Iain Lindsay brit nagykövet presztízskérdést csinál abból, hogy jól beszéljen magyarul, a költészet napján szavalt magyar verseit több tízezren megnézték. De a tapasztalt karrierdiplomatával egy elektronikus zenei koncerten vagy fesztiválon sem nehéz összefutni. Most az is kiderült, hogy a kézműves sörökkel is elképesztően képben van.
Ön lett az első budapesti nemzetközi sörfesztivál fővédnöke. Milyen típusú söröket kedvel elsősorban?
Függ az évszaktól és függ a helyszíntől is. Általánosságban véve kedvelem a brit ale típusú söröket, a brit keserű söröket, a Magyarországon kapható kézműves fajták közül is sokat, az Indian Pale Ale vagy az American Pale Ale típusúakat. Egy meleg nyári napon igazán remekül tud esni egy jó lager vagy egy jó pilsner, az angolok erre mondják azt, hogy „hit the spot” (csúcsélmény – a szerk.).
Télen viszont a sötétebb sörök esnek jól. Márciusban például egy esküvőn voltam Írországban, hideg idő volt és Guinness-t ittam, ami egy nehezebb ital és jobban illik a zord időjáráshoz. Szóval attól függ, hogy hol és mikor fogyasztok sört. Egyébként nagyon-nagyon jó söröknek tartom a magyar kézműveseket, de az új Soproni IPA-t is kedvelem.
A statisztikák szerint egyre népszerűbbek Magyarországon a hazai kézműves sörök, a prémium importsörök és az alkoholmentes vagy alacsony alkoholtartalmú radlerek. Mit szól a magyar sörfogyasztási szokások tendenciájához?
Úgy gondolom, hogy Magyarországon igazán fontos tényező a minőség az emberek számára. A fejlődés iránya egyre inkább a kézművesség, a helyi termékek, a minőség, az egyediség felé mutat és a fogyasztók láthatóan értékelik, ha valami szeretettel, szenvedéllyel készül. Egyébként úgy látom, hogy ez egy életkori kérdés is, hiszen elsősorban a fiatalok szeretnek valami újat kipróbálni. Érthető az alkoholmentes, gyümölcsös sörök fogyasztása is, hiszen az emberek egyre inkább egészségtudatosak. Tíz éve még én sem gondoltam volna, hogy gyümölcsös sört fogok inni, ma már örömmel teszem.
Az elmúlt években Magyarországon nagy kézművessör-forradalom kezdődött. Sorra nyílnak a sörfőzdék, akik kreatívabbnál kreatívabb termékeket dobnak piacra, és sorra nyílnak a sörözők is, ahol egyre szélesebb kézműves sör szortimenttel lehet találkozni. Ön szerint mit ad ez a magyar sörkultúrának?
Ez egyértelműen egy világszerte tapasztalható jelenség, ami elért a sörökhöz is. Nem csupán Magyarországon, hanem például az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban is a kézműves, kisebb léptékű gyártásra, ezáltal a minőségre, az ízekre és az innovációra helyezik a hangsúlyt. Ez jó hír a vásárlóknak, mert szélesebb kínálat áll a rendelkezésükre, mint valaha, és jó hír a sörgyártóknak, beleértve a nagyokat is. Jó példa erre a Soproni IPA, melyet talán piacra sem dobtak volna a kézműves forradalom nélkül.
A mikrofőzdék innovációi az Egyesült Királyságban is kiemelkedő hatással voltak a nagyokra. Az emberek pedig hozzászoktak a jó minőséghez és a jó ízekhez.
Múlt héten a Beer Week in Budapest sajtótájékoztatóján számos mikrofőzde-tulajdonossal találkoztam és világosan látszott, hogy ezek az emberek nagy elhivatottsággal dolgoznak a söreiken. Nem kétlem, hogy a nagyválallalatok dolgozói is elhivatottak, de teljesen más, amikor az ember szívvel-lélekkel a készítésben él, ekkor éri meg igazán valamit jól csinálni. Ezért is érzem magam megtisztelve, hogy a rendezvény fővédnöke lehetek. Persze külön örülök annak is, hogy hét brit sörfőzde is képviselteti majd magát Budapesten.
