A két világháború között élő legvagyonosabb magyarok 33-as listája tele van self made man típusú tőkés vállalkozóval, gyáriparos családi sikersztorikkal. A korabeli pengőmilliomosok között akad egy olyan família is, amelynek sarja ma is velünk él, éppen úgy, ahogy az egy született báróhoz illik.
William de Gelsey, más néven báró Gelsey Vilmos Londonban lakik, impozáns háza az előkelő Knightsbridge negyedben van, és bár elmúlt 96 éves, szinte minden napját ma is munkával tölti. Tiszteletbeli elnöke a Richter Gedeon gyógyszergyárnak, tanácsadója az UniCredit németországi igazgatóságának, bankár, üzletember és a katolikus egyház nagy pártfogója. Egyedül, de korántsem magányosan éli főúri életét, sokat utazik a világban, rendszeres vendége a nemzetközi pénzvilág rangos eseményeinek, Budapestre is gyakran látogat, ilyenkor az egykori családi palotához közel, a várbeli Hiltonban száll meg.
Báró Gelsey Vilmos londoni otthonában (Fotó: The Orbital Strangers)
Makulátlan öltözetben, elegáns öltönyben és hosszú évtizedek óta rögzült szokások mentén éli az életét.
- Általában négykor, legkésőbb ötkor kel, cserébe este korán, 9-kor lefekszik.
- Nősülni sosem nősült, de nem veti meg a társasági életet, alapító tagja például az egyik legelőkelőbb londoni privát klubnak, az Annabel’s-nek.
- Városszerte az a hír járja róla (a város itt London), hogy 30-40 éve minden csütörtökön vacsorákat ad, járt már nála vendégségben David Cameron és Orbán Viktor is.
- Ebédelni nem szokott („kivéve, ha ezzel megsértenék valakit”), szerinte hosszú életének ez az egyik titka. Ha ugyanis ebédelne, biztosan inna hozzá egy pohár bort is, délutánra kissé elnehezülne, és még keresztbe is vágná a napját.
- Sportolni sem sportol, e tekintetben Winston Churchill-i elveket vall, a kemény sporttól szerinte csak korán meghalni, de minimum megrokkanni lehet.
Gelsey báró dédapja és nagyapja a századelő legvagyonosabb magyarjai között voltak
Gelsey Vilmossal egy évvel ezelőtt beszélgettünk és a tavaly decemberi magazinunkban készítettünk róla portrét. Akkor azt írtuk, „ha százötven éve lett volna Forbes, biztosan írunk a család meggazdagodásáról, aminek alapjait, Gutmann Henrik tette le még 1836-ban”.
Nos, idén novemberi számunkban összeállítottuk az első olyan Forbes-listát, amelyen a múlt század elejének hatalmas magánvagyonait rangsoroltuk. Rajta van a Gutmann család is.
A terménykereskedő, sörgyáros Gutmann Simon Henrik és fiai (1806-1890), valamint Gutmann Vilmos (1847-1921) 5-10 millió pengős becsült vagyonával a 14. helyre került a pengőmilliomosok korabeli listáján. (A lista elkészítéséért köszönet Antal Zsuzsannának, a Budapesti Corvinus Egyetemről.)
A korabeli lista eleje. Gutmannék a 14. helyre kerültek
Hogy hogyan lett Gutmannból báró Gelsey? A Gutmannok a Zala megyei Gelséről származnak. A zsidó származású család a 19. század második felében katolikus hitre keresztelkedett, 1869-ben a nemesi címmel együtt kapták a Gelsei előnevet, amit báróként később Gelseyre váltottak. A család bárói ága fantasztikus karriert épített ki, és óriási vagyont halmozott fel. Igazi gyáriparos családi sikersztori az övék, azzal a ciklikussággal, hogy a generációk közül némelyik inkább herdálja, más tovább gyarapítja a vagyont.
Famegmunkálással foglalkoztak, a vasút építésével párhuzamosan monopóliumot is nyertek a talpfák gyártására. A közeli Nagykanizsán és a család egyik ága révén a mai Horvátországban lévő Beliscsén voltak gyáraik. Hatalmas üzemek, az előző századfordulón már háromezer alkalmazottal.
Alapító főrészvényesei voltak a nagykanizsai sörgyárnak is (a faüzem eredeti profilja ugyanis a söröshordó-készítés volt), és amint az a digitálisan elérhető zalai közgyűjtemény dokumentumaiból fellelhető, a 19. század végére Kanizsa leggazdagabb polgáraivá, legnagyobb adófizetőivé váltak. A további gyarapodásban nagy szerepe volt Vilmos nagyapjának is, aki – már mint Ferenc József tanácsosa – felköltöztette a családot Budára, és saját palotát építtetett.
Ide született Gelsey Vilmos 1921-ben, pontosabban Bécsben született, de Budán nevelkedett egészen a háború kitöréséig. 1939-ben azonban Angliában ragadt, kijárta a Cambridge-i egyetemet (a Trinity College diákja volt, csakúgy, mint már az apja is), azóta Londonban él. Rezidenciájának falai tele vannak festményekkel, amelyek közül egy fájóan hiányzik a családi tulajdonból. Édesanyját, az akkor 17 éves Marguerite Liesert ugyanis 1912-ben Gustav Klimt is megfestette, ám ez a kép a háború alatt elveszett, és ma sem lehet tudni semmit a kilétéről.
Érdekel, kik voltak a legvagyonosabb magyar családok nagyjából száz évvel ezelőtt? A teljes lista a novemberi Forbesban Weiss Manfrédtól Dreher Antalon át gróf Festetics Sándorig!