A koncentrációs képességünk egyre hanyatlik, kutatások szerint már eljutottunk odáig, hogy egy teljes percig sem tudunk csak egyetlen dologra – például akár cikkolvasásra – figyelni. Az elkalandozó figyelem pedig nagyon sokára tér vissza az eredeti feladathoz.
„2004-ben azt mértük, hogy átlagosan 2 és fél percig tudunk koncentrálni egy képernyőn szereplő feladatra. Néhány évvel később a figyelem időtartama körülbelül 75 másodperc lett. Most ott tartunk, hogy az emberek átlagosan 47 másodpercig képesek figyelni egy adott feladatra” – mondja dr. Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem informatika professzora. Gloria Mark évtizedek óta kutatja a digitális média életünkre gyakorolt hatását, idén könyvet is megjelentetett Attention Span: A Groundbreaking Way to Restore Balance, Happiness and Productivity (A koncentráció időtartama: Az egyensúly, a boldogság és a produktivitás helyreállításának úttörő módja) címmel.
A koncentráció rövid időtartama ráadásul csak az egyik probléma, Mark megállapítása szerint, ha az ember figyelme elterelődik egy konkrét feladatról, körülbelül 25 percbe telik, amíg újra az adott feladatra koncentrál. Ha ez túlzásnak tűnik, a magyarázat rá a következő: a félbehagyott feladat után valami másra kezdünk figyelni, aztán azt megint megszakítja valami egyéb, és ismét. Így jön ki, hogy az eredeti feladathoz 25 perc múlva érkezünk vissza. És természetesen ez nem azt jelenti, hogy 25 percig nem csinálunk semmi hasznosat, csak nem azt, amibe eredetileg belekezdtünk.
„Van ennek egy kapcsolási költsége is” – teszi hozzá a kutató. Vagyis megvan a maga ára a váltogatásnak, hogy 25 perc múlva újra fel kell vennünk a fonalat – ez a plusz erőfeszítés megemelkedett stressz-szinthez, hibákhoz vezet.
A főbűnös az e-mail
Ki tette ezt velünk? Mi magunk, némi bűnsegédlettel a közösségi média, a telefonunk és a tévé részéről. De a technológia, amelyet Mark a leginkább hibáztat, az az e-mail. „Számomra valószínűleg az e-mail a legrosszabb, mert a munka szimbólumává vált” – mondta a CNN újságírójának, hozzátéve, hogy a kutatásai közvetlen összefüggést találtak az e-mail és a magasabb stressz-szint között. Végeztek egy kísérletet is, egy szervezeten belül egy csoport számára egy teljes munkahétre leállították az e-mailezést. A pulzusmérők szerint a dolgozóknak jelentősen csökkent a stressz-szintjük és lényegesen tovább tudtak koncentrálni egy dologra.
Természetesen manapság nehezen képzelhető el, hogy valaki azt mondja a munkahelyén, hogy mostantól nem néz e-maileket és nem használ okostelefont, ezért a kutató azt tanácsolja, hogy próbáljunk meg úgy élni ezekkel az eszközökkel, hogy közben a jó közérzetünk is megmaradjon (többé-kevésbé).
Akkor mi tévők legyünk?
Ha mindig elvonja a figyelmünket a közösségi média, akkor tiltsuk le a figyelmeztetéseket, tegyük az ikonokat egy jól eldugott mappába, hogy erőfeszítés legyen megnyitni őket, tudatosan hagyjuk a telefonunkat a másik szobában, vagy tegyük be a fiókba.
Ami nagyon fontos még: a kikapcsolódás. Amikor azt vesszük észre magunkon, hogy nehezen fogjuk már fel, amit olvasunk, tegyünk le mindent, és sétáljunk egyet. „Már egy 20 perces séta a szabadban is jelentősen ellazítja az embereket” – mondta Mark.
Ha nincs kedvünk kimenni, csináljunk valami olyasmit, ami nem igényel szellemi erőfeszítést. „Van egy barátom, aki az MIT professzora, és a kedvenc lazító tevékenysége a zoknik összepárosítása. Egy másik barátom pedig szeret vasalni. Aztán amikor visszatérnek a munkához, másképp néznek rá, új ötleteik születnek.”
