Két hete Milánóban jártam, ahol egy összeurópai szervezet, az EIT Climate-KIC klímakonferenciájába pillanthattam be: szó volt többek között a nagyvárosok megújulásáról, különböző zöldítési mozgalmakról és a városi élelmiszerek új generációjáról. Időnként tényleg lelkes lettem, mert sok kis cég sok kis ötlete segíthet leküzdeni azt az atomtámadást, amit éppen a bolygónk ellen intézünk. A történet végén mindenki nyerhet, a bolygó megmenekül pármillió tonna szén-dioxidtól, a befektetők és az alapítók pedig nyereséget láthatnak a végén. Az ötletek itt vannak, csak használni kell őket. Lebomló műanyagok, okos vasúti talpfák, cargobike-ok, szevasztok!
A milánói Fabbrica del Vapore téglafalai között egykor a városi tömegközlekedés számára gyártottak villamoskocsikat. A városban már igencsak régen közlekednek ezek a kocsik és hiába léteznek ezerszer modernebb szerkezetek is, Prágához vagy Bécshez hasonlóan itt sem küldik kohóba a régi kocsikat csak azért, mert régiek. Az épületegyüttes más szempontból is hiteles helyszíne volt éppen egy olyan konferenciának, ahol több tucat országból jöttek össze szakemberek, hogy a földi klímát javító, okos megoldásokat találjanak ki. Az építőipar az egyik legszennyezőbb emberi tevékenység, elképesztő mennyiségű erőforrást, építőanyagokat, energiahordozókat, területet igényel az, hogy építményeket emeljünk, amelyeket aztán akár már két-három évtized múlva lebontanak, a maradványokat elszállítják és kezdődik az egész újra.
Az épületegyüttes jó példa arra, hogy lehet máshogy is gondolkozni az építészetről és az erőforrásokról.
A Fabbrica del Vapore gerendái alatt egykor villamosokat gyártottak, ma kulturális központként működik.
A lassan kétéves párizsi klímaegyezmény megszületése sok reményre adott okot, azóta azonban történt egy-két dolog a világban – kezdte megnyitó beszédét a svéd Anders Wijkman, az EIT Climate-KIC igazgatótanácsának elnöke a szervezet éves csúcstalálkozóján – később nyilvánvalóvá tette, hogy elsősorban Donald Trump amerikai elnök beiktatására gondol ezzel. Az általa vezetett szervezet egyébként azzal foglalkozik, hogy összeköti az állami szereplőket, az oktatási intézményeket és a magánszektort, hogy olyan ötletek szülessenek meg Európában, amelyek hozzájárulhatnak a klímaváltozás mérsékléséhez.
Az induló vállalkozásoknak szakmai segítséget, kapcsolatokat és pénzt is adnak az innovációhoz, érdemes pályázni, a lehetőséggel természetesen a kis magyar cégek is élhetnek.
Van, aki él is, támogatják például a közlekedési árufuvarozást forradalmasítani készülő TrucksOnTheMap csapatát. A logisztikai startupról mi is írtunk korábban.
4
A globális átlaghőmérséklet terén ekkora mérséklésre lenne szükség, Celsiusban. A párizsi klímacsúcson tett 1,5-2 Celsius-fokos vállalásokat sikerként könyveltük el, de az igazán katasztrofális következményekkel járó hatások kivédéséhez a 4 fokos vállalás lenne ideális.
30
Marco Moretti, az A2A Group Chief Information Officere szerint az autóban töltött időnkből megdöbbentően sokat, akár 30 százalékot is tölthetünk parkolóhelyek keresésével. A számok persze soktényezős egyenlet függvényében változhatnak, de az okos parkolásirányítók sokat javíthatnak ezen a pénzt és időt pazarló, és főként környezetszennyező gyakorlat megváltoztatásán. Gondoljunk bele, hogy
Budapest szűk belvárosi utcáin is milyen jól jönne, ha néhány kijelző vagy egy app segítségével ellenőrizhetnénk, hogy melyik mélygarázsban vagy parkolóházban épp hány szabad hely van még.
35
Az olasz GreenRail vasúti talpfáival minden egyes kilométeren 35 tonna hulladéktól lehet megszabadítani a bolygót. Az ötlet leegyszerűsítve abból áll, hogy a 2,6 méter széles és 350 kilogramm tömegű vasúti talpfákat nem feltétlenül betonból kell készíteni. A gumiból és PET-palackokból készült őrleményt tartalmazó támasztékhoz nemcsak kevesebb új nyersanyag kell, de például a rezgésekre is jobban reagálnak, csökkentik a zajt és a fenntartási költségeket. Az már csak a ráadás, hogy a piezoelektromos rendszer az elhaladó vonatok súlyát fölhasználva áramot is termel. A cég túl van a startup-fázison, jelenleg nagyvállalatokkal tárgyalnak.
Fotó: GreenRail
41
A világ energiafogyasztásának 41 százalékáért az épületeink felelősek. Ezért sem mindegy, hogy elkapkodott tervezéssel, az alapanyagokon spórolva épülnek-e, vagy a legkorszerűbb elvek mentén. Mondjuk úgy, hogy természetes árnyékolással (például vadszőlővel vagy napvitorlákkal) segítjük a hűtést, vagy mondjuk, a fűtéshez használjuk-e a föld hőjét. Magyarország földrajzi adottságai miatt az utóbbi egy különösen csábító lehetőség. Persze nem a felhasznált technológián múlik minden: furcsa, hogy nyáron azok hűtik le 16 fokra az irodát, akik télen legszívesebben 28 fokra fűtenék.
