A kereskedelmi célú halászat minden természetes vízünkön csak január óta tilos, de a haltenyésztőknek már az elmúlt években is viszonylag jól ment. Jövőre még jobb lesz nekik, és nekünk is.
Júliusi lapszámunk magyartengernyi balatonos cikkel akad még a st(r)andokon, ebben bővebben írunk arról is, hogy miért, mikor, ki tiltotta be a halászatot a Balatonon, és hogy mennyire balatoni az a hal, amit a környék legjobb éttermei azóta az asztalra tesznek. Ugyanitt bemutatjuk a tó egyik legkomolyabb halházát is, a keszthelyit. Ebben az Opten-közleményben viszont arról olvashattok, hogy a keszthelyin kívül vannak még halasok, akiknek megéri komolyan venni. (Nyitókép: Halház Keszthely a Kistücsökben by Orbital Strangers)
A balatoni éttermek és beszállítók – keresd a júliusi Forbesban a standokon!
Bár kevés halat eszünk, a halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások stabil szereplői a hazai cégvilágnak, ráadásul a 2016-os pénzügyi beszámolók alapján nincs okuk panaszra a hazai halászattal és halgazdálkodással foglalkozó cégeknek – állítja Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
| Időszak (év) |
Működő cégek száma (darab) |
Alkalmazotti létszám (fő) |
Éves nettó árbevétel (eFt.) |
Felszámolási eljárás alá került cégek száma (darab) |
Végrehajtás alá került cégek száma (darab) |
| 2012 |
270 |
1 414 |
10 992 306 |
7 |
23 |
| 2013 |
270 |
1 368 |
11 684 731 |
2 |
20 |
| 2014 |
274 |
1 361 |
12 230 667 |
2 |
31 |
| 2015 |
271 |
1 423 |
14 247 364 |
0 |
23 |
| 2016 |
284 |
1 495 |
14 109 609 |
1 |
23 |
2016-ban a főtevékenységként halászatot és halgazdálkodást megjelölő vállalkozások több mint 82%-a adott le pénzügyi beszámolót. Bár a 2015-ös évhez képest a nettó árbevétel visszaesett 14 247 364 eFt-ról 14 109 609 eFt-ra, ezzel együtt a működő vállalkozások száma enyhe növekedést mutat. Ugyanakkor a 2016-os cégfluktuációs index (CFI) az országos 9%-os átlagnál némileg magasabb 13%, elsősorban az új alapítású cégek relatíve magas száma miatt.
Hosszabb időszakot vizsgálva megállapítható, hogy 2012-től a működő vállalkozások száma egy kisebb visszaeséssel ugyan, de növekedett. Ezzel párhuzamosan pedig 2015-ig az árbevétel is évről-évre emelkedett. Az alkalmazotti létszám tekintetében a 2012-2014 közötti drasztikus csökkenést egy mai napig tartó folyamatos növekedés követte. Jelenleg (2017) több mint 1500 alkalmazott dolgozik a szektorban.
Szintén a cégek stabilitását támasztja alá, a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban összesen egy ilyen cég akadt), valamint azon cégek csekély száma is, melyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2016-ban 23 ilyen cég volt, ami a piaci szereplőknek csak 8%-át teszi ki.
Egyébként Keszthelyről is részletesen olvashatsz a nyári Forbesban
2016-ban a piaci szereplők közül 3 cég árbevétele haladta meg az egymilliárd forintot és ezek a vállalkozások adták a szektor összes árbevételének 27,1%-át. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételi sávban 23 vállalkozás található, melyek 52,7%-át hozták az összárbevételnek. A legkisebbek, a 100 millió forint alatti bevétellel rendelkezők, 207 darab cégből állnak melyek a maradék bevételen osztoztak. A szektort érintő árbevétel csökkenés kizárólag ez utóbbi csoportot érintette, ahol összárbevételük a 2015-ös 3 053 745 eFt-ról, 2016-ban 2 828 372 eFt-ra csökkent. Ezzel szemben a másik két szegmens tudta növelni bevételeit.
Kevesebb hal, kevesebb áfa
A közelmúltban több olyan jogszabályi változás is történt, ami alapvetően befolyásolja a piaci szereplők jövőbeni kilátásait. 2016. január 1-jétől a természetes vizek kereskedelmi célú halászati hasznosítása megszűnt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a vizeken „kisszerszámos” halászati eszközökkel folytatott, illetve az ökológiai célú, szelektív halászat továbbra is engedélyezett, de a vendéglátóipart és a kereskedelmi hálózatokat, alapvetően már az akvakultúrás haltermelés látja el.
A másik fontos változás, hogy bejelentésre került a hal áfájának 5%-ra mérséklése 2018-tól, ami lehetővé teszi, egyrészt a pontyexport növekedését, másrészt a halhús árának versenyképessé válását más húsfajtákkal szemben. A hazai halfogyasztás, ami 2015-ben 6 kg körül volt egy főre vetítve évente, bár az elmúlt években enyhén növekedett, még mindig messze elmarad az uniós átlag 20-22 kg-os értékétől. (forrás. MA-HAL 2015 évi jelentése)
A halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások emellett jelentős Európai Uniós támogatásokra is számíthatnak a jövőben. Az ágazat számára a 2014–2020-as programozási időszakban a MAHOP keretében az előző időszakhoz képest 12%-kal magasabb összeg – hazai társfinanszírozással együtt mintegy 15,5 milliárd forint (39,09 millió EUR uniós forrás +12,73 millió EUR nemzeti forrás) – áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználnia. Ezen hatalmas támogatás optimális felhasználása esetén a szektor szereplői számára további növekedési lehetőségek nyílnak meg a jövőben – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
