Összesen tizenkétezer órányi hanganyagot tett mindenki számára elérhetővé az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívuma.
Kétszázezer adatsor – az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívuma a magyar népzene- és néptánckutatás felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye. E nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló adatbázisból a kutatók a közelmúltban mindenki számára elérhetővé tettek több mint tizenkétezer órányi hanganyagot. Az archívum nemcsak az adatok mennyisége és értéke miatt figyelemreméltó, hanem azért is, mert az ott dolgozó kutatók a legkorszerűbb elveket érvényesítik az adatok digitális feldolgozásának módszertanában. Mindez az online publikációs stratégiára is hatással van: míg akár néhány évvel ezelőtt a papíralapú közlemény volt az egyetlen elfogadott publikációs platform, ma már a tudományos kommunikáció egyre inkább az online térbe helyeződik át.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívum a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyagaként jött létre, felölelve az elmúlt évszázad szinte valamennyi népzenei vonatkozású gyűjtését. A gyűjtemény gondozását és gyarapítását 1953-tól az MTA Kodály Zoltán által alapított Népzenekutató Csoportja, 1974-től pedig az egyesített Zenetudományi Intézet mindenkori folklórosztályai vállalták fel.
Az 1960-as évek óta az archívum a magyar népzene és néptánc központi gyűjteményévé nőtte ki magát, és európai összehasonlításban is kimagasló jelentőségre tett szert.
Az archívum mintegy 20 000 órányi hangfelvételt őriz. Ebből hozzávetőlegesen 14 500 óra az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel. A további 5500 órányi felvétel más gyűjteményekből került át, vagy más gyűjtemény felvételeinek itt őrzött másolata. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb a Néprajzi Múzeum fonográfhenger-gyűjteménye, amelynek zenei anyaga analóg és digitális másolatban is elérhető. A magyar népzene és néptánc dokumentumai mellett számos felvétel található az archívumban szerte a világból, a legjelentősebb ilyen gyűjteményi egységek a magyarsággal együtt élő népektől, más európai országokból, Ázsiából, Óceániából, Afrikából és Dél-Amerikából származnak.
Az archívum anyagainak egy részét érintő digitális közreadás a gyűjtemény két – mennyiségben és értékes korai felvételek tekintetében is – jelentős egységét tartalmazza, amelyek kiválasztása eltérő szempontok szerint történt. A Kodály-rend – Kodály Zoltán kéziratos dallamgyűjteménye – közel 30 000 adata a rend eredeti lejegyzéseivel kiegészítve jelenik meg.
Kodály-rend – Kodály Zoltán kéziratos dallamgyűjteménye (1905–1958) Kodály-rend, 4. dosszié (224-318)KR_00254 Forrás: library.hungaricana.hu
A lejegyzéseket a fizikai tárolás rendszerében adják közre, virtuális dossziékba rendezve, a kották mellett az egységeket elválasztó borítókkal együtt. A másik egység az 1940-es évek végétől az 1990-es évekig tartó időszak jellemző hangrögzítési és archiválási technológiája alapján határozható meg. E két egység összesen 200 000 adatsort és több mint 10 000 órányi hangfelvételt tartalmaz. A teljes cikk képekkel és videóanyaggal itt olvasható.
A borítókép forrása: db.zti.hu
