Az nem is lehet kérdés, hogy magára rántja a tekintetet a Philips OLED807 tv, ugyanis működés közben állandóan változó, látványos színes aura veszi körbe a képernyőt az egyedi Ambilight technológiának köszönhetően. Megnéztük, hogy mennyire idegesítő ez hosszú távon, illetve hogy milyen a kép, a hang, azaz “tévéként” mennyire állja meg a helyét ez a meglehetősen szokatlan termék.
Amikor a Philips a tévés részleget, és ezzel a névhasználati jogokat, illetve szabadalmakat 2013-ban eladta a hongkongi, hatalmas kijelzőgyártó kapacitással rendelkező TP Visionnek, sokan meg voltak győződve arról, hogy a komoly múlttal bíró márkának ezen a piacon ezzel le is főtt a kávé. Azaz, hogy sok más régi nagy névhez hasonlóan legjobb esetben is csak gagyi, “alsó polcos” modellekre fogják ráragasztani a Philips matricákat.
Azonban a kétkedőknek nem lett igazuk, hiszen az új tulaj a lehető legnagyobb gondossággal bánik a branddel mind a mai napig. Azaz megtartotta a holland központot, az ottani munkatársakat, és biztosítja a stabil anyagi hátteret, azaz pénzt és energiát nem kímélnek, hogy a Philips név alatt elérhetőek legyenek prémium kategóriás, ultrainnovatív, új technológiákkal teletömött televíziók is.
TV glóriával
Papíron ilyen az OLED807 névre hallgató készülék is, amely ráadásul megkapta a cég csodafegyverének számító Ambilight technológiát is. A hátlapon LED-ek százait helyezték el mind a négy oldalon, amelyek szó szerint egy fénygömböt varázsolnak a tv köré azáltal, hogy a mögötte lévő felületre vetítik fényüket. Ez már önmagában elég meghökkentően néz ki, de még azt is megoldották, hogy ezek minden egyes pillanatban egyenként képesek legyenek változtatni a színűket.
Tehát ha ott például egy pipacsmezőt látunk a szikrázóan kék ég alatt, amelynek bal szélén egy zöld traktor parkol, akkor a glória felső része kék lesz, kivéve ott, ahol a napocska van, mert az sárga, az alsó része piros, természetesen azt a zónát leszámítva, ahol a traktor parkol, mert az értelemszerűen egy foltban zölden fog derengeni.
Mindez elképesztően figyelemfelkeltő, szó szerint magára rántja a tekintetet, és nem is engedi el egy darabig.
Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy mindez nem válik idegesítővé-e hamar, nem vonja-e el a figyelmet, de a tapasztalataim szerint ilyesmitől nem kell tartani. A fénygömb abszolút hozzáadott értéket jelent, és kicsit olyan érzetet kelt, mintha megnövelnénk a képernyő méretét.
Azt is meg lehet parancsolni, hogy a LED-ek a zene ütemére villogjanak, vagy hogy egy színben világítsanak, így akár egy különleges fényforrásként is bevethetővé válik a tv a szobában. Az Ambilight szuper technológia, amelynél az alapötlet is remek, és a megvalósítás is pazarul sikerült. Nem csoda, hogy a gyártó más készülékei is megkapták, és hogy a cég folyamatosan kalapálgatja ezt az eljárást, amely tényleg képes arra, hogy kiemelje modelljeit, így az OLED807-et is a mostanra óriásivá duzzadt termékóceánból.
A készülék Android TV rendszert kapott, ami nem túl szép, kicsit lassú is, viszont döbbenetes mennyiségű, több ezer applikáció közvetlen elérését teszi lehetővé. Ezek között pedig ott figyelnek a népszerű online streaming alkalmazások is, tehát a Netflix, a Disney+, a YouTube és a Spotify is többek között. Akad rengeteg játék, azonban ezek jó része nem futtatható, mert gyenge a hardver.
Tévének milyen?
Persze mindez sokat nem érne, ha a kép minősége vacak volna, de szerencsére erről szó nincs. Az LG Display jelenlegi legfejlettebb, 4K-s OLED ex paneljével, és a Philips saját, mesterséges intelligenciával felturbózott P5 képfeldolgozó processzorával látták el, és e két komponens remekül képes együtt dolgozni.
A színek ugyanis gyönyörűek, fátyolosságtól mentesek, markánsak és természetesek. A fekete tökéletes, a kontraszt végtelen, jobb tehát nem is lehetne.
Az idén bemutatott OLED ex nagy újítása a korábbinál magasabb fényerő, aminek köszönhetően már a nagy dinamikatartományú, úgynevezett HDR filmek és játékok visszaadása is nagyon látványos. A mozgások visszaadása hibátlan, és a 120 Hz-es képfrissítési rátának, valamint a viszonylag alacsony, 12,4 ms bemeneti késleltetésnek köszönhetően a termék játékra is gond nélkül alkalmas.
Az integrált audio rendszere viszont csalódást okozott. Hanghibákat nem produkált, és a hangerő is megfelelő, és a modell elméletileg rendelkezik beépített mélynyomóval is, azonban ebből semmit sem érzékelni. A basszusok tehát gyakorlatilag hallhatatlanok, és ebből fakadóan a végeredmény fájóan steril, élettelen, művi lesz. Ez általános probléma a mai magasabb kategóriás televízióknál, hiszen a vékony készülékházakban nincs elég hely a megfelelő méretű hangszórókamrának, azonban a Philips OLED807 lefelé lóg ki egy kicsit a mezőnyből.
Szóval aki moziszerű, dinamikus, gazdag megszólalásra vágyik, annak muszáj lesz bevetnie egy jobb külső hangrendszert is.
Megéri?
A megjelenését alapvetően meghatározza az Ambilight, azaz a fényglória, de akkor sincs oka szégyenkezésre, ha ki van kapcsolva. A krómozott talp nagyon jól passzol az éjfekete, hatalmas képernyőhöz, és így az összhatás letisztult, elegáns.
A kijelző ráadásul forgatható, ami manapság kifejezetten ritkaságnak számít, pedig igen hasznos lehet. A Philips OLED807 nálam járt, 65 inches változata jelenleg közel 600 000 forintba kerül.
Ezzel teljesen egy ligában van a hasonló képminőséget produkáló, ugyanilyen méretű vetélytársaival, tehát a nagy extrának számító Ambilight nem dobta meg az árát radikálisan.
A hang minősége lehetne egy picit jobb, de ezt azért vidáman túl lehet élni, mint ahogy azt is, hogy az Android TV okostévé platform nagyon messze van még mindig a tökéletestől. Mindent mérlegre téve ki lehet jelenteni, hogy a Philips OLED807 egy nagyon jó kis tv, amely nem olcsó, de túlárazottnak nem lehet nevezni, ennyit bőven megér.