Egyre többször nem jutnak eszünkbe hétköznapi tárgyak nevei, az, hogy mit csináltunk tegnap, hogy hogy hívják a legjobb barátnőnk gyerekét. Ennek hátterében nem csak valami fenyegető betegség állhat: lehet az életünket nyomasztó világesemények (a járvány, a háború) és a stresszes életmódunk következménye is.
Nagy változások idejét éljük: egy világjárvány után kezd visszarázódni az életünk régi-új ritmusába, visszatértünk az irodákba, új körülményekhez kell alkalmazkodnunk, miközben aggasztanak, sokakat félelemmel töltenek el a közeli háború borzalmai. Mindez az idegtudósok szerint rengeteg kognitív energiát igényel, sokkal többet, mint azt gondolnánk.
„Agyunk olyan, mint egy számítógép, amelynek a keresőjében túl sok ablak van nyitva. Ez lelassítja a feldolgozási folyamatot, a memória pedig az egyik első akadozó terület” – idézi Sara C. Mednick idegtudóst, a Kaliforniai Egyetem kognitív tudományokkal foglalkozó professzorát a Wall Street Journal.
Az elmúlt két évben megélt krónikus és kumulatív stressz megtette hatását. Grant Shields, az Arkansas-i Egyetem memóriakutatója által vezetett kutatás szerint azoknál, akik a közelmúltban jelentős stresszt éltek meg, a memória károsodása figyelhető meg.
A stressz negatív hatással van a figyelemre és az alvásra, mely utóbbi nem kielégítő volta szintén károsítja a memóriát. A krónikus stressz konkrétan az agyat károsítja – mondja Shields, aki maga is megtapasztalta már a stressz és a rövidtávú memória közötti kölcsönhatást: épp a stressz kognitív képességekre gyakorolt hatásáról tartott előadást memóriakutatóként 24 diák előtt, amikor nem jutott eszébe hosszú ideje mellette dolgozó asszisztense neve. Az iróniát nevetve nyugtázták a diákok.
Rengeteg információ változatos forrásokból
Már közhelynek számít, hogy „felgyorsult világunkban rengeteg információ zúdul ránk”, de legyünk őszinték, ezt mi magunk idézzük elő, gyakorlatilag teleszemeteljük az agyunkat. Semmire sem lehet igazán odafigyelni, ha közben pörgetjük a hírfolyamot, a feedeket, két találkozó között még gyorsan elolvassuk az aznapi híreket. A szakértők szerint ezekkel megnehezítjük agyunk számára már azt is, hogy rögzítse az emlékeket. Ugyanezért nem emlékszünk a hirtelen előttünk álló kollégára (nemhogy a nevére), amikor korábban csak a Zoomon láttuk az arcát.
Túlterhel az online világ
Ezt tette velünk a karantén
A koronavírus-járvány miatt otthon, a számítógép előtt végzett munka is az emlékek létrejöttét gátolta. Hogyan is emlékezhetnénk egy adott eseményre, meetingre vagy információra, ha minden nap ugyanolyan volt, minden munkához kötődő feladat és beszélgetés ugyanazon a helyszínen, ugyanazon képernyő előtt történt?
„A memóriát az újdonság és változatosság segíti. Amikor minden tapasztalásunk egybeolvad, nagyon nehéz bármelyikre is külön emlékezni” – véli Zachariah Reagh, a Washingtoni Egyetem kognitív idegtudósa, pszichológiával és agytudománnyal foglalkozó professzora.
Természetes memóriavesztés
Abban megegyeznek a kutatók, hogy a memória a korral csökken, de azt, hogy pontosan mikor, nem tudják megmondani: az emberek kognitív képességei különböző mértékben romlanak. Egyes tanulmányok szerint már a 20-as éveinkben kezd el fokozatosan romlani, mások szerint 60 év körülre tehető a leghatározottabb hanyatlás.
Mit tegyünk ellene, hogyan késleltessük?
Több hasznos gyakorlatot javasolnak a szakértők arra az esetre, ha azt tapasztaljuk, túl sokszor felejtjük el, mit ígértünk a meetingen fél órával korábban, vagy hogy hogy hívják a tegnap bemutatott új kollégát. Az agyat lehet edzeni és segíteni neki a figyelésben.
- Hagyjuk abba a multitaskingot! nehéz felidézni valamit, vagy emlékké alakítani azt, amire eleve nem tudtunk odafigyelni, mert több dolgot csináltunk egyszerre. Tedd félre a telefonodat, egyszerre egy dologra figyelj. Próbálj meg egyébként autopilóta módban végzett tevékenységekre, például a fogmosásra is fókuszálni.
- Nyugtassuk meg az agyat! A napi meditáció, a jóga, egy tízperces légzőgyakorlat, egy séta a természetben mind segít az agy összegubancolódott huzalainak kisimításában és rugalmassá tételében. Mednick szerint a társas kapcsolódás – egy beszélgetés, egy ölelés, a szex is csökkenti a stresszt, ezzel erősíti az agy memóriaalkotó képességét.
- Alvás, alvás, alvás! a kielégítő mennyiségű, éjszakánként legalább 6 óra alvásnak mással nem helyettesíthető hatása van, szükség van rá a memória frissülésére, az emlékek rendszerezésére és a regenerálódásra. Míg alapesetben 4 és 7 közötti különböző információt tudunk észben tartani egyszerre, ha nem aludtunk eleget, ez a szám 1-2-re csökkenhet.
- Ne erőltesd! Jennifer Kilkus, a Yale Egyetem professzora szerint abszolút kontraproduktv, ha erőltetjük az emlékezést valamire, ami nem jut eszünkbe. Csak frusztráltak leszünk tőle, emiatt agyunk érzelmekért felelős része veszi át az irányítást az emlékek előhívása helyett. Lépjünk inkább hátra egyet, pihentessük az agyat és próbáljuk meg később.
- Légy jelen! Egyszerűnek hangzik, de mostanság sokaknak egyre nehezebb teljes figyelemmel fordulni a velük szemben ülő és beszélő emberre. Ne csak arra várj, hogy te következz és elmondd a saját véleményedet: erőltesd meg magadat, tedd le a telefont, koncentrálj. Könnyebb lesz így előhívni később az emlékeket és az információt.
