Isten selejtet nem teremt

 Böjte Csaba tud valamit, amit az eddig Forbes-címlaposok nem tudtak. Megérkezett, beállt a kamera elé (a kettő között 30 másodperc, ha eltelt) és 15 perc múlva távozott. Sokan szerettek volna […]

Bővebben

Így költ egy okos város okosan sportra!

A sportba végtelen mennyiségű pénzt lehet beleönteni, azonban számszerű megtérülése nehezen kimutatható: fontos tehát, hogy a befektetett pénzt költséghatékonyan költsék el. A következő sorozatban hazai és külföldi sportinnovációkat mutatunk be, melyek meglévő infrastruktúrára, alulról, közösségi kezdeményezésekre építkeznek, így csökkentve a beruházások kockázatait és a fenntartási vagy üzemeltetési költségeket, melyek jellemzői a top-down beruházásoknak.

Miért is fontos a közösség a sportban?

A közösség azért fontos a sportban – de minden más területen is –, mert bár fontosak az újévi reform-fogadalmak, azonban a kitartás gyorsan kopik egy ösztönző közeg nélkül, akik akkor is fontosak maradnak, ha edzeni éppen semmi kedvünk. „Mindig is csodálattal néztem a versenyúszókra, mert én a csapat nélkül nem jártam volna le minden hajnalban és este edzésre 20 éven keresztül!” – mondta erről egy interjúban Kiss Gergő olimpiai bajnok vízilabdázó. Ha valaki, ő biztosan tudja, hogy a „…najó, a srácok miatt lenézek!”-típusú motiváció milyen plusz energiákat mozgósíthat egy csapatjátékos számára.

Miért fontos a sport?

A sport fontosságát talán nem kell részletezni, de a két fő „típusa” közötti különbségeket érdemes felvázolni még akkor is, ha ez sokaknak nem hat az újdonság erejével.

  • Az élsport feladata a mozgás, a kihívások népszerűsítése és fontos eszköze önbecsülésünknek is – ami nélkül többek között élsport sem lenne.
  • A szabadidősport pedig a mentális és fizikai egészség megőrzését, a megelőzést, a szellemi kapacitás fejlesztését, az aktív és kiegyensúlyozott társadalom megvalósítását szolgálja. A sportfejlesztés tehát jelentős állami feladat, így különösen fontos a költséghatékonyság, továbbá sportolnia nem csak a tehetőseknek kell, akik meg tudják fizetni a belépőket, hanem az egész társadalomnak; mert minél többet mozog egy nép, annál kevésbé terhelik le az – Európában egyébként szolidáris alapú, azaz jelképes összegért cserébe tulajdonképpen alanyi jogon járó – egészségügyi ellátást.

A sorozat célja tehát olyan

hazai és külföldi példák bemutatása, melyek racionális támogatás mellett jelentős sikereket érnek el a város-, sport- és egészségfejlesztésben.

Az alábbi fejezetben néhány olyan példát mutatunk be, melyek a 60-70-es évek autós közlekedésre épülő városfejlesztési hullám átgondolatlan eredményeit igyekeznek (ki)javítani.

A8ern – Zaanstad – Hollandia

A 24.000 m2-en létrejövő projekt összesen 2,7 millió euróba került, azaz kb. 800 millió forintba; a néhány éve felújított Nehru part hasonló méretű és költségvetésű.

A Zaan folyóra épült holland várost, a 140 ezres Zaanstad-ot a 70-es években egy óriási híd és felüljáró metszette ketté, ami jelentősen megtörte a város addigi életét, hiszen az autóforgalom által keltett zaj,  a hét méter magas pillérek és az alattuk létrejövő űr – melyet később a parkoló autók töltöttek ki – nem éppen az ideális belvárosi hangulatot erősítették. (Archív fotó, forrás: www10.aeccafe.com)

 

A 2000-es évek elején, közösségi kezdeményezésre jött létre az A8ern projekt, mely a helyi lakosok, bolttulajdonosok vágyait és az önkormányzat céljait összegezte. (Fotó: Luuk Kramer, forrás: www.nlarchitects.nl)

 

Közel két év előkészítést követően, 2005-ben a projekt megvalósult; így jött létre a két új keresztutca által három zónásra osztott fedett területen az új városközpont. Fotó: (Luuk Kramer, forrás: www.nlarchitects.nl)

 

A korábban kihasználatlan terület most számos sport és közösségi funkció (park, játszótér, streetball, gördeszka és focipálya, evezős medence, üzletek és szupermarket) mellett hétvégén piacnak, ünnepnapokon pedig városi eseményeknek ad teret. (Fotó: Luuk Kramer, forrás: www.nlarchitects.nl)

