Egy plusz kilókkal küzdő kétgyermekes édesanya és egy kiégés szélén álló orvostanhallgató eldöntötték, hogy felveszik a kesztyűt: tesznek magukért és az egészségükért. Länger Jelena és Márky Ádám küldetése más-más időpontban indult, de végül a Longevity Projectben ért össze. Vállalkozásukban cégekhez viszik el nemcsak saját tapasztalataikat, hanem időközben megszerzett szaktudásukat is arról, hogyan éljünk hosszan és jól.
Ajánló a júliusi Forbes magazinból.
„Nagymamám mindig azt mondta, hogy minél melegebb van, annál több teát kell inni. A hőkiegyenlítés miatt” – mondja Jelena, vagy ahogy mindenki hívja, Léna, és a teáspolcra mutat, hogy válasszak. Előtte lefutottuk a „kérsz egy kávét?”, „nem, köszönöm, nem igazán szoktam kávézni” párbeszédet, és mintha felderülne az arca, hogy én is inkább teát iszom.
Bár ez a cikk most nem a kávé vélt vagy valóságos jótékony vagy káros hatásairól szól – ki tudja, éppen melyik az érvényes a legutóbbi kutatások szerint –, az interjú vége felé rájövök, miért jó Länger Jelenát és Márky Ádámot hallgatni. Azért, mert a szóban forgó életmódbeli ajánlások és alapvetések fáklyaként világítanak a tízmillió életmódszakértő és időszakos böjtölő országában. Meg persze a naponta ránk ömlő információtengerben.
Az ajánlások arról, hogy mennyit aludjunk és mozogjunk, mit együnk, vagy hogyan kezeljük a stresszt, még ha mindig hozzá igazítják is őket a legújabb kutatási eredményekhez, nem változnak gyökeresen az idők során. Ha valaki azt mondja, hogy mostantól teljesen az ellenkezőjét kell csinálni valaminek, az mindig gyanús, mondja Léna.
Öt évvel előbb járnak
Ádám gyerekkorától rendszeresen járt Németországban élő keresztszüleihez, akik mindig azt keresték, hogy mi az újdonság. Náluk találkozott a Harvard Business Review menedzsermagazinnal. Elkezdte olvasni a lapot, és annyira megtetszett neki, hogy itthon is beszerezte. Egy 2009-es számban lett figyelmes rá, hogy nyugaton gyakran tartanak mindfulness-kurzusokat (mindfulness: tudatos jelenlét, amikor az ember arra figyel, ami éppen benne és körülötte van – a szerk.) cégvezetőknek, így 2013-ban ő is belevágott.
Már akkor elvitte a vállalatokhoz ezt a tudást képzések formájában, amikor a legtöbben még furcsán néztek rá a szó hallatán (részletes portrénk Márky Ádámról és az akkor induló Longevity Projectről: Forbes, 2019/11). Valahogy így van ez most a longevityvel, mondja Ádám üzlettársa, Länger Jelena. Szerinte a hosszú és tartalmas élet fogalma most ért Magyarországra. „Mi általában öt évvel előbb járunk ezekben a dolgokban.”
Länger Jelena: a hosszú és tartalmas élet fogalma most ért Magyarországra. Fotó: Belicza László Gábor
Léna és Ádám 2020-ban Longevity Company Kft. néven céget is alapítottak, és előadásokkal, komplett programokkal, workshopokkal, céges egészségnapokkal igyekeznek megismertetni a munkavállalókat az öngondoskodással és az egészséges életmóddal. A Longevity Projecttel most jutottak el oda, hogy a cégek már tudják, megéri a dolgozók jóllétébe fektetni. Épp csak a hogyan a kérdés. Programjaikkal azt a munkaképes korú lakosságot érik el, akik még nagyon sokat tehetnek a krónikus betegségek megelőzéséért, és hosszabb, egészségesebb, boldogabb életet építhetnek maguknak.
A saját életükben is megtapasztalták, hogy ez mennyire fontos. Ádám orvosegyetemista korában éjjel mentőzve, nappal egyetemre járva már a kiégés szélén járt, de egy autogéntréning-tanfolyam kisegítette a kátúból. Mentőzés közben látta azt is, hogy a nyugati egészségügyi rendszer nem az egészségről és a gyógyításról, hanem a kezelésről szól.
„Nem lehet benne meggyógyulni, mindig újratermelődik a beteganyag. Az ember nem várhat rá, hogy valaki visszaadja az egészségét, neki kell kézbe vennie a dolgokat.”
Ez a tapasztalás, az autogéntréning-képzés, illetve a jelenlétgyakorlatok alakították ki mai orvosi emberszemléletét. 2018-ban első magyar orvosként tette le sikeresen az Egyesült Államokban a Nemzetközi Életmódorvostani Társaság szakvizsgáját.
Eközben Léna először a táplálkozás felől közelített az öngondoskodáshoz. Sportoló lévén (ritmikus sportgimnasztikázott) már gyerekkorában fogyókúrára fogták, később a két gyerekének megszületése után rajta maradt kilók miatt is fontos lett számára az egészséges étkezés. Közgazdászdiplomája után elvégezte az amerikai Cornell Egyetem növényi táplálkozási szakértői kurzusát, majd egészségfejlesztő diplomát is szerzett a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karán.
A kiégést – „néha inkább sírni volt kedvem, mint kikelni az ágyból” – multis karrierje alatt ő sem kerülte el, tizenhat évig dolgozott a L’Oréalnál marketing, piacfejlesztési és oktatási területen. Az öngondoskodás sokáig nem volt része az életének, mindig az volt a dilemma, hogy vagy jól teljesít, és abban elégeti magát, vagy magára figyel, de akkor nem teljesít jól, nem halad a karrierjével.
Ádámmal korábban is barátok voltak, a Longevity Project egyik célja pedig annak bebizonyítása lett, hogy nem kell választani aközött, hogy valaki jól teljesít, vagy jól van. Lehet ügyesen balanszírozni a kettő között.
részletek a júliusi forbes magazinban
Arról, hogy mire érdemes figyelni ebben az egyensúlyozásban, vannak-e félnapos csodatevő tréningek, miért fontos a reziliencia, illetve hogy mit érdemes enni, a júliusi, kifejezetten a hosszú, derűs élet kérdéseit körbejáró Forbes magazinban olvashatsz.
