Nem lehet megjósolni, hány hőhullám lesz még idén, arra a kérdésre viszont van válasz, hogy hány nappal előre lehet nagy biztonsággal megmondani, hogy mekkora kánikula várható. Az Időkép meteorológusa segített eligazodni.
Hiába döntögetett hidegrekordokat a tavasz és érkezett meg viszonylag későn a nyár, július közepére már három hőhullámot tudhatunk a hátunk mögött, 2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. Bár az abszolút melegrekordot még mindig Kiskunhalas tartja (41,9 fok, 2007), június 23-án és 24-én is megdőlt az országos napi melegrekord, és júliusban is volt már rekordot döntő nap. 2020-ban a nyári hónapokban ilyen egyszer sem történt, bár a tavalyi év így is a hatodik legmelegebb volt 1901 óta.
Hőhullámról akkor beszélünk, amikor a napi átlaghőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot. Ha ez csak egy napig tart, a hőhullám elsőfokú, másodfokúnak azt nevezzük, amikor ez legalább három napig kitart, vagy pedig a napi átlaghőmérséklet egy napig eléri vagy meghaladja a 27 fokot. Harmadfokú hőhullámról akkor beszélhetünk, amikor a napi átlaghőmérséklet három napon keresztül 27 fok, vagy annál magasabb érték. 2000 óta a harmadfok feltételének átlagosan évente 7 nap felelt meg Budapesten (a legtöbb ilyen napot 2015-ben regisztrálták, összesen 27-et). A hőséghullámok idején gyakoriak a hőségriasztások, ezekről az országos tisztifőorvos dönt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tájékoztatása alapján.
Természetesen nem lehet előre látni, hogy hány hőhullámnak leszünk még kitéve idén, azt viszont igen, hogy mennyire pontosan jelezhetőek előre. Ezzel kapcsolatban Herrmann Dórát, az Időkép meteorológusát kérdeztük.
„Az időjárás előrejelzése nagy pontossággal általában 3–4 napra mondható meg. Vannak hosszú távú előrejelzési modellek, amelyek már hosszabb távon, például másfél–két hétre előre is megjósolják a várható időjárást egy kisebb területre, például a Kárpát-medencére. Minél távolabbi egy időpont, annál nagyobb a bizonytalanság az előrejelzésben, ahogy haladunk előre az időben, úgy lesznek egyre pontosabbak – mondja Herrmann. – Hosszabb távon általában anomália-előrejelzéseket szoktak használni. Ez is egy valószínűségi előrejelzés: térben és időben nagyobb adatmennyiséget foglal magába. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb időszakot veszünk alapul, például egy húszéves modellklímát, és az attól vett várható eltérést vetíti ki a jövőre.
Ebből lehet látni, hogy jóval melegebb lesz az azt megelőző időszakok átlagához képest.”
Herrmann szerint előfordul, hogy már egy hétre előre lehet látni egy hőhullám közeledtét – könnyebb dolguk van a meteorológusoknak az anticiklonok idején, ilyenkor több nappal látnak előre. Az anticiklonokra nyáron sok napsütés és nagy meleg jellemző, télen pedig a párás, ködös időjárás. „Az anticiklonok nyugodt, száraz időjárást hoznak magukkal, és általában nagyobb területre vonatkoznak, emiatt jobban meghatározható az időjárás. Ezzel szemben a ciklonok pályája nehezebben számítható, előfordul, hogy egy-két nappal előtte még azt várjuk, egész Magyarországot eléri, de ha egy kicsit is változik a pályája, lehet, hogy csak a déli vagy keleti országrészt éri el. Nagyobb a változékonyság, mint ahogy abban is, hogy nyáron a lokális záporok és zivatarok hol alakulnak ki.” Anticiklonok idején nyáron a tartós, nyugodt időben több a napsütéses órák száma, így több napsugárzás éri a földfelszínt és ez is hozzájárul az erősödő felmelegedéshez.
Az időjárási helyzet előrejelezhetőségét egyéb tényezők is befolyásolják, Herrmann úgy foglalja össze, hogy nagy biztonsággal általában 3–4 nappal előre látható az időjárás – mediterrán ciklon esetén viszont előfordulhat, hogy még 1–2 nappal is nehéz pontos előrejelzéseket adni.
Borítókép: Máthé Zoltán, MTI
