Nyulak mentésével foglalkozó aktivistaként lett
kisvállalkozó Meier Krisztina, aki tulajdonképpen hazavitte a munkát:
rákosmentei családi házukban rendezte be a Tündérkert Nyuszipanziót, ahol
nyaraló nyúltulajdonosok kedvenceire vigyáz, beteg nyuszikat gyógyít, vagy akár
össze is szoktatja az egymást nem kedvelő tapsifüleseket.
„Japánba akartam menti delfineket menteni, de már 2004 óta voltak nyusziaim”
– kezdi nem mindennapi történetét Krisztina, aki az egyik kis szőrmók halála után érzett gyász miatt kezdett egyre többet olvasni a magyar nyusziközösség facebookos megosztásaiból.
Egyre aktívabbá vált, rövidesen a helyi nyúlmentők kötelékében találta magát: önköltségen hozta-vitte, gyógyította a beteg nyuszikat. Az első pár hét után már a csapat tagjaként vett részt a munkában, gyűjtéseket szerveztek a nyuszik fenntartásáért. A csapat 2015-ben alapította az Első Nyúlmentő Alapítványt, amit Krisztina 2016 óta elnököl.
Meier Krisztina és egy nyuszi // fotó: Sebestyén László
„Rengeteg nyuszival találkoztam és időközben jött a panziózás gondolata. Már 2015-ben elkezdtük a szolgáltatást, hogy vigyázunk nyuszikra, amíg a gazdi elmegy nyaralni.” Krisztinának sok örömet adott a nyusziszitting, hisz amíg az alapítvány által mentett nyuszik többsége sérült vagy beteg volt, a megőrzésre náluk hagyott, egészséges állatkák ellensúlyozták a sok aggódást és küzdelmet.
Lehetne ezt talán még jobban? Hát hogyne: Krisztina állatorvosi szakasszisztenssé képezte magát, majd egyéni vállalkozóként megnyitotta nyuszimegőrzőjét, ahol nemcsak a nyaralni vágyó nyuszigazdik tapsifüleseire vigyáz heteken át, de nyúlgyógyítást, sőt összeszoktatást vállal.
A gazdiknak ketrecet is hozniuk kell // fotó: Sebestyén László
„A nyúl egyébként is társas lény, párban kellene tartani, de ezt nagyon sok nyúl nem tudja, rá kell őket vezetni” – nevet. A delfinmentő álmokat egyébként részben pont az húzta keresztbe, hogy Krisztina szeretett volna aktívan segíteni, az a munka azonban sok esetben inkább állatok szenvedésének részletes dokumentálása. „Nem bírtam volna.”
Nagy segítség a gazdiknak
A Tündérkert Nyuszipanzió Krisztina és családja házában található, általában egy-két hétig vigyáz itt nyuszikra. Azaz, hogy vigyázott – idén a járvány miatt kevesebben utaznak, ennél fogva ez az időszak is lerövidült. A panzió lakóinak többsége visszajáró vendég, a gazdik értékelik, hogy Krisztina valóban ért a nyulakhoz és az állapotuknak megfelelően kezeli őket.
A szolgáltatás ráadásul nem kimondottan drága: a mezei panziózás 1300 forint naponta (ebbe jó idő és a gazdi kérése esetében egy kis kerti szaladgálás is belefér), ezt 500 forinttal lehet megtoldani, ha valaki minden nap szeretne fotót és beszámolót a kisállatáról. Kifutóval 2500 forint a napidíj, az ár azonban nyulanként nem 100 százalékkal emelkedik, két nyuszi esetén például csupán 4000 forint a kifutós napidíj.
Az ellátás teljes // fotó: Sebestyén László
„Egy megbízható nyuszipanzió léte óriási segítséget jelent egy nyúltulajdonosnak, mert a nyulak egészsége meglehetősen érzékeny, ezért elengedhetetlen a szakszerű tartás, máskülönben néhány nap alatt egy korábban teljesen egészséges állat is elpusztulhat” – mondja Straub Ádám egykori újságíró és elvakult nyúlrajongó, aki több cikket is szerzett a témában, sőt Krisztina történetét is ő ajánlotta.
„Amikor az ember szeretne egy hetet nyugodtan nyaralni, egy ilyen segítség gyakorlatilag megfizethetetlen.”
Nyusziluxusra is van lehetőség
Aki szeretne, totális luxust is biztosíthat a nyuszinak, ez esetben az állat szabadon jöhet-mehet, nem lesz megkötés – a félszobás „félluxus” 4000, a teljes nyusziszobás „luxus” kategória 6000 forint naponta. A gazdiknak ezen felül ellátmányt és ketrecet is biztosítaniuk kell (vagy megfizetni ennek extra költségét). Mivel nem mindegy, mekkora helyen vannak épp a nyulak, ezért a panzió férőhelye változó, hisz ha két luxusnyuszi is itt nyaral, akkor értelemszerűen csökken a maximum 25 nyuszifős befogadóképesség.
Fotók és beszámolók is kérhetők // fotó: Sebestyén László
A házban egyébként legfeljebb
öt szoba jelenti a panziót (ekkor Krisztina az emeletre költözik), illetve a
kertben is van három melléképület, ahol az Alapítvány által mentett nyuszik,
illetve mezei nyulak laknak. Mivel az Első Nyúlmentő Alapítvány vadnyulak
mentésével is foglalkozik, sokszor sérült mezei nyulak vagy azok elhagyott
kicsinyei is a házba költöznek – őket, ha minden terv szerint halad, idővel
visszaengedik a természetbe.
A panzió Krisztina bevallása szerint nem termel súlyos milliókat, a kereslet azonban állandó, így kezdettől fogva főállásként foglalkozik ezekkel az állatokkal. Erre szükség is van, mert sokan nem tudják, milyen bonyolult nyulakat tartani. „Elég rövid életűek, ráadásul hivatalosan egzotikus állatnak minősülnek” – magyarázza.
Ha jó az idő, a kertben is lehet szaladgálni // fotó: Sebestyén László
Sokan nem tudják, mekkora felelősség
Úgy látja, sokan nem tudják, mibe ugranak fejest, mikor nyuszitartásra adják a fejüket, hisz nagyon sok furcsa betegséggel kell számolni, amiket a legtöbb állatorvos nem is biztos, hogy felismer. És akkor a sok legendáról, tévhitről még nem beszéltünk, pedig ezekből is akad szép számmal.
„Azonnal forduljunk orvoshoz, amint valami furcsa dolog történik, mert nagyon érzékenyek a nyulak” – tanácsolja. Majd hozzáteszi: könnyen az ember szívéhez nőnek.
„Nehéz őket elveszíteni.”
Fotók: Sebestyén László
