Furmintév, hárslevelű-hullám, és átmeneti búcsú a nagy vörösöktől. Elmondjuk, mi várható a borvilágban tavasszal, elmesélünk pár sztorit, ajánlunk borokat is, és ezzel elindítjuk a Forbes Jó élet rovatának borajánló sorozatát.
1. Pezsgő
A buborék az utóbbi pár évben már legalább annyira a tavasz és a nyár ünnepe, mint a karácsony és a szilveszter – a szaporodó rendezvények, a borbárok és a pezsgőgyártók visszajelzései alapján. A legutóbbi felmérések szerint ráadásul nem csak a hazai fogyasztás mennyisége emelkedik, hanem a minősége is, tehát átlagosan egyre jobb italokat választunk. A pezsgőkészítéshez elég komoly technológiai apparátus és szaktudás is kell, mégis, a kalandfaktort és fél szemmel a keresletet is figyelve egyre több kis pincészet vág bele a buborékbizniszbe itthon is. Sajnos találkozhatunk még kevésbé jól sikerült kezdetleges tételekkel is, de azért csak legyünk bátrak és kóstoljunk.
Mondok egy példát. A Wassmann borok terén már meggyőzte a piacot – ha valakit mégsem, az csak úgy történhetett, hogy a villányi pincészet összes borát elkapkodták előle. A 2014-es évjárattól azonban pezsgővel is próbálkozik a német házaspár, akik egyébként elsőként alapítottak biopincészetet a Villány-siklósi borvidéken. Vagyis ha tőlük választunk italt, azzal egy biodinamikus flipet is viszünk a választásba, és a körúton belüli barátaink elismerő biccentését is kivívhatjuk. Wassmannék hagyományos champagne-i pezsgőkészítéssel dolgoznak (méthode traditionnelle), ennek eredménye ez a portugieserből készült rozé nyerspezsgő, a Wassmann Morizz Rosé Brut Nature 2014. Maga a boldogság, 5500 forintért.
Még pár kisebb pince, akiknek a pezsgőjét kóstolni kell: Kikelet, Demeter Zoltán, Demetervin, Pálffy, Szent Donát, Ikon, és Légli (bár ez utóbbi nem is olyan kicsi).
Ilyen a tavasz (ok, inkább már a nyár) Bott Frigyes udvarában
2. Hárslevelű
Tavaly a hárslevelűk annyi versenyen és borkóstolón bizonyítottak, annyi borászt és sommelier-t és újságírót (engem is) nyertek meg maguknak, hogy mostanság új divathullámok szagát fújja a szél, legalábbis szakmai körökben. Épp ideje elfelejteni a rozécunamit, a szőlőfajta virágos jegyei úgyis közelebb hozzák hozzánk a tavaszt.
Bott Frigyes Hárslevelű 2015. Miért? Mert az utóbbi fél-egy évben mindig Bott Frigyes borokhoz nyúlok, amikor laza vacsorához, vagy könnyed baráti beszélgetésekre választok – a borcímke-irodalom klasszikus frázisa a klasszikus Bott Frigyes borok esetében legalább tényleg helytáll. A felvidéki borász és fia könnyen elérhető, megfizethető (ez itt 4900 forint), nagyon jól iható, és kifejezetten ételbarát borokat készítenek, úgyhogy én most csak annyit fogok tenni, hogy a téli kadarkavonalról átnyergelek hárslevelűre.
3. A nyomaték kedvéért: még egy hárslevelű
A jó borokkal régebben csak az volt a baj, hogy mire észrevettük őket a boltokban, már el is fogyott belőlük a készlet. Ma viszont már az is előfordul, hogy a nagyon jó (magyar) bor eleve forgalomba sem kerül, mert a világ legjobb éttermei, de legalábbis a budapesti csúcséttermek rezeválják maguknak a teljes készletet. A Tokaj-hegyaljai Gizella Pince borainak esetében mindez hatványozottan igaz. Szilágyi Laci gyakran csak egy-egy hordónyit készít egy-egy remek tételéből, azokat gyorsan a Bortársaságnak adja, aztán már megy is tovább, teszi a dolgát, mi meg mire észbe kapunk, lemaradtunk a legújabb szériáról.
Aki nem követné a borvilág híreit, annak Laciról azt kell tudnia, hogy A 100 legjobb magyar bor című, évente megjelenő bormagazinban tavaly egy száraz hárslevelűvel, a Barát nevűvel, ő került az első helyre. Tripla csavar: a bort Szik Mátyás Örökös Magyar Sommelier bajnok ajánlotta a versenyre, és a lap nyolcéves történetében ez volt az első eset, hogy száraz fehérbor nyert. Mátyás és Laci azért nem bízták a véletlenre: a borász rögtön a harmadik helyet is behúzta egy aszúval, pedig borainak 210 további remek versenytársa volt.
Szil-völgy, Tarcal, lösz, hárslevelű
Láci zászlóvivője a Szil-völgy dűlő. Ez egy frekventált terület, a Tokaj-hegy déli vonalatán található, jó érési adottságokkal, lösz talajjal, alatta dácit tufával. A borász szerint a lösz és a hárslevelű különösen jó párost alkotnak, finom ásványos jellegű borokat adnak így együtt. A Szil-völgyből utoljára melegebb 2012-es évben készült 100 százalék hárslevelű bor (Laci azóta furminttal házasítja). Nagyjából 800 palack az összmennyiség, 5000 forint körül lehetett kapni még régebben. Most a Bortársaság pincéjéből került elő néhány palack, pedig a legvadabb boros rákívánásaink pillanatában sem mertünk volna rá gondolni. Lacival közösen a Tokaji Március egyik mesterkurzusán Gizella Pince Szil-völgy Hárslevelű 2011-est és ’12-est is meg lehet majd kóstolni.
4. Furmint
Furmint év van, ezt állítja a magyar kormány. Hát legyen.
Február utolsó hétvégéjén az év borbálján több mint százféle bort kínáltak (a változatosság kedvéért báli ruhában), de csak egy volt, ami aznap igazán jól esett, és többször is visszatértem hozzá. Remek egyensúly, a még jól csúszik, de már egész komoly kategóriából való, szép a tartása, finom ásványosság érezhető benne. Erre jutottam az este első felében, aztán a második felében kiderült, hogy éppen e bor készítője, a huszonéves Varkoly Ádám nyerte az év fiatal borászthetségének járó Gál Tibor Emlékdíjat.
Varkoly Ádám, a Furmint, meg a jó idő
Ádám 2010 óta készít borokat a családi pincében, és a Király volt az egyik első dűlő, ahol munkához látott. Azóta is erre a területre a legbüszkébb, és ettől várja a legtöbbet. A báli kedvenc, az Árpád-hegy Pince 2015-ös Király-dűlő Furmintja 4500 forint. Aki teheti, kóstolja, és olvasson a hegyaljai Y-generációról a héten megjelenő Forbes Travelban.
5. Búcsú a vörösöktől
Dr. Sümeghy Gyula volt hágai nagykövet azon ritka nagykövetek közé tartozott, aki szívén viselte a diplomatavacsorák italainak kiválasztását – és állítólag sokkot kapott, amikor a hágai követségi italraktárban magyar pálinka és bor helyett csak whiskyt, konyakot, vodkát meg gint talált. Akkor összecsomagoltatta az összes külföldi italt, és sok más mellett a Bodri bikavérjével töltötte fel a készleteket és a fontos hollandok borospoharait.
Ez a sztori is eszembe jutott, amikor hosszabb kihagyás után nemrég a kezembe került a Bodri Pincészet Faluhely Bikavér 2013-asa. Kibontottam, és meglepett, mennyire szépen fejlődik, és hogy mennyire jól tud néha ez is esni (nyáron már úgyis legfeljebb csak bográcsozós vadpörköltezésekhez fog becsúszni egy ilyen nagyobb vörös). Ennek a szép, egységes szekszárdi palackba töltött bornak az ára is remek, 3600 forint körül mozog éppen, és még viszonylag sok helyen elérhető. Az már csak a ráadás, hogy közben megtudtam: márciusban a VinCE Budapest mesterkurzusán maga Sümeghy mutatja majd be több más elnöki és uralkodói bor között. (Ugyanitt egyébként Donald Trump borát az egykori HBO-alapító és UPC-igazgató Kovács Nimród mutatja be, de ott lesz például Elena Batrak is, aki egyenesen a Krím-félszigetről érkezik majd, és a blokád miatt kézben hozza a palackokat a II. Miklós cár alapította pincészetből.)
Ez megint egy remek tavasz lesz.
