Szenteczki Boldizsár elsők között épített gyűjtői dizájnalkotásokra márkát magyar művészként. Formabontó alkotásait, amik a művészet és a dizájn fúziójából születnek, ma még jobban veszik külföldön, mint Magyarországon, de a hozzáértők szerint csak idő kérdése, hogy itthon is felfigyeljenek erre a művészeti formára. Ha kell, akár több tízezer kilométer utazik a tökéletes anyagért, van műve, ami 19 millió forintért kelt el.
Jelenleg elsősorban Párizsban, New Yorkban és Ázsiában látni Szenteczki Boldizsár – művésznevén Boldizar Senteski – alkotásait. Bár dolgozott már budapesti galériákkal is, jelenleg nincs itthoni képviselője. „Kint könnyebb volt sikereket elérni” – meséli. Lazán megvonja a vállát, hozzátéve: ebben nincs semmi különleges. „Fontosnak tartom a párizsi és New York-i galériák presztízsértékét.
Ugyanakkor nem érdemes elfelejteni, hogy a művészet két legfontosabb városáról beszélünk, ahol nyilvánvalóan nagyobb kereslet mutatkozik a gyűjtői dizájndarabokra, pláne, hogy Budapesten sokan még nem is ismerik ezt a műfajt.”
Boldizsárnak sok pozitív tapasztalata van és sok jó kezdeményezést lát azzal kapcsolatban, hogy különböző kurátorok, galériák, hogyan szélesítik a hazai célközönség látókörét a kortárs képzőművészet kapcsán. Ide tartozik a gyűjtői dizájn is, ami felé sok kis galéria nyitna, de még új területnek számít.
Várni kell tehát arra, hogy gyűjtői dizájn alkotásoktól roskadozzanak a hazai műkereskedői üzletek, és Boldizsár nem is érzi feladatának, hogy megítélje, a magyarok mikor lesznek vevők ezekre a funkcionális szobrokra. Azt ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a hazai közönség is megismerhesse a munkáit.
Boldizsár munkái nemcsak a dizjánnal foglalkozó nemzetközi sajtó érdeklődését keltették fel, már Magyarországon is feltűnnek, például az Onyx Étteremben vagy más, funkcióval is bíró, különeleges terekben.
Diplomamunkából a világ nagynevű galériáiba
A harmincegy éves művész még csak öt éve értékesíti műtárgyait, de már megtalálta a saját piacát, ami főleg a magas művészet iránt nyitott francia, amerikai és kínai műgyűjtőkből áll, és elvétve ugyan, de már akadnak köztük magyar vásárlók is.
A művész első tükörkollekciója eredetileg diplomamunkának készült, még a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező szakán. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy Boldizsár azóta a világ három kontinensén is sikert aratott a különböző galériákban.
A szobrokhoz még mindig az a gondolat társul, hogy nincs funkciójuk, egy szép tárgyak a nappaliban, magyarázza. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy már formálódik az a közönség, amely érdeklődik a funkcionális műtárgyak iránt is.
„A funkcionális lakberendezési tárgyak esetében az esztétika sokszor fontos szempont, az viszont, hogy egy-egy ilyen egyedi tárgyra képzőművészeti alkotásként tekintsünk és képzőművészeti árat fizessünk érte, már kevésbé megszokott”
– mondja. Ő maga sorra készíti az egyedi tükröket, amelyek egyszerre szimpla tükrök és műalkotások is.
Az alkotás során az üveglapra ezüstöt tesz, majd ezt oxidálja. A kémiai folyamat miatt a végeredmény mindig más. És ez csupán egy koncepció a sok közül, amellyel Boldizsár létrehozza a mindig egyedi, funkcióval és üzenettel is bíró alkotásokat.
Szenteczki egyaránt dolgozik fával, kővel, bronzzal és kárpittal. Utóbbival egy francia műhelyben kísérletezik, itt talált kárpittal foglalkozó művészeket és olyan műtermet, ahol kedvére készítheti a prototípusokat. A kőből megformált alkotások egy olaszországi műteremben készülnek, míg az üveg, a fa és a bronztárgyak Boldizsár budapesti műtermében.