A kézműves sörök nagyon jól illeszkednek a romkocsmák világába. Ráadásul több olyan söröző is van már Budapesten, amely közvetlenül köthető egy-egy kézműves sörfőzdéhez. Mit gondol a fővárosi romkocsmák, sörözők kultúrájáról? Van esetleg kedvenc helye?
A „kocsmák nagyszerűek”, ez a szlogen odahaza is szerepel az egyik kampányunkban (nevet). A romkocsmákra és úgy általában Budapestre is jellemző egy pozitív, barátságos és nyugodt légkör, amit a helyiek mellett a turisták is átélhetnek. Nagyon élvezem, hogy ezekben a kocsmákban és kávézókban sokféle ember megjelenik: egyedülállók, párok, akár gyerekes családok, és így nemcsak a harmincas férfiak ücsörögnek a söreikkel. Rengeteg jó hely van, nagyon kedvelem a Krak ’n’ Town steampunk pubot és a többi romkocsmát is. A Csendest például azért szeretem, mert kifejezetten brit rendezvényeik is vannak.
Van kedvenc magyar kézműves söre?
Nagyon sok kézműves sört megkóstoltam már, mindegyik fantasztikus volt, de nem szeretnék egyet sem kiemelni.
Szeretem azt, ahogyan a dizájnnal és az elnevezésekkel a sörfőzdék megpróbálják rávenni az embereket, hogy az ő terméküket válasszák.
A legfontosabb nyilván az íz, de szeretem a jó marketingötleteket is. Ez hasonlóan működik az Egyesült Királyságban, ott is több sörgyár fektet hangsúlyt a marketingre, mivel ez a piac elvárása. Állíthatod, hogy ami a sörben fontos, az maga az íz, de ha nem jutsz el odáig, hogy kipróbálj egy sört, akkor nincs miről beszélni. A marketingesek azt mondják, gyere és vedd meg a söröm, mert jó a palack, jó a reklámkampány.
Kritikaként szokták felhozni a hazai kézműves sörökkel kapcsolatban, hogy eléggé hullámzó a minőségük, ráadásul drágák is. Önnek mi erről a véleménye?
Az hiszem, hogy az összes sörfőzde törekszik az állandó minőségre. Ha ismét hivatkozhatok a múlt heti sajtótájékoztatóra: több képviselőjükkel is találkoztam és az tisztán érzékelhető, hogy nagyon igyekeznek az állandó minőséget elérni. Ez egy nagy kihívás minden területen, nemcsak a sörfőzés és nemcsak a kézműves sörök készítése terén. Soha nem kóstoltam még Magyarországon olyan kézműves sört, amire azt mondhattam volna, hogy nem volt olyan jó, mint az előző alkalommal. Ami az árakat illeti, külföldi diplomataként nem az átlagos vásárló megtestesítője vagyok, számomra olcsónak számítanak az itteni sörök.
Hogyan látja a magyar kézműves sörök helyzetét nemzetközi szinten? Összehasonlíthatóak a magyar és a brit sörök?
Természetesen, abszolút összehasonlíthatóak.
A legjobb magyar kézműves sörök ugyanolyan jó minőségűek, mint a legjobb brit kézműves sörök. A magyar kézműves sörök legjava felér a brit kézműves sörök legjavával.
Manapság a gasztronómia magasabb szintjein is megjelennek a sörök, Ön szerint lehet helyük mondjuk egy diplomáciai vacsorán?
Abszolút. Örülök is, hogy kérdezi, mert nemrég egy whiskys rendezvényt tartottunk, ahol étkezés előtt és után whiskyt ittunk, viszont az étkezés alatt IPA sört szolgáltunk fel. Skóciában egyébként nagyon erős hagyománya van a whiskynek és a sörnek így együtt, ezt „half and half”-nak hívjuk, ami fele arányban whiskyt és fele arányban sört jelent. A jövőben is nagy hangsúlyt szeretnénk helyezni a sörre a diplomáciai rendezvényeken, például a királynő születésnapi partiján is sört szolgálunk majd fel.
Fotók: Sebestyén László