez egy darabig reális tervnek is tűnt, hiszen az első években kifejezetten menő modellekkel rukkolt elő a közös vállalat. Azonban az érintőkijelzős-okostelefonos trendeket borzasztóan benézték, és az évtized végére elvesztették kicsit a fonalat, aminek köszönhetően a fogyasztók jó része is elfordult tőlük. Az együttműködés 2012-ben végül különösebb csinnadratta nélkül véget ért, amikor is a Sony kivásárolta az Ericssont a közös bizniszből, és ezzel együtt a márka is megszűnt.
Alcatel
Az Alcatel egy kicsit kakukktojás, hiszen a márka globálisan nem játszott már komoly szerepet a kétezres évek elején, viszont Magyarországon nagyon népszerűnek számított, úgyhogy itt a helye.
Viszont 2003 volt az utolsó éve az eredeti, francia tulajdonosánál a telefonos divíziónak.
Egy esztendővel később ugyanis az Alcatel-Lucent és a TCL konszern megállapodtak egy közös mobilos vállalat létrehozásáról, 45 és 55 százalékos tulajdonrésszel. Egy évvel később pedig a TCL ki is vásárolta az üzletből a francia társát, így tehát a kínai holding tulajdonába került a márka. A TCL egy darabig próbálkozott sikerre vinni a brandet, azonban túl sok sikert nem értek el vele.
A jellegzetes Alcatel dizájn. Kép: Reddit
Egy idő után úgy döntöttek, hogy inkább a saját márkás készülékekre fókuszálnak a magasabb kategóriákban, az Alcatelt pedig a belépő szintű, azaz olcsó, kis tudású modelleknek tartották fenn. De a jelenlegi állás szerint az Alcatel története évtizedek után mára véget ért, hiszen tavaly csak egyetlen modellt mutattak be, idén pedig nem is jelent meg új Alcatel telefon.
Motorola
A Motorola az első pillanattól kezdve évtizedeken át a világ egyik legnagyobb mobiltelefongyártójának számított. 2003-ban a cég például még globálisan a második legerősebb szereplő volt a Nokia mögött 14,1 százalékkal. 2010-re azonban az ötödik helyre csúszott vissza, és 4 százalékra esett a részesedése.
Ez a telefon legalább akkora klasszikus, mint a Hattyúk tava.
A negatív spirálból nem tudott kikecmeregni az amerikai cég, amely komolyan veszteségessé vált.
A Motorola 2012-ben eladta a mobil divízióját 12,5 milliárd dollárért a Google-nak, amelynek hatalmas tervei voltak a márkával az iparágban. Azonban csúnyán benézték a dolgot, és hamar kiderült, hogy az általuk kitalált koncepció életképtelen. Szűk két évvel később tovább is adták a Motorola Mobility-t 2,91 milliár dollárért, durván 10 milliárd dolláros veszteséggel a Lenovónak.
A Motorola márka marginálissá vált mára.
A kínai vállalatnak komoly szándékai voltak és vannak a branddel. Gőzerővel próbálkoznak mind a mai napig, színre léptek innovatív modellekkel is, például most télen bemutattak egy széthúzható kijelzőjű terméket, és van széthajtható képernyőjű készülékük is. De az erőfeszítések nem jártak különösebb sikerrel.
A Motorola csak az amerikai piacon ért el eddig értékelhető eredményeket, de globálisan súlytalannak számítanak jó ideje. Tehát a hősi idők sikereit nem sikerült megközelíteni.
Samsung
A Samsung az egyetlen márka, amely húsz éve is tényező volt, és nem bukott el, nem vált marginálissá, sőt. A cég gyorsan kapcsolt, és hamar rájött, hogy a jövő az Androidé, illetve az érintőképernyős mobiloké.
Samsung kagylómobil kinyitva.
A cég 2003-ban harmadik volt, és ezt a pozícióját sokáig megtartotta, sőt, a 2010-es évek elejétől kezdve a piacvezető pozícióért küzdött, amit el is ért, folyamatosan harcolva az Apple-vel az első helyért.
Ennek hátterében az áll, hogy iszonyatos összegeket fordítottak a fejlesztésre, a gyártási kapacitás növelésére, és jó ideje az egyik leginnovatívabb cég ebben az iparágban.
Samsung kagylómobil kinyitva.
A vállalat kínálata óriási, a választék a belépő szintű termékektől az über prémium ligás, széthajtható kijelzőjű modellekig terjed. Ahogy állnak a dolgok jelenleg, annak alapján nagyon úgy tűnik, hogy a pozícióik betonbiztosak, és még jó ideig ott lesznek a vezető gyártók között.
LG
Az LG 2003-ban ott volt a meghatározó cégek között, és ott is maradt egészen 2016-ig. A cég azonban ezt követően egyik zsákutca után a másikba fordult. Az elhibázott fejlesztési stratégiának köszönhetően az értékesítési adataik bezuhantak ezt követően.
Az LG mobil divízióját sajnos kifilézték.
Egymás után mutatták be a később bukásnak bizonyult készülékeket, amelyek közül az utolsó az extrém külsejű LG Wing volt.
2021-ben végül a dél-koreai konszern vezetése úgy döntött, hogy nem finanszírozza tovább a veszteségeket, és lehúzták a rolót. Ezzel pedig egy több évtizedes történet ért véget, meglehetősen csúnyán.
Apple
A végére hagytuk az igazi kakukktojást. Egy telefonos válogatásban muszáj megemlíteni az Apple-t, hiszen a cég 15 éve, az iPhone bemutatása óta megkerülhetetlen szereplőnek számít a telefonos fronton, és jelenleg is az egyik legerősebb versenyző.
És hangozzék bármilyen furán, de tény: Az Apple 2003-ban még nem rendelkezett telefonnal, hiszen a cég az első készülékét 2007-ben mutatta be.
Hősi idők voltak.
Végszóként csak annyit: A 20 évvel ezelőtti versenyzők közül alig maradt valaki mára. Az példájuk intő lehet, emlékeztethetnek mindenkit arra, hogy ebben az iparágban nagyon könnyű a magasból a mélybe zuhanni.