Nem is gondolnád, hogy egy optimálisra állított termosztáttal milyen sokat tehetsz.
220
A milánói metróhálózat jelenleg négy vonalból áll, hossza jelenleg 96 kilométer. (Budapesten ez a szám 39,4 kilométer. Igaz, az ottani hálózat harmada a föld felett fut.) Mivel a város levegője nemcsak az olasz mezőnyben, hanem egész Európában is az egyik legrosszabb, 20 éven belül körülbelül a duplájára, 220 kilométerre szeretnék növelni a vonalhálózat hosszát.
275
A CityTree nevű német fejlesztésű mohafal nagyon hatékonyan csökkenti a légszennyezettséget, kiszűrve a nitrogén-oxidot, a szén-dioxidot és megkötve a szálló port. Az egyébként egészen esztétikus és mellesleg vandálbiztos utcabútorként is funkcionáló mohafal – ami ismerős lehet az óbudai Kolosy térről – összesen
275 városi fának megfelelő hatást ér el a levegő tisztításában.
Fotó: CityTree
280
A BikeMi nevű milánói közbringa-hálózatnak 280 állomása volt 2017 júniusában. A 3650 klasszikus bicikli mellett 1000 elektromos bringát is lehet bérelni a városban, minderre 20 ezer fölötti napi bérlés jut. De mindez nem volt elég, a biciklik számát 20 ezer fölé szerették volna tornászni. A tender eredményeképp két kínai hátterű magánszolgáltató, a Mobike és az Ofo is megjelent a piacon.
730
A milánói il Bosco Verticale (azaz Függőleges Erdő) két tornyán mintegy 20 ezer négyzetméternyi zöldfelület kapott helyet. Az összesen 730, vagyis 480 nagyobb és 250 kisebb fa mellett 5000 cserjét és 11 ezer talajtakaró növényzetet is kiültettek a balkonokra. A fák magassága átlagosan 3-6 méter. Ennyi zöldfelület nyilván nem változtatja meg egy egész város levegőjét, de a 400 lakást magába foglaló tornyok hőháztartásában már például komoly szerepet játszik.
1000
Sou Fujimoto napjaink egyik legérdekesebb építésze. A Magyar Zene Házát is tervező japán egy olyan épületet álmodott a párizsi Porte Maillot környékére, amely az autópálya fölött, mint egy híd ível át. A Mille Arbres – mint ahogy a neve is mutatja – olyan épület lesz, amelyre 1000 fát ültetnek el. Ha azt nézzük, hogy mindehhez a város 140 millió eurót ad a privát szektor fejlesztőinek, akkor 1000 fáért cserébe ez nem tűnik túl jó biznisznek, a szimbolikus jelentősége viszont nagy. (Budapesten egyébként egy 10 ezer fa elültetését célzó program zajlik.)
Fotó: Sou Fujimoto Architects, Manal Rachdi Oxo Architectes
2016
A modern tudományos mérések kezdete óta ez volt a legmelegebb év a Földön.
3500
A spanyol Lowbus egy olyan szektorban szeretné megvetni a lábát, ahol alig van innováció: a kontinensen 3500 cég 42 ezer autóbuszt működtet. Csak Spanyolországban 600 kisebb-nagyobb busztársaság működik, ők a csoportos utazások több mint 50 százalékát bonyolítják az országban, amely egyben a legnépszerűbb úti cél is a kontinensen. A buszos vállalkozások működése mégsincs összehangolva. „Nem akarok üres buszokat látni” – mondja a fiatal Eduardo Torres, a Lowbus CEO-ja, aki spanyolosan elhadart beszédében jó néhány számmal sokkolta még a közönséget.
13 263
Átlagosan ennyi csomagot szállít ki világszerte a UPS. Percenként, a nap 24 órájában. Elképesztő szám és valószínűleg csak növekedni fog. Ahogy azoknak a városoknak a száma is, ahol korlátozzák a belvárosba való behajtást. Nem kérdéses, hogy a károsanyag-mentes, a városban amúgy is könnyebben mozgó és parkoló teherhordó biciklik száma a jövőben dinamikusan növekszik majd. A német NÜWIEL éppen ezért egy olyan univerzális biciklis utánfutót fejlesztett, ami akár 150 kilogramm teher szállítására is képes, de az automata fékeknek köszönhetően mégis nagyon gyorsan meg tud állni. A hamburgi cég már szövetségre lépett az IKEA-val. A bicikli árát 4000 euró alatt szeretnék tartani.
Fotó: Nüwiel/Anne Gaertner Fotografie
Szóval. Jön a karácsony és az – egyre melegebb – tél. Mielőtt 25 fokra fűtöd a szobát vagy nyélgázzal rohansz Parndorfba, hogy megvedd a jubileumi 250. dizájnerpólót, gondolj ezekre a számokra és mérlegeld, hogy mire van tényleg szükséged.
A nyitóképen a milánói il Bosco Verticale.
A Forbes újságírója az EIT Climate-KIC meghívására érkezett a városba.