Tágabb összefüggéseket keres
A tükrök mellett Boldizsár más funkcionális műtárgyakban is utazik, nemrég rukkolt elő egy lámpakollekcióval. Nem egyszerű világítótestekre kell gondolni, hanem olyan fényt adó műtárgyakra, amelyek a művész tervezte, különleges fényhatást keltik. „Minden alkotást hosszú kutatási és kísérletezési folyamat előz meg, a világítótestek esetében például nagyon sok időt fektettünk a fejlesztésbe, hogy elérjük az ideális fényhatást” – mondja a művész, és azonnal hozzáteszi, hogy az anyagbeszerzés is időigényes folyamat.
Sok alkotó néhány kattintással megoldja, Boldizsár, ha kell, akkor több tízezer kilométert utazik a tökéletes anyagért. Ez nem időpazarlás, sokkal inkább a művészetének a része.
Míg sok művész egy adott trend mentén dolgozik, addig Szenteczki a tágabb összefüggéseket keresi, és ezzel határozza meg a saját útját.
„Kisfiú koromban tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Na jó, talán nem tudtam tízévesen, hogy dizájn tervező leszek, viszont abban megingathatatlan voltam, hogy alkotó. Ebben óriási szerepe volt a szüleimnek, grafikus édesapámnak és támogató édesanyámnak.”
A művészetben nagyon sok múlik a kiépített kapcsolatrendszeren. Boldizsárnál hosszú levelezések és személyes egyeztetések eredménye egy sikeres együttműködés, legyen szó párizsi galériákról vagy kínai műgyűjtőkről.
Egy Senteski műtárgy ára ma már 4 ezer és 50 ezer euró között mozog, az árat nagyban befolyásolja az alkotás mérete és az anyaghasználat.
Funkció és művészeti érték ötvözete
A stílus különösen fontos azon a területen, ahol Boldizsár dolgozik. „Egy alkotó számára a saját stílusa a legfontosabb, ha ezt megtalálja, akkor olyan nagyot már nem hibázhat” – mondja Horváth Lóczi Judit a szentendrei műtermében. Ő maga nem készít funkcionális műtárgyakat, de elismeri, nem kizárt, hogy ez a vonal sokkal hangsúlyosabb lesz a jövőben a hazai piacon is, amihez az is kell, hogy több ilyen alkotással találkozzunk.
Az első hazai Szenteczki tárlatot 2023 áprilisában szervezték az East Of Eden galériában, a Paulay Ede utcában. A Duality címet viselő bemutató nem hozott átütő sikert a magyar közönség előtt, igaz, az alkotó és a galéria is tisztában volt vele, hogy Szenteczki művészetére még nem érett meg a hazai közönség.
„Amit Boldizsár csinál, az patikamérlegen egyensúlyozott, színtiszta alkímia, a tradicionális kézi technikák és a tudás ötvözete a high-end technológiákkal. Azon kevés hazai kortárs tárgyalkotóink egyike, aki nemzetközi sikereket is elkönyvelhet magának. Ami azt illeti, több külföldi dizájnra specializálódott stúdió foglalkozik a munkáival, mint itthon”
– magyarázza Erdész Barna, az East Of Eden tulajdonosa. Ő mélyen hisz Szenteczki műfajában. Ezeknek az alkotásoknak ugyanis abban rejlik a varázsa, hogy bár ipari formatervezéssel készülnek, mégis képzőművészeti indíttatással, így egyszerre funkcióval és művészeti értékkel is rendelkeznek.
Ehhez persze nem elég egy előre eltervezett mű létrehozása, talentumra is szükség van. „Boldizsár tehetsége kódolva van a génjeiben. Azt hiszem, ezt hívhatjuk stílusnak is” – állítja a galériatulajdonos.
Hogy a formatervezés forradalma mikor éri el a magyar művészeti érát, nehéz lenne megjósolni, de annyi biztos, hogy Szenteczki neve az elsők között lesz, akik ebben a műfajban itthon is kitűnhetnek.