Az Indira van’t Klooster, a neves A10 magazin főszerkesztője által vezetett nemzetközi előzsűri 76 megvalósult épület közül választotta ki a legjobb ötöt, amelyek között találunk kikötőt, családi házat, piacot, erdei hidat és reprezentatív fogadóépületet is. Mutatjuk az épület kategória döntőseit!
Magát a díjat 14 évvel ezelőtt alapította az Építészfórum tavaly október végén elhunyt főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina. Az első eseményt még egy belvárosi romkocsmában dideregték végig, a rendezvény mára egy Európa-szerte egyedülálló, több száz főt megmozgató szakmai ünneppé fejlődött. Ami jól reprezentálja az alapítók célját, azaz közel hozni a szakmát és azokat, akik az épületeket használják. Vagyis mindenkit.
Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő
építész vezető tervezők: Hatvani Ádám, Korompay Attila, Dékány Tibor (sporaarchitects-térhálózat)
Lehet egy kikötő szép? Szerintem nagyon is, de azt is be kell látni, hogy ez az esetek többségében inkább hangulati elem, mint az épületek nagyszerűségéből fakadó valami. A Mosoni-Duna torkolatánál egy olyan áruforgalmi-logisztikai együttes épült, ami a kivételek közé tartozik. Az építészek szerint a tervet egyfelől a kikötői infrastruktúra szigorú rendszere, másrészt a folyó túlsó partjáról a kikötőre visszanéző Szigetköz, a folyó víztükrének játékos mozgása ihlette. Csak egy érdekesség a sok közül: a földszinti irodaszárnyon tetőkert és terasz kapott helyet, amit részben csapadékvízzel ápolnak. Nem ez az első dolog, ami amúgy eszünkbe jutna egy kikötőről.
Fotó: Danyi Balázs
Budaörsi duplex villa
építész vezető tervező: Horváth Dénes (déBert Építészek Kft.)
A tiszta geometria és a természeti környezet játéka, ahol a tömbszerű, szigorú vonalvezetés a kopár dolomit hegyekkel, a sötét fenyvesekkel és a gyümölcskertészettel találkozik. Az épület az illeszkedésben is erős, de a nemzetközi zsűrit a részletek átgondoltsága (és tegyük hozzá: kivitelezése) győzte meg. A környező erdőt visszhangzó olajkezelt tölgy és fenyő, a kívül világos cementszürke, belül törtfehér és csontszín árnyaltokat kapott felületek, a kerámiával burkolt teraszok, a lépcső anyagszerűsége mind ilyen igényes részlet.
Fotó: Danyi Balázs
Újpesti Új Vásárcsarnok és Kulturális Rendezvényközpont
építész vezető tervezők: Bun Zoltán, Bikki István (Firka Éptész Stúdió)
A Szent István tér Újpest talán legfontosabb közösségi tere, amely eddig inkább nézett ki egy harmadik világbeli bazársornak, mint egy világváros piacának. A régi tér rendezésével nem klasszikus piac, hanem egy, a köztérrel kommunikáló kulturális központ, parkoló, köztér és – persze nem mellékesen – vásárcsarnok jött létre. A térszín alatt kapott helyet a teljes üzemi terület, az árudák és az asztalok a térszínen és az első emeleten, a rendezvényközpont, a tetőkert és a lobby a másodikon és a harmadikon. A beton-fém esztétikai kettőssége által uralt épület egyben egy tartószerkezeti bravúr is, az egységes rendszerben 10,6 méteres fesztávú derékszögű raszter vonul végig.
Fotó: Schöff Gergely
Kőzúgó HÍD.ON
építész vezető tervezők: Bíró Árpád, Kovács Károly Lehel, Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert, Szökő Kristóf István
Nehéz róla látványos fotókat készíteni. Sőt, azon kívül, hogy híd, azt is nehéz elmagyarázni, hogy pontosan miért érdekes. El lehet jutni az egyik partról a másikra, jónapot. De az a mély gondolatiság, az az erő, ami ebben a kis építményben van, egyértelműen a döntősök közé sorolja őket. A gyergyócsomafalvai híd építését tizenkét fiatal építész kezdte el 2012-ben, amellyel céljuk a kaláka hagyományának felélesztése volt. A gyönyörű környezetben, a Kőzúgó nevű kis vízesés megtekintésére vagy a patakon való átkelésre a meredek sziklafalak miatt eddig nem sok lehetőség kínálkozott. Az építészek egy régi, Orbán Balázstól származó leírásra támaszkodva egészen szép megoldást választottak: az egykor itt fekvő, három kidőlt fa rajzolatából merítve alkották meg az új fahidat, amelyhez helyi építőanyagot, két szál, egyenként 22 méteres fehér fenyőt használtak fel. Az építmény ösztönzőleg hatott, a település lakói önkéntes munkával befejezték a Kőzúgóhoz vezető meredek ösvény lépcsőit, pihenőhelyeket és padokat építettek. A történet szépsége, hogy a faanyag öt év alatt elfáradt: ekkor az egykori csapat, a ma már építészként dolgozó egykori diákok ismét összegyűltek, amit lehetett, újra felhasználtak – és újra felépítették a hidat. A MÉD egyik pozitívuma, hogy nemcsak a nagy, látványos épületeknek van esélye a döntőbe kerülni, hanem a nemzetközi trendeknek megfelelően az ilyen alig látható, kis építményeknek is.
Graphisoft Park fogadóépület
építész vezető tervezők: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás (RADIUS B+S)
Amikor pályázatot írtak ki az óbudai terület fogadóépületére, ugyanazok a szabályozási előírások vonatkoztak rá is, mint a Graphisoft Park többi épületére. Vagyis a földszint fölé két normál emelet kerülhet és fölé még egy, a megadott párkánymagasság miatt visszahúzott harmadik. A megvalósult épület földszintjén kávézó és különböző szolgáltató irodák, az emeleteken start-up irodák, a harmadikon a Graphisoft Park székhelye kapott helyet. Az épület különlegessége az információközlő homlokzat: az üvegfelületekre történő vetítés napjainkban kezd elterjedtté válni, az építészek itt egy különösen jó egyensúlyt találtak el, amelyhez sok előtanulmányt végeztek. Elmondásuk szerint sokat foglalkoztak fénytannal, vizsgálták a reflexió és refrakció keverékét, és hogy mi az, ami tükrözi vagy sejtetni engedi a hátteret. A könnyed szerkezetű, különleges módon vetíthető homlokzatú épülettel az óbudai volt gázgyári terület egy rangjához méltó fogadóépületet kapott.
Fotó: Bujnovszky Tamás
A tervek kategóriában 69 pályamunka érkezett be, ezek közül a zsűri összesen hatot választott ki, amely versenghet a Média Építészeti Díjáért. A sokszínű mezőnyben éppúgy találunk
téglagyárat, hospice-házat, búvérbázist, dohányfeldolgozó tanüzemet, ifjúsági műhelyt és malmot.
A Média Építészeti Díjának gálaeseményét 2018. november 8-án rendezik a Művészetek Palotájában.
További információ itt érhető el.