 

 

Westway – London / Kensigton & Chelsea

 

A 60-as évek autókra épülő városfejlesztésében az A40-es autópályát London egyik belső kerületén vezették keresztül, mely a pálya alatt 10 hektár (4 Nehru part) holtteret és a helyi lakosok erős ellenállását eredményezte, hiszen napi 45 ezer autó haladt el a nappalik magasságában. A helyiek okkal voltak felháborodva, hiszen egyik napról a másikra tulajdonképpen a budapesti M0-ás autópálya fénye, zaja és pora hullott rájuk, a lakásokat és a köztereket is teljesen élhetetlenné téve. (Archív fotó, forrás: www.westway.org)

 

A négy éven át tartó tüntetéseknek köszönhetően London városa megalapította a Westway Trust-ot, amelynek  feladata az volt, hogy a környezeti károkat enyhítve fejlessze a környéket és a felüljáró alatti holtteret. (Archív fotó, forrás: www.westway.org)

 

A Westway Trust különböző kulturális, oktatási és sportprogramokat szervez az ingatlanok kiadásából befolyó bevételekből. A fejlesztések folyamatosak és továbbra is a lakosság szolgálatában állnak, akik rendszeres visszajelzéseikkel irányítják a környék fejlődését. (Fotó forrása: www.westway.org)

 

Az elmúlt negyven év alatt a vagyonkezelő sportpályákat (10 tenisz-, 8 foci-, 2 gördeszka pálya, mászófalak), oktatási termeket, kereskedelmi egységeket és piacot épített ki az autópálya fedettségét és pilléreit kihasználva. (kép forrása: twitter.com/westwaysports)

 

Ebben a miliőben született a Portobello Pup Up Mozi, kulturális tér és művészpiac is, mely igazi alulról jövő kezdeményezés. (Kép forrása: www.popstore.files.wordpress.com)

 

A vagyonkezelő a 80-as évek óta önfenntartó büdzséjéből számos programot és további fejlesztéseket valósít meg. (Kép forrása: www.westway.org)

 

RUS Lima – Peru / Lima

Az eddigi példákat bár a helyi közösségek harcolták ki, meglehetősen nagyléptékű beruházások voltak. A következő perui példához mindössze 5000 dollárra, néhány tonna használt gumiabroncsra és a művész-közösségek összefogására volt szükség.

A 20. század autós boom-ja a perui fővárost sem kerülte el, azonban az egyéni közlekedés fejlesztése teljesen háttérbe szorította a közösségi formákat, a gyalogos és egyéb közterületeket. A fotó forrása: www.basurama.org

 

A 80-as években az akkori vezetés a fenti problémára reagálva egy óriásvasút építésébe kezdett, mely néhány év múlva félbemaradt. A fotó forrása: www.basurama.org

 

A több kilométer hosszú és kilenc méter széles befejezetlen felüljáró 30 évig üresen állt, amikor 2010-ben a spanyol Basurama művészcsoport kezdeményezésére, a helyi művészek és lakók bevonásával építették meg az átmeneti játszó- és sportparkot. A fotó forrása: www.basurama.org

 

A park hiába volt óriási siker, az önkormányzat a magasvasúti építkezés folytatására hivatkozva két hét múlva beszüntette a működését. A fotó forrása: www.basurama.org

Budapest

Hasonló, bár sokkal kisebb léptékű projektek nálunk is születtek. A Nehru parkban létrejött BMX pályát szakértő közösségek tervezték, melynek a Petőfi híd ad menedéket. Budapesten egyébként számos további felüljáró és az így létrejött holttér található, melyek rendszerint a nagyobb csomópontokat enyhítik (BAH csomópont, a régóta lebontásra váró Nyugati, vagy a Keleti pályaudvar felüljárói), így nem éppen ideális környezet egyik sem a városi életre.

A reptéri gyorsforgalmi útnak azonban vannak lakóövezetet áthidaló szakaszai, melyek remek teret adhatnak néhány, a csapadéktól menekülő sportágnak.

De az autóra épülő városfejlesztés nálunk is jelentős nyomokat hagyott, így valószínűleg számos más hasonló területet találunk a városban.

Mezős Balázs

városkommunikációs szakember, a Budapest Urban Games alapítója

 

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a szerkesztőségét.

 

Borítókép: Christian Chen / Unsplash

Olvasd el A jó élet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő