A nyolcvanas évek New York cityjében egy hét láb magas kékszőrű szörny tűnik fel Benedict Cumberbatch oldalán. A Netflix Eric című sorozatában látott agyonfirkált metrókocsit vagy gabonapelyhes dobozt is magyar alkotóknak köszönhetjük, akárcsak a beszédes gyerekrajzokat (amiket természetesen nem gyerekek rajzoltak). A hazai kreatívok portfóliójában mindez szépen mutat, de mire elég valójában? Megkérdeztük.
Az Eric egyszerre családi dráma és bűnügyi sorozat, ami egy kisfiú eltűnését helyezi fókuszba, miközben olyan fontos társadalmi témákkal is foglalkozik, mint a függőség, a homoszexualitás, a rasszizmus, vagy a hajléktalanság. A sorozatban teret követel magának a mágikus realizmus is, méghozzá a címszereplő Eric személyében, aki a fiú ceruzarajzaiból kel életre, s szőrös behemótként követi a depressziós, alkoholista apa figuráját.
A minisorozatot 2024. május 30-án mutatta be a Netflix, és az első héten 6,8 millió néző látta.
A több tucat magyar filmes közül a Forbes.hu három kreatív szakembert, Brunszkó Lászlót, Király Krisztiánt és Gulyás Luca Pannát kérdezte arról, milyen volt aktív alkotóként részt venni a Netflix minisorozatában. A projekt szerethetőségét, emberi oldalát mindhárman kiemelik, de azt sem titkolják: filmen dolgozni rendkívül fárasztó.
Az Eric esetében maga a forgatókönyv is rengeteget változott a gyártás ideje alatt – sok dologra helyben, azonnal kellett reagálni, ez pedig kellő rugalmasságot, folyamatos készenlétet követelt a stábtagoktól.
A sorozatban 3 illusztrátor és egy brit bábkészítő cég közös munkával teremtették meg Ericet. A kisfiú rajzait Király Krisztián, az apa rajzait a brit Rhiannon Fraiser rajzolta, a báb-showban feltűnő Eric karaktert pedig a brit Poppy Kay tervezte, míg a Cumberbatch mellett sétáló realistább bábot több Star Wars báb-teremtményt is életre keltő brit Stitches And Glue Ltd készítette. // Forrás: Király Krisztán, Stitches And Glue Ltd.
Lehetne vetélytársa, de tulajdonképpen senki nem foglalkozik ezzel
Amit Brunszkó László, vagy ahogy sokan ismerik, Nikon Laci csinál, az meglehetősen egyedi, Közép-Európában legalábbis egész biztosan. ’98-ban csinálta az első reklámot, a külföldi produkciók akkor kezdtek Magyarország felé kacsintgatni. Laci egykor a pesti underground megkerülhetetlen figurájának számított, elsősorban a graffitis körökben. De nem ment messzire: családjával lassan egy éve Bécsbe költöztek, így ha az adott filmes projekt úgy kívánja, könnyen haza tud ugrani a budapesti setbe.
A graffitiből sem ábrándult ki, csak megérezte a médium határait, s az illusztráció felé fordult. Akadémiai közegben a művészetet (vagy annak művelését) sosem tanulta, de ezt valószínűleg aligha hinné el bárki, aki találkozott már a munkáival. Márpedig azokkal nem nehéz találkozni: a Neopainttel együttműködésben készült tűzfalfestményeibe Budapest-szerte belefuthatunk.
Ahogy ő látja, monopol helyzetben van, hiszen azáltal, hogy London mellett most már Budapesten is egyre nagyobb hőfokon ég a nemzetközi filmgyártás, ő az első – voltaképpen az egyetlen –, akit graffitis, illusztrációs feladatokkal a filmesek megtalálnak.
„Ez egy elég jó fegyvertény. Lehetne benne vetélytársam, de tulajdonképpen senki nem foglalkozik ezzel”
– mondja.
Brunszkó Laci a graffitik és utcai firkák szakértője. Korábban ő is rendszeresen fújt – sok helyütt ott hagyta névjegyét, a „Nikon One” taget. // Fotó: Kelemen Lehel
Az Eric-ben két fronton dolgozott. Gyerekkori barátja, Vándor Mátyás gyártásvezető (a sorozatot Magyarországon gyártó szervizcég, a Mid Atlantic Kft. részéről) invitálta őt a sorozatba, hogy tervezze meg és készítse el a több száz graffitit, illetve a különféle utcai firkákat.
Ahogy saját „filmes karrierjének” indulására visszaemlékszik, a Hellboy II-őt is szóba hozza. Ez volt az a mozi, amivel az amerikai szuperprodukciók itthoni gyártása elstartolt. A film említése már csak amiatt is érdekes, mert az Eric jó pár utcai jelenetét is ugyanabban a New Yorkot idéző díszletben forgatták, a Korda Stúdióban.
Ezek közé sétált be Laci, aki omladozó házfalak, rozsdás kapuk, elhagyott üzletportálok (pontosabban az ezeket imitáló díszlet) felületét dekorálta – persze, csak azután, hogy terveit a stáb elfogadta.
Úgy dolgozik, hogy már a tervezési fázis legelején látványterveket küld a megbízónak azért, hogy a stábnak könnyebb legyen elképzelnie, hogyan mutatnak majd a díszletben a kívánt elemek.
Ha kell, az Instagram mélyére ás, fotósok és street artistok nyomába ered
Nem sokkal azután, hogy Laci a gyártásvezetőnek igent mondott, egy másik telefont is kapott: a vonal túloldalán Nemes Zoé jelentkezett be, aki jelmeztervező asszisztensként felelt a minisorozat ruháiért. A feladat: pólómintákat tervezni a nyolcvanas évek stílusában. „Nyilvánvaló volt, hogy nem találnak elegendő, ilyen típusú ruhát, illetve ha találnak is valamit, az nagy valószínűség szerint jogdíjköteles, vagy legalábbis mindenképp utána kell nézni, hogy milyen formában használható fel” – mondja.
Az általa tervezett pólók már a nyitó képkockákban feltűnnek, sőt a legtöbb „hero ruha” (a főszereplők és fontos mellékszereplők által viselt felsők) is hozzá köthető.
Laci belső helyszíneken is dolgozott: például a filmbéli LUX bár mosdóját, vagy a metrókocsik enteriőrjét is neki kellett autentikussá varázsolnia. „Nagyjából tíz-tizenötféle variációt mutattam be a terveken, de a díszletben százötvenet kellett megcsinálnom. Csak nagy vonalakban követem a vázlatot, s inkább improvizálok, másképp ezt nem is lehetne csinálni” – mondja Laci.
Néhány praktikus kulisszatitkot is elárul, minthogy milyen magasra kell fújnia egy faldarab vagy lehúzott redőny esetében, vagy hogy mennyire kell, hogy fedjék egymást a tagek. „Úgy csinálok meg mindent, ahogy egy valódi firkász megcsinálná” – mondja.
Laci megvalósult tervei az Eric díszletében, a Korda Stúdióban // fotó: Brunszkó László (5 kép)
„A graffiti egy viszonylag szűk időintervallumban lezajlott, kulturális-vizuális látnivaló. Nagyjából harminc-negyven évet ölel fel. Nekem a tervezés szempontjából csak annyit kell tudnom, hogy időben mikor és hol vagyunk. A graffiti teljesen más volt például Londonban, New Yorkban vagy Berlinben” – mondja Laci.
Utal a John Wick-univerzumban játszódó The Continental című minisorozatra is, amiben szintén dolgozott, s több száz graffitit tervezett a hetvenes évek stílusában. A nyolcvanas évek szintén ismerős volt számára, ez egyébként is a graffitisek körében aranykorszaknak számító évtized.
A tervezésről azt meséli, előbb digitálisan vázolja fel a graffitit, látványterveket készít, kitalál mindenféle tageket és neveket, illetve ezek mutációit. Az Eric-hez nagyjából ötven-száz fiktív nevet gondolt ki – ezek nagyon hasonlóak voltak azokhoz, amik a hőskorszakban léteztek, de mégsem voltak (mégsem lehettek) ugyanazok.
Otthonosan mozog a graffiti világában – legyen szó bármilyen filmes projektről, precízen dolgozik, s minden esetben a hitelességet tartja szem előtt. Ha kell, az Instagram mélyére ás, fotósok és street artistok nyomába ered – ez az ő sajátos módszertana.
„Az a dolgom, hogy száz és száz embernek a keze munkáját hamisítsam, hogy a néző elhiggye, valóban ott van New Yorkban”
– mondja Laci.
A sorozatban többször is előforduló metrókocsi „dekorja” is Laci nevéhez köthető. A Korda Stúdióban felépített filmes setben (alul). Laci az ügyféltől kapott referenciafotók (felül) alapján készítette el saját terveit. // fotó: Christoper Morris
Azt rajzolta, amit a produkció megkívánt
Király Krisztián neve elsősorban animációs berkekben ismert, de a tősgyökeres Forbes-olvasók is hallhattak már róla. Krisztián ugyanis a Forbes indulásánál is jelen volt, ő rajzolta meg (és rajzolja azóta is) az első bélyegkép újságíró portrékat.
Dolgozott többek között a reformáció 500. évfordulója alkalmából készült Luther rajzfilmsorozatban, pár évvel ezelőtt a Candide animációs sorozaton és Jankovics Marcell Toldi-moziján is.
Sok animációs tervezőművésznél bevett stratégia bedolgozni a zömmel pályázati pénzből megvalósuló filmes projektekbe. Ezekből eleve kevés van, a munka időszakos, így nehéz előre tervezni. Ráadásul két nagyobb projekt között akár évek is eltelhetnek, nincsen tehát állandó animációs ipar, ami munkát biztosítana a szakembereknek. Krisztián is szívesen vállal illusztrációs megbízásokat, de igent mond a piacról érkező alkalmazott animációs megkeresésekre is (ha vannak).
Fotó: Kabai Gyöngyvér
Krisztiánt is Vándor Mátyás kereste fel. Előtte futott ki a Toldi, ott állt munka nélkül három hónapja. Nagyon megörült, amikor decemberben a Linkedin-profilján keresztül megtalálták. „Nem sokkal később a sorozat látványtervezője, vezető grafikusa, Matthew Hindle leírta, milyen színvonalú rajzokat várnának tőlem. Küldött pár referenciarajzot is. Voltak konkrét figurális elemek, amiket kértek tőlem, állatfigurákat (medvét, rénszarvast), illetve városképeket” – meséli.
Neki sem fedték fel a sztorit, csak annyit mondtak: olyan kisfiú rajzait kell elkészítenie, aki az átlagosnál jobban rajzol.
A tesztrajzok tetszettek Hindle-nek, így hiába közeledett a karácsony, Krisztián örömmel vetette bele magát a munkába. Mogyoródon, az Astra Filmstúdióban már beavatták a történetbe – végül bár az első hetet home office-ban töltötte, később mind hatékonyabbnak látták, ha bejár a kollégák közé a stúdióba. Azt rajzolta, amit a produkció megkívánt, napi nyolc-tíz órában.
Nem mindig sikerült kellően suta rajzokat csinálnia
A szervizcég általában egy előre meghatározott bértáblából indul ki, s napidíjat fizet a megbízottnak. Krisztiánnak ez volt az első nemzetközi munkája, kevésbé volt tapasztalt a bértárgyaláson, de igyekezett résen lenni, hiszen egyértelmű volt, hogy premier plánt (közeli képkivágás) fognak kapni a rajzai.
A magyar és külföldi szakemberek bérkülönbsége a produkciótól is függ, de nem ritka a négyszeres szorzó sem a hasonló munkáért – természetesen a külföldiek javára.
Krisztián illusztrációi a történettel együtt fejlődtek: a vezető grafikus a forgatókönyv alapján listázta, melyik jelenetekben milyen típusú – dekorációs vagy dramaturgiai funkcióval bíró – illusztrációkra lesz szükség. „Először keresgélős rajzokat csináltam:
rá kellett találnunk arra, hogy Edgar hogyan képzeli el ezt a szörnyet – a történet szerint, időrendben ugyanis az ő rajzai voltak meg előbb. Ezt absztrahálta az apja, majd azt ültették át bábfigurába.
Edgar/Krisztián korai vázlatai Ericről, amiken látszódnia kellett, hogy még ő is keresgéli a nagy behemót szörny formáit. Forrás/montázs: Király Krisztián
Amikor csatlakoztam, ezek a rajzok már megvoltak, s ezek alapján kellett úgymond visszafelé dolgoznom” – meséli. Azt is mondja, sokévnyi művészeti képzés után kihívás volt neki „visszatalálni a gyökerekhez”: nem mindig sikerült kellően esetlen, suta rajzokat produkálnia, de nem adta fel, tovább kísérletezett.
„Bal kézzel próbáltam rajzolni, sok naiv művészethez kapcsolható illusztrációt nézegettem, és persze, gyerekrajzokat is, egy csomót”
– meséli. A rajzok előbb digitálisan készültek, de később Krisztián manuális kivitelezésre váltott – ez ugyan több időt vett igénybe, de úgy látta, a stáb jobban szereti a kézbe vehető rajzokat.
Egy általános iskolás tolltartójából indult ki: színes ceruzát, zsírkrétát választott, és csak a filmbéli földalatti menedék falára festett rajz esetében „csalt” egy picit – a bungalóra digitálisan vetítették ki az előre megrajzolt kompozíciót, amit aztán krétával és pasztellel színezett ki.
Ő saját Instagram-oldalán is örömmel mesél a sorozat kulisszatitkairól: megmutatja például azokat a „vizuális zajnak” nevezett rajzait is, amik csak alig látszódnak a filmben, de láthatjuk azokat a korai vázlatokat is, amelyek végül a filmben látott Eric alakjához vezettek.
Kreatív ötletek egy almadzsúszos üdítőn
Gulyás Luca Panna még az egyetem padjait koptatta, miközben két Netflix-produkcióhoz is csatlakozott. A fiatal grafikus a Halálos harcmező és a (Laci által már említett) The Continental sorozatokban kezdte el bontogatni szárnyait. Míg Laci és Krisztián átlagosan három hónapot töltöttek a sorozattal, Luca fél éven keresztül grafikus asszisztensként erősítette az Eric stábját. „A grafikai munkák hihetetlenül sokrétűek attól függően, mit kíván az adott produkció.
A hero kellékektől kezdve a laikus szemnek szinte észrevehetetlen, háttérben megbúvó kis matricákig, mindent mi tervezünk és sokszor kivitelezünk is”
– meséli.
Legkedvesebb eleme Edgar almadzsúszos üdítős doboza volt. „A doboz oldalára készítettem egy kis játszható labirintus játékot is, ahol a csomagoláson szereplő alma úszógumijához kell eljutni. Nagyon élvezem, mikor egy-egy hero kelléken megvalósíthatjuk a saját kreatív ötleteinket és külön öröm, mikor ezt szívesen fogadják” – mondja.
A legnagyobb izgalmat a helyszíni megvalósításhoz kapcsolódó feladatok jelentették. „Izgalmas volt kinn lenni a Korda Stúdióban épült díszletben, berendezni pár kirakatot, látni életre kelni a boltokat, amiknek a grafikai elemeit te tervezted, vagy teleragasztani a falakat poszterekkel” – meséli.
A címlapképen Király Krisztián a mogyoródi Astra Stúdióban / fotó: Kabai Gyöngyvér
